Reklámokból ismerősen csenghet a magashegyvidékeken őshonos rózsagyökér neve a magyar fogyasztók számára is. A varjúhájként is ismert növény (Rhodiola rosea) elsődleges felhasználási területe a stressztűrő képesség javítása, a stresszhez való alkalmazkodás elősegítése. A tradíció és számos klinikai vizsgálat is igazolja a növény ilyen célú felhasználását. Egy klinikai vizsgálat során azonban a rózsagyökér egy új indikációban, a kiégés kezelésében való alkalmazhatóságát vizsgálták.

A kiégés (angolul: burnout) a fejlett országok lakosságát érintő egyik civilizációs betegségnek tekinthető. Jellemző tünetei közé tartozik az állandósult stressz miatti fáradtság és rendkívüli kimerültség, a motiváció hiánya vagy teljes elvesztése, valamint a teljesítőképesség jelentős csökkenése. Ezeken túl a kiégés tünetei meglehetősen szerteágazóak, negatívan érintheti az egyén munkahelyi teljesítményét, szociális és szexuális életét is. A kiégés járhat testi tünetekkel is, úgymint fejfájás, magas vérnyomás és gyomor-bélrendszeri problémák. Az akut tüneteken túl nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kiégésnek depresszió, szorongás, sőt, akár a szív-érrendszeri betegség is lehet a hosszú távú következménye.

A rózsagyökér gyökeréből és gyöktörzséből készült készítmények használhatók a stresszhez való alkalmazkodás megkönnyítésére, a mentális kimerültség enyhítésére és a depresszió csökkentésére. Ezen előzetes ismeretek alapján tervezték az első olyan klinikai vizsgálatot, amely során a rózsagyökér hatásait olyan személyeken vizsgálták, akik a kiégés tüneteit mutatták. A vizsgálat kedvező eredményei a növény alkalmazásának új területét nyithatják meg.

Az Ausztriában végzett klinikai vizsgálat nyílt elrendezésű volt, ami azt jelenti, hogy a vizsgálat minden résztvevője (betegek, orvosok, nővérek, stb.) tudták, hogy Rhodiola-tartalmú készítményt kapnak. A vizsgálat során nem alkalmaztak kontrollt, így tehát minden bevont személy rózsagyökér-kivonatot tartalmazó tablettát kapott. A bevont, 118 nő és férfi napi 400 mg rózsagyökér-kivonatot kapott két részre elosztva 12 héten át. A betegek állapotának a változását a vizsgálat kezdete után 1, 4, 8 és 12 héttel értékelték különböző skálák segítségével. A rózsagyökér kezelés megkezdése után a bevont személyek kevésbé voltak kimerültek, javult a hangulatuk. A kezelés kedvező hatásai már egy hét után mérhetők voltak. A betegek állapotának javulása a vizsgálat teljes időtartama alatt folytatódott.

Ezen biztató eredmények alapján, valamint figyelembe véve, hogy a növény nem mérgező és biztonságosan alkalmazható, további, placebokontroll alkalmazásával végzett klinikai vizsgálatok erősíthetik meg azt, hogy a rózsagyökér ajánlható a kiégés tüneteinek az enyhítésére. A placebokontrollos vizsgálatok előnye, hogy a betegek nem tudják, hatóanyagot tartalmazó vagy hatóanyag nélküli (placebo) kezelést kapnak, ezért a megfigyelt eredményeket kevésbé befolyásolják (torzítják)a kezeléssel szembeni elvárások.

Forrás:

Kasper S. és Dienel A.: Multicenter, open-label, exploratory clinical trial with Rhodiola rosea extract in patients suffering from burnout symptoms

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!

dr. Tóth Barbara

Gyógynövénykutató gyógyszerész, egészségügyi szakfordító-tolmács. Főbb kutatási területe a gyógynövények hatásosságának, biztonságosságának és tartalomanyagainak vizsgálata. Évek óta részt vesz gyógyszerész- és orvostanhallgatók egyetemi oktatásában és egészségügyi szakemberek továbbképzésében. Több fórumon és módon is közreműködik a nagyközönség hiteles és szakszerű tájékoztatásában, az érdeklődők számára elérhetővé és megérthetővé téve a legfrissebb tudományos eredményeket.