Időskorban nő az elesés és ennek következtében a csonttörés kockázata. Egy tanulmány szerint az elesés a férfiak körében a 17., a nők körében pedig a 25. leggyakoribb olyan tényező, amely korai halálozáshoz vagy egészségkárosodáshoz vezet. Világszerte megközelítőleg több mint 1,6 millió csípőtáji törést és 700 ezer eleséssel összefüggésbe hozható halálesetet rögzítenek évente. Az idősebb korosztály esetében előforduló csípőtáji törések többségét (95%-át) elesés okozza.
A kor előrehaladtával az elesés és a csonttörések kockázata nő, az ebből adódó következmények pedig az életkor előrehaladtával súlyosabbak. Az elesés kockázatának növekedése részben a szervezetben bekövetkező változások (különböző társbetegségek miatti egyensúlyzavarok, a lábak teherbíró képességének csökkenése) eredménye. A csonttörés rizikója alacsony csontsűrűség és a csontok mikrosérülései esetén fokozott – a csontsűrűségcsökkenés és a mikrosérülések viszont az idősödés velejárói.
Hogyan befolyásolhatja az aszpirin az elesés kockázatát – elméletben?
Mivel az elesés következtében kialakuló csonttörés nemcsak az életminőséget, hanem az életkilátásokat is meghatározhatja, fontos azonosítani azokat a tényezőket (köztük a gyógyszereket is), amelyek a kockázatot csökkenthetik (vagy fokozhatják). Egyes feltételezések szerint az aszpirin (kémiai nevén: acetil-szalicilsav) lassíthatja a szellemi leépülést. Ha ez igaz lenne, akkor ez is hozzájárulhatna az elesési kockázat csökkentéséhez, ugyanis az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia növelheti az időskorban előforduló elesések kockázatát. Egy nemrég közölt tanulmány azonban rámutatott arra, hogy az alacsony dózisú napi aszpirinbevitel nem csökkentette a demencia, az enyhe kognitív zavar, illetve az időskori kognitív hanyatlás kockázatát – így, ha van is hatása az elesés kockázatára, akkor az mással magyarázható.
Egy 2017-es elemzés eredményei arra utaltak, hogy az aszpirin elméletileg csökkentheti a csonttörések és az elesések kockázatát azáltal, hogy lassítja a csontritkulást. Amikor azonban azt vizsgálták, hogy az aszpirinszedés valójában hogyan befolyásolja a csonttörés kockázatát, a helyzet kevésbé volt egyértelmű: az elemzés alá vont vizsgálatok zömében a csonttörésre nem volt kimutatható hatása az aszpirinnek, egy klinikai tanulmány azonban akár 17%-os kockázatnövekedést mutatott.
És mi történik a valóságban?
Az aszpirin elesés- és csonttöréskockázatra kifejtett hatását elemezte egy 2022-es tanulmány is, amelybe több mint 16 ezer, 74 év körüli személyt vontak be. A kutatás során azt követték nyomon, hogy 100 mg/nap dózisú aszpirin hogyan hat a csonttörések és az elesések kockázatára. A 4 és fél éves vizsgálati periódus alatt 2865 csonttörést és 1688 súlyos elesést rögzítettek. Bár a csonttörések aránya nem különbözött azok körében, akik kaptak, illetve akik nem kaptak aszpirint, a gyógyszer használata növelte az súlyos elesés és az ezzel összefüggő kórházba kerülés kockázatát. Úgy tűnik tehát, hogy az aszpirin nem alkalmas az elesésekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére.
Kinek és miért érdemes mégis aszpirint szednie?
A cikk itt még nem ért véget!
Erről olvashatsz még:
Kinek érdemes aszpirint szednie?
Hány éves korig elfogadott az aszpirin preventív célú használata?
Mekkora dózisú aszpirinnek lehet védő hatása?
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el.
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
Szakmailag lektorálta: dr. Csupor Dezső
