Magyarországon, ahol nagyon sokan küzdenek túlsúllyal vagy elhízással, a „jobbnál jobb” fogyókúrás módszerekre hatalmas a kereslet. Az 1990-es évek „szaunaövei” ugyanúgy nem fogyasztották le a nemzetet, mint a 21. század fogyasztószerei – legalábbis ha az elhízási statisztikáknak hihetünk: hazánkban a túlsúlyosak és az elhízottak aránya mintegy 70 százalékot tesz ki. De az is lehet, hogy nem mindig a szerben van a hiba, hanem az akaraterőben: kevesebbet enni, egészségesebben táplálkozni, többet mozogni – elméletben bébikönnyű, csak a valóságban piszok nehéz.
Az evés sokak számára a jutalmazás egyik módja – s ennek a magyar kultúrában ősi hagyománya van. A jól végzett munka után, egy fárasztó nap végén magunkhoz vett kalóriák sajnos előbb-utóbb felkúsznak a derekunkra… De mi lenne, ha lennének olyan ételek, amelyek nem plusz kalóriát szolgáltatnak, hanem egyenesen negatív kalóriatartalmúak? Azaz úgy vennék ki a testünkből a zsírt, mint Szalacsi ojjektuma a vízből az oxigént! Minél többet eszünk, annál jobban fogyunk – tetszikérteni? Igény, na az lenne erre, ezért nem meglepő, hogy az interneten számos írás kering a negatív kalóriatartalmú élelmiszerekről.
Víz light
A nulla kalóriatartalmú anyagokhoz még nem kell különösen élénk képzelet: ide tartozik a barnakőszén, a lajhárszőr, de még a székláb is. Ezekben az a közös, hogy az emberi szervezet számára hasznosíthatatlan kalóriát tartalmaznak (nem tudjuk megemészteni ezeket) – s emiatt nem is tekinthetőek élelmiszernek. A víz speciális eset: abban sincs kalória, mégis élelmiszer. Egyesekben felmerült: vajon járható útja-e a fogyásnak, ha jó hideg vizet iszunk, hiszen annak felmelegítése hőt (s így energiát) von el a szervezettől? Sajnos, tudományos vizsgálat cáfolja ezt a kecsegtető lehetőséget: a majdnem jéghideg (3 °C-os) víz fogyasztása a nyugalmi energiafelhasználást csak 5%-kal növelte, így előbb halunk meg vízmérgezésben, mintsem hogy lefogyjunk a hideg víz kortyolgatásától…
Annyira kevés, hogy már negatív
A negatív kalóriatartalmú ételek ideájának magva az, hogy ha egy élelmiszer kellően alacsony energiatartalmú, akkor a megrágása, megemésztése több energiát igényel, mint amennyit belőle a szervezet hasznosít. Valójában tehát ezek az élelmiszerek nem is negatív kalóriatartalmúak, csak (elméletileg) elfogyasztásuk esetén a kalóriamérleg negatív. A legalacsonyabb kalóriatartalmú élelmiszereket természetesen a zöldségek között kell keresni. A toplistát olyan zöldségek vezetik, amelyek sok vizet/rostot, cukrot pedig alig tartalmaznak, így
– a hónapos retek 100 grammonként 15 kcal,
– a kínai kel 100 grammonként 16 kcal,
– a rebarbara, a cikória és a fejes saláta 100 grammonként 17 kcal kalóriát tartalmaz.
Lassan rágj, tovább érsz?
De vajon tényleg több energiát fogyaszt-e ezek megrágása, emésztése, mint amennyit nyerünk az elfogyasztásukkal?
Sajnos, a rágás csak nagyon extrémen kitartóan rágó fogyókúrázókon segít, ugyanis egy óra rágással kb. 11 kcal energia égethető el… Sokáig kell nyammogni a 10 deka hónapos retken, hogy valóban fogyjunk tőle!
Az emésztésre elhasznált energia sem vezet fogyáshoz: az ehhez szükséges energia szénhidrátok esetében az étel kalóriatartalmának körülbelül 5-10%-a, zsírok esetében 5%-a, fehérjék esetében pedig 20-30%-a. Azaz hiába használunk el némi energiát az étel megemésztéséhez, bőven marad, ami hasznosuljon (s lerakódjon…)
Összegzés
Bár az ételek megrágásához, megemésztéséhez és feldolgozásához némi kalória szükséges, ez sajnos csak töredéke annak, amit az étel szolgáltat – még a negatív kalóriatartalmúként hirdetett élelmiszerek esetében is. Ebben tulajdonképpen semmi meglepő nincs, de ha a vízzel hajtott autó meséjével súlyos tízmilliókat lehet kicsalni egyesektől, akkor ne lepődjünk meg, ha a negatív kalóriás élelmiszerek híveinek tábora sem apad jelentősen (még akkor sem, ha néhány kiábrándult túlsúlyos időnként lemorzsolódik…).
Illusztráció: tengr.ai
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
