A szívinfarktus veszélyes, ám jól kezelhető állapot – abban az esetben, ha a beteg időben orvosi ellátásban részesül. A szívroham (ez a szívinfarktus hétköznapi neve) a szívizmok elégtelen vérellátásának következménye, oka nagyon gyakran egy olyan vérrög kialakulása, amely elzárja az egyik szívkoszorúeret. Az interneten számos „jó tanácsot” találunk arra az esetre, ha szívroham gyanúja áll fenn. Ezek nagy része ártalmatlan butaság, egészen addig, míg nem késleltetik a szakszerű ellátást. Íme pár egyszerű trükk, ami semmit nem ér, viszont ha a mentők tárcsázása helyett próbálkozunk ezekkel, a saját túlélési esélyeinket rontjuk:

A szívinfarktus azért végződik kb. 80 %-ban halállal, mert az emberek tanácstalanok, mit tehetnének. (…) Életmentő ital lehet: pohár meleg víz, teáskanál cayenne bors.  Ha az egyén észnél van, akkor azonnal meg kell itatni vele ezt a keveréket. Ha már eszméletlen, akkor a nyelve alá kell cseppenteni 4 cseppet a cayenne tinktúrából. Ez egy alternatív gyógymód, ami sok olyan emberen segített, akik elérhetetlen távol voltak a kórházaktól. A farmer állítja, hogy a szívinfarktus egy olyan állapot, mint pl. egy vese görcs. Váratlanul jön, de kezelhető! (forrás)

A cayenne-bors egyfajta erős paprika. Fűszerezésre kitűnő, nem túlzottan csípős, a szívrohamot azonban semmilyen módon nem befolyásolja (használni legalábbis biztosan nem használ…).

1 pohár víz lefekvés előtt segít elkerülni a szélütést és a szívrohamot (forrás)

 Ha ilyen egyszerű lenne… De ez a tanács legalább nem veszélyes.

SZÍVROHAM ESETÉN LE NE FEKÜDJ! (…) Hallgass a szívedre. Amíg várod a mentőket, ne feküdj le! Tudtál erről? (forrás)

Mindegy, hogy fekszik vagy ül a beteg (helyezkedjen el úgy, ahogy kényelmesebb), a lényeg az, hogy jöjjön a mentő.

Azonnal oldj fel két kristályos aszpirint a szádban és nyeld le őket egy kis vízzel. Ezután hívd a mentőket és mondd, hogy SZÍVROHAM! (forrás)

Előbb a mentő – ez a lényeg! A mentőhívás után valóban érdemes lehet elővenni valamilyen aszpirintartalmú gyógyszert – ezt ajánlja a Harvard Medical School is. Az aszpirin (kémiai nevén: acetil-szalicilsav) gátolja a vérlemezkék összetapadását, és bár nem képes „feloldani” egy már kialakult vérrögöt, abban segíthet, hogy a helyzet ne váljon még rosszabbá.

Erre a célra azok az aszpirintartalmú szerek alkalmazhatók, amelyeket egyébként is a szívinfarktus kockázatának csökkentésére használnak szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező középkorú és idős betegek. Ezeknek egy tablettája 100–300 mg hatóanyagot tartalmaz. Szívinfarktus gyanúja esetén azonnali 100–300 mg aszpirintabletta bevétele javasolt. Ha 100 mg-os tabletta van kéznél, az első tablettát a gyors felszívódás érdekében szét kell rágni, a következő szétrágás nélkül lenyelhető. Ha 300 mg-os van otthon, akkor a tablettát szétrágva kell bevenni. Vészmegoldásnak jó lehet a magasabb hatóanyag-tartalmú, alapvetően láz- és fájdalom csillapítására való 500 mg-os aszpirin is.

A szétrágással kapcsolatos javaslat mögött komoly kutatási eredmények állnak: egy klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy ha a beteg lenyelés előtt szétrágja a tablettát, a hatóanyag gyorsabban felszívódik és a véralvadásgátló hatás is gyorsabban kialakul, mintha a tablettát egészben nyelné le. A maximális hatás kialakulásához előbbi esetben 14, utóbbiban 26 perc szükséges. Érdekes módon a szétrágott tabletta a pezsgőtablettánál is gyorsabban hat. Természetesen aszpirint csak olyan esetben szabad beadni, ha biztosak vagyunk benne, hogy a beteg nem érzékeny a hatóanyagra!

