[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

A napsütés árnyoldala – mindent a melanómáról

A napsugárzás elkerülhetetlen és fontos eleme az életünknek, elég csak arra gondolni, hogy a D-vitaminképződéshez is elengedhetetlen a bőrt érő napfény. A napsütés valószínűleg mindenkit kellemes érzéssel tölt el, aminek a hátterében az állhat, hogy az UV-B sugárzás hatására β-endorfin termelődik a bőrsejtekben, ami a szervezet saját „jutalmazó” hormonja. Feltételezik, hogy ez a mechanizmusa a napfény kedélyállapotot javító hatásának is, ami depresszió, egyéb kedélybetegségek, függőségek kezelésében is hasznosítható. Ugyanakkor ennek egy hátrányát is megfigyelhetjük, mert ez a folyamat lehet a felelős a túlzásba vitt napozással járó „napfüggőségért” is, ami már egy, az egészséget súlyosan veszélyeztető állapottá is válhat.

A túlzásba vitt napozás ugyanis több, az UV-sugárzáshoz köthető rosszindulatú daganat kialakulásának fokozott kockázatáért lehet felelős. Ide sorolhatóak a bőrdaganatok leggyakoribb típusai, mint a bazalióma, vagy a spinalióma (a bazálsejtek, illetve a laphámsejtek karcinómája). Bár szigorú értelemben véve nem bőrrák, ide szokták sorolni a bőr festékanyagát termelő sejtekben, vagyis a melanocitákban kialakuló rosszindulatú daganatot a melanómát is.

A rosszindulatú bőrdaganatok előfordulása a fehér bőrű népesség körében az egész világon meredeken nő, és ez a tendencia hazánkban is jól érzékelhető. Epidemiológiai adatokból vált világossá, hogy a melanómás esetek növekvő gyakorisága a környezetszennyezés következtében megváltozott minőségű napfénnyel, valamint a legfejlettebb ipari országokban végbemenő életstílus-változással hozható összefüggésbe. Mára a melanóma a második leggyorsabban növekvő gyakoriságú daganattípus. A 20-40 éves korosztályban a fehér bőrű népességben ez a legnagyobb számban előforduló rosszindulatú daganat, egyúttal a fiatal férfiak körében a leggyakoribb halálhoz vezető daganatos betegség.

Hogy néz ki a melanóma?

A melanóma, megjelenését tekintve általában sötétbarna vagy fekete, inkább aszimmetrikus, mivel egy kitüntetett irányban növekszik. A barnásfeketén kívül az enyhén pirosas színtől a szürkéskékig több árnyalat is előfordulhat benne.  Az angol nyelven ABCDE mozaikszóval jelzett tünetek jelentkezése esetén feltétlenül érdemes részt venni egy bőrgyógyászati szűrővizsgálaton:

• A, mint asymmetry – szabálytalan alakú anyajegy
• B, mint border – elmosódott határ, nehezen különíthető el a környezetétől
• C, mint color – különböző színárnyalatokat mutató elváltozás
• D, mint diameter – 6 mm feletti átmérőjű anyajegyeknél nagyobb a melanóma kockázata.
• E, mint evolving – bármilyen változás méret, szín stb. tekintetében

A rosszindulatú (malignus) melanómák növekedését illetően megkülönböztetünk sugár irányú és mélységi, függőleges terjedést. Az előbbi esetben a bőr felső rétegében való, vízszintes terjedésről van szó, ilyenkor a melanómasejtek csak később hatolnak be a bőr mélyebb rétegeibe. Az ebben a fázisban felismert kórképet in situ melanómának hívják, és kimetszéssel általában teljeskörűen gyógyítható. A függőlegesen növekvő tumorokat invazív melanómának nevezik, esetükben korai, a mélybe irányuló terjedésről beszélhetünk. Az invazív melanómák a daganat vastagsága és a fekélyesedési folyamat szerint sorolhatók stádiumokba.

A melanóma általában látható bőrfelületen fejlődik, de kialakulhat rejtettebb helyeken is, mint a hajas fejbőrön, talpakon, ujjközökben, a köröm alatt és a nemi szervek környékén.

A melanóma gyakorisága

A melanóma gyakorisága, a kiterjedt figyelemfelhívó kampányok ellenére is folyamatosan nő. Egy a közelmúltban megjelent tanulmány szerint 1995 és 2012 között folyamatosan nőtt az új esetek száma, mind az invazív (4%-os növekedés férfiak, 3% nők esetén), mind pedig az in situ (7,7% férfiak, 6,2% nők) melanómák esetében Európában. A vizsgált európai országokban a melanóma miatti elhalálozás az esetszám növekedés ellenére általában változatlan maradt, de néhány országban (pl. Norvégia, Izland, Hollandia, Szlovénia) növekedést mutatott.

A magyarországi helyzet sajnos nem tér el a nemzetközi trendtől. A Nemzeti Rákregiszter alapján a melanómával diagnosztizált esetek száma mind a nők, mind a férfiak körében egyértelmű növekedést mutatott a 2001-2016-os periódust vizsgálva:

A melanóma rizikótényezői

A melanóma kialakulását elősegítő kockázati tényezőket intenzíven kutatják. Az adatok arra utalnak, hogy ezt a betegséget kifejezetten sok tényezőre lehet visszavezetni, és nem emelhető ki egyetlen, amely elsősorban felelőssé lenne tehető az esetszámok növekedéséért.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]