A kávé, mint minden növényi eredetű élelmiszer, kémiailag nagyon összetett, s emiatt hatásai is komplexek. Bár a kávét többnyire az egészséges élelmiszerek közé sorolják, koffeintartalma miatt fogyasztása az arra érzékenyeknek, várandósoknak és gyermekeknek nem, vagy csak korlátozottan javasolt.
A kávé antioxidánsokban gazdag, többek között ezzel magyarázzák azt a megfigyelést, hogy bizonyos daganattípusok ritkábban fordulnak elő rendszeres kávéfogyasztóknál. Ugyanakkor arról is lehet olvasni, hogy a kávé rákkeltő is lehet, hiszen a pörkölés során karcinogén akrilamidok keletkeznek.
De vajon mi az igazság? Pontosabban: mi a jelenlegi tudományos álláspont? A kávé rákkeltő hatását a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer, IARC, az Egészségügyi Világszervezet szakosodott ügynöksége) többször elemezte a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. 2016-ig az IARC a kávét a potenciálisan rákkeltő anyagok közé sorolta. Az IARC a vegyi anyagokat, az élelmiszereket és italokat négy kategóriába sorolja daganatkockázatot fokozó hatásuk alapján:
– 1. csoport: Rákkeltő
– 2A csoport: Valószínűleg rákkeltő
– 2B. csoport: Potenciálisan rákkeltő
– 3. csoport: Az emberre gyakorolt rákkeltő hatása szempontjából nem osztályozható
A potenciálisan rákkeltő (2B) anyagok esetén a karcinogén hatás embereken korlátozottan vagy nem meggyőzően igazolt – állatkísérletek eredményei azonban utalhatnak ilyen hatásra. Ebből a csoportból sorolták át 7 éve a kávét a 3-as csoportba. Ide azok az anyagok tartoznak, amelyek bizonyítottan vagy feltételezhetően nem karcinogének – így azok is, amelyeknek rákkeltő hatásáról (vagy annak hiányáról) nincsenek megfelelő bizonyítékok. Ezzel együtt ez az a csoport, amely a daganatkeltő hatás szempontjából elemzett anyagok közül a legkevésbé veszélyeseket tartalmazza – s ide van besorolva a kávé is. (Itt jegyeznénk meg: korábban volt egy negyedik kategória is a feltehetőleg nem rákkeltő anyagoknak, ezt azonban pár éve megszüntették).
2016 júniusában az IARC több mint 1000 tanulmány áttekintése után úgy ítélte meg, hogy a nem bizonyított a kávéfogyasztás és a rák kockázata közötti összefüggés. Számos epidemiológiai vizsgálat kimutatta, hogy a kávéfogyasztás nem fokozza a hasnyálmirigy, az emlő és a prosztata rákos megbetegedéseinek kockázatát, a máj és a méhnyálkahártya rákos megbetegedései esetén pedig kockázatcsökkenést figyeltek meg. Több mint 20 egyéb rákos megbetegedés esetében semmilyen összefüggés nem volt kimutatható (sem a rizikó fokozódása, de csökkenése sem).
Teljesen azért nem nyugodhatunk meg: az IARC a 65°C feletti hőmérsékleten (=forrón) fogyasztott italokat a 2A csoportba sorolja, azaz a valószínűleg rákkeltő anyagok közé, mivel korlátozott bizonyítékok vannak arra, hogy a forró italok rendszeres fogyasztása fokozza a nyelőcsőrák kockázatát. Ezeket a megfigyeléseket olyan országokban (Kína, Irán, Törökország, dél-amerikai országok) tették, ahol nagy hagyománya van a nagyon forró (70°C-nál melegebb) tea vagy matétea fogyasztásának. Állatkísérletek eredményei is alátámasztják a nagyon meleg víz nyelőcsőrák-kockázatot fokozó hatását.
A cikk itt még nem ért véget!
Erről olvashatsz még:
Miért nem fokozza a rákkockáztot a „forró” kávé?
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el.
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
Szakmailag lektorálta: dr. Csupor-Löffler Boglárka
Illusztráció: tengr.ai
