Az Alzheimer-kór kezelése napjainkban sem sikertörténet. Azokat a betegségeket lehetséges igazán hatásosan kezelni, amelyek kialakulásának okai, mechanizmusai pontosan feltártak – és úgy tűnik, az Alzheimer-kór esetén sok még a homály. A kezelés alapjait (és a gyógyszerkutatás irányait) évtizedeken át egy idegi ingerületátvivő anyag (acetilkolin) pótlása és két toxikus fehérjecsalád (amiloidok és tau-fehérjék) elleni küzdelem határozta meg. Bár számos, elviekben nagyon hatásos gyógyszermolekulát sikerült létrehozni, és egyéb hipotéziseket is felállítani az Alzheimer-kór patomechanizmusával kapcsolatban, a betegség gyógyításában mégsem történt áttörés. Érdemes megfontolni Szent-Györgyi Albert szavait: „Amit meg akarunk gyógyítani, azt előbb meg kell értenünk… s ha már értjük, akkor gyógyítani is tudjuk a betegséget.”
Ha igaznak bizonyul a Pittsburghi Egyetem kutatóinak hipotézise, jelentős előrelépés történhet a megértésben. Mint oly sok, nem teljesen feltárt patomechanizmusú betegség esetén, az Alzheimer-kórnál is feltételezték már korábban, hogy kialakulásában valamilyen vírusfertőzés is szerepet játszhat. A most közzétett eredmények alapján úgy tűnik, hogy ez a vírus a herpes simplex vírus-1 (HSV-1) lehet. És a korábban káros hatásúnak tekintett tau-fehérje szerepe sem annyira egyértelmű: lehet, hogy a megfertőződés után épp ez a fehérje az, amely védeni próbálja a szervezetet a fertőzéstől.
Egészen pontosan arról lehet szó, hogy tau fehérje kezdetben megvédheti az agyat a vírustól, de később hozzájárulhat az idegrendszeri károsodáshoz. A tanulmány megkérdőjelezi azt, hogy a tau fehérje kizárólag káros lenne. A szerzők szerint a vírusfertőzés és az erre adott immunválasz közötti egyensúly felborulása eredményezheti az idegrendszeri károsodást. A herpeszvírusfertőzés csak egy kockázati tényező, amelynek hatására nem mindenkinél alakul ki Alzheimer-kór, viszont a kockázat fokozódhat (már ha valóban igazak a most közzétett feltételezések).
A kutatók a HSV-1-hez kapcsolódó fehérjéket azonosították az Alzheimer-kóros agymintákban, s a foszforilált tau-fehérjék (ezek jellemzőek az Alzheimer-kórra) ezekkel együtt fordultak elő a károsodott agyterületeken. Laboratóriumi körülmények között azt is kimutatták, hogy herpeszvírusfertőzéssel fokozható a tau-fehérjék termelése agymintákban.
Ezek az eredmények nemcsak tudományos érdekességet jelentenek, hanem új, a fertőzéseket és az agy immunválaszt célzó kezelésekhez vezethetnek, valamint a Parkinson-kór és az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) terápiájában is új lehetőségeket nyithatnak.
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
