Sokáig azt gondolták, hogy a földimogyoró-allergia kockázata azzal csökkenthető, hogy a gyermekek étrendjébe minél később vezetik be a földimogyorót. Ma már tudjuk, hogy ez éppen fordítva érvényes, és ezt erősítette meg egy nemrég megjelent, sok tízezer gyermek megfigyelésével végzett vizsgálat is. Mindez azért lényeges, mert még ma is sokan a korábbi, ma már tévesnek tartott gyakorlatot követik, s a földimogyoró étrendi bevezetését akár a gyermek 3-4 éves koráig halogatják.
A földimogyoró-allergia világszerte egyre növekvő közegészségügyi probléma. 1999-ben a földimogyoró-allergia becslések szerint az Egyesült Államok gyermekeinek 0,4%-át érintette, 2010-re ez az arány 2%-ra nőtt. A betegek többségénél a földimogyoró-allergia korán jelentkezik, és egész életen át fennmaradó problémát jelent. A földimogyoró-allergia a legfőbb oka az ételek által kiváltott anafilaxiás haláleseteknek. Az allergiás gyermekek és családtagjaik életminőségét jelentősen rontja az életveszélyes anafilaxiás reakciótól való félelem.
Az irányelvek hosszú időn át az az allergén ételek kizárását javasolták csecsemők étrendjéből az allergia kialakulásának megelőzésére. Ezek az ajánlások azonban nem a várt eredménnyel jártak: az allergiás gyermekek aránya folyamatosan nőtt. 2015-ben jelent meg egy tudományos publikáció a „Learning Early about Peanut Allergy” (LEAP) vizsgálat eredményeiről, s ez paradigmaváltást hozott a földimogyoró-allergiával kapcsolatban. A LEAP vizsgálatot egy korábbi megfigyelésből kiindulva indították: megfigyelték, hogy a földimogyoró-allergia előfordulása az Egyesült Királyságban élő zsidó gyermekek körében tízszer magasabb volt, mint az izraeli gyermekek körében. Izraelben a földimogyorót tartalmazó ételeket általában 7 hónapos kor körül vezették be a csecsemők étrendjébe, és jelentős mennyiségben fogyasztják, míg az Egyesült Királyságban a gyermekek általában nem fogyasztanak földimogyorót tartalmazó ételeket az első életévükben.
A LEAP vizsgálatba 640 csecsemőt vontak be, akiket 5 éven át figyeltek meg. Egy részüknél a földimogyorót korán (kb. 6 hónapos korban) bevezették az étrendbe, mások a vizsgálat végéig nem kaptak földimogyorót. Külön vizsgálták azokat, akiknek a vizsgálat kezdetén bőrpróbával mérsékelt földimogyoró-érzékenység volt kimutatható, s azokat, akiknél nem. A jelentős túlérzékenységi reakciót mutató (anafilaxiára hajlamosnak tekintett) csecsemőket kizárták a vizsgálatból. A vizsgálat sokak számára megdöbbentő eredménnyel zárult: a kezdetben a bőrpróba alapján mogyoróra nem érzékenyek között a mogyoróallergia gyakorisága 5 éves korban 13,7% volt a mogyorót kerülő csoportban és 1,9% a fogyasztó csoportban. Ez azt jelentette, hogy azoknál, akiknél korán bevezették a földimogyorót, az allergia 86,1%-kal alacsonyabb arányban fordult elő. Azoknál, akiknél a vizsgálat kezdetén bőrpróbával kimutatható volt a földimogyoró-érzékenység, a földimogyoró-allergia gyakorisága 35,3% volt a kerülő csoportban és 10,6% a fogyasztó csoportban – ez 70%-os csökkenést igazol a korai bevezetés eredményeként.
Ezekre az eredményekre alapozva több amerikai orvosszervezet 2015-ben és 2017-ben ajánlásokat adott ki a földimogyoró korai bevezetésével kapcsolatban.
A jelenleg érvényes amerikai irányelv szerint azoknál a csecsemőknél, akiknél nincs kimutatható ekcéma vagy bármilyen ételallergia, a család preferenciáinak és kulturális szokásainak megfelelően, más szilárd ételekkel együtt, koruknak megfelelően szabadon bevezethetők a földimogyorót tartalmazó ételek. Az enyhe vagy közepesen súlyos ekcémával rendelkező csecsemők étrendjébe körülbelül 6 hónapos korukban javasolt bevezetni a koruknak megfelelő, földimogyorót tartalmazó ételeket. A súlyos ekcémával, tojásallergiával vagy mindkettővel rendelkező csecsemők étrendjébe 4–6 hónapos korban célszerű bevezetni a földimogyorót tartalmazó ételeket. Utóbbi csoportban a bevezetés előtt megfontolandó földimogyoró-specifikus IgE vizsgálat és/vagy bőrpróba elvégzése a már meglévő földimogyoró-allergia szűrésére.
A földimogyoró korai bevezetését javasló irányelveket néhány száz gyermek megfigyelésével végzet vizsgálatra alapozták. Most megjelent egy olyan cikk, amelyben az irányelvek hatását több tízezer gyermek adatainak elemzésével vizsgálták meg. Ez a vizsgálat megerősítette a korábbi eredményeket: a mogyoróallergia kockázata 43%-kal csökkent az irányelvek hatására, de az egyéb ételallergiák kockázata is kb. 30%-kal mérséklődött. Mindez azzal a következménnyel is járt, hogy az USÁ-ban ma már a tojásallergia több gyermeket érint, mint a földimogyoróallergia.
A földimogyoró korai bevezetése az étrendbe már a hazai ajánlásokban is megjelent. Az Allergia Képzett Iskola Egyesület a 4-6 hónapos kor körüli bevezetés előnyeit említi, és a korai bevezetéssel kapcsolatos ajánlást fogalmaz meg a Kiskanál Kommandó és az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület is. Fontos tisztában lenni azzal, hogy rég túlhaladottak azok a nézetek, amelyek szerint a földimogyoró minél későbbi bevezetése csökkenti a kockázatot – a valóság épp ezzel ellentétes. A földimogyorót tartalmazó élelmiszerek bevezetésének módjáról, részleteiről javasolt a védőnővel egyeztetni – fokozott kockázatú (ekcémás, igazoltan egyéb allergiában szenvedő) csecsemők esetén pedig a gyermekorvossal is.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