Szívroham, infarktus esetén életmentő lehet a bázikus gyorssegély! Mégis, csak a legritkább esetekben alkalmazzák, mivel gyakorlatilag senki sem tud róla. Egy fél liter tiszta víz már magában roppant segítséget jelenthet! A bázikus elsősegély a következőkből áll: bázikus ital, bázikus bedörzsölés, aztán nagy felületen bázikus borogatás. Az intenzív orvoslás területén még mindig – vagy újra? – alkalmazzák elsősegélyként a bázikus infúziót. 

Mielőtt még a mentő a helyszínre érne, fogjunk szélsebesen egy pohár vizet, tegyünk bele egy teáskanál szódabikarbónát, vagy bázikus sót, és azonnal itassuk meg a beteggel. Aztán vetkőztessük le, és dörzsöljük át a testét egy ugyanolyan adag bázikus oldattal, amilyent az imént megivott. 

Készítsünk elő még egy edényt két liter testmeleg vízzel, amelybe egész evőkanál nátront, vagy bázikus sót keverünk. Áztassunk bele egy nagyobb textilt, mondjuk egy törülközőt. Csavarjuk jól ki, majd borítsuk be vele a beteg mellkasát, aztán takargassuk be jó melegen.  (forrás)

Hát persze. Kínozzuk a szerencsétlen beteget, attól jobban lesz. A lúgosítás (ez esetben is) teljesen értelmetlen, a dögönyözés, borogatás pedig ilyen esetben inkább embertelen. A szódabikarbóna-infúzió valóban létező kezelési eszköz, de nem infarktus sürgősségi ellátásában, hanem acidózis vagy hiperkalémia esetén.

Az indiai gyógyászatban a mudrákat (szimbolikus kéztartások) használják az energetikai, fizikai és pszichikai egyensúly megteremtésére, így serkentik a testben zajló öngyógyító folyamatokat. Szívpanaszok esetén az Apan-Vayu-Mudra rendszeres gyakorlása javasolt. Ezt az ujjtartás életmentőnek is nevezik, szívroham esetén gyors elsősegélyt jelent. Így csináld: mutatóujjadat hajlítsd be, érintsd meg vele a hüvelykujj tövét. Eközben középső és gyűrűs ujjad hegyét érintsd össze a hüvelykujjéval. A kisujjad nyújtsd ki, tartsd lazán. Végezd mindkét kezeddel egyszerre. (forrás)

Csak abban az esetben javasolható, ha az ujjtartás nem akadályozza meg a mentők tárcsázását. Természetesen nem jelent gyors elsősegélyt szívinfarktus esetén.

Egy átlagos ember, segítség nélkül körülbelül 10 másodperc után eszméletét veszti, ha szívrohama van. Aki az alábbi módszert alkalmazza, az nem fog elájulni. Annyit kell tenned, hogy minél sűrűbben nagy levegőt veszel, és minden levegővétel között egy hosszút köhögsz. Olyan erőset, amilyet csak tudsz! (Mintha kaparná valami a torkodat, és azt akarnád felkrákogni!) Ezzel a módszerrel eszméleténél maradhat az, akinek szívrohama van, ugyanis a nagy sóhajtások elegendő oxigént juttatnak a tüdőbe, a köhögés pedig összepréseli a szívet, és így nem áll le a keringés. Segít abban is, hogy helyreálljon a helyes szívritmus.  (forrás)

A betegek köhögtetését valóban alkalmazzák bizonyos esetekben, de csak EKG-s kontroll mellett. Házi módszerként inkább veszélyes, mint hasznos.

A sok sületlenség helyett érdemes tájékozódni arról, mik a szívinfarktus jellemző tünetei:

• erős mellkasi fájdalom
• verejtékezés
• nehézlégzés
• halálfélelem.

Ha ezek fennállnak, haladéktalanul értesítsük a mentőket! A várakozás ideje alatt ellenőrizzük a sérült állapotát, légzését és keringését: ha szükséges, alkalmazzunk újraélesztést!