A rövidlátás világszerte egyre többeket érintő probléma. Magyarországon a rövidlátók aránya 2000 és 2020 között másfélszeresére nőtt. Világszinten várhatóan háromszorosára nő a rövidlátók száma 2050-re, az ezredfordulóhoz viszonyítva. A legnagyobb arányú emelkedés a Távol-Keleten tapasztalható, ahol a fiatalkorúak több mint 90%-a rövidlátó.

A rövidlátás kialakulásának genetikai okai is vannak, de a járványszerű terjedés környezeti okokkal magyarázható. A természetes fény hiánya, a fizikai inaktivitás, a számítógép előtt eltöltött idő jelentős mértékben növeli a rövidlátás kockázatát – ezt igazolják a statisztikák is.

Bár a rövidlátás szemüveggel, kontaktlencsével korrigálható, a betegség gyors terjedése súlyos következményekkel jár. Az előrejelzések szerint ugyanis 2050-re a rövidlátás lesz a vakság fő oka. A rövidlátók szemgolyója “megnyúlik”, ez pedig fokozza a retinaleválás kockázatát, ami vaksághoz vezethet. Már enyhe rövidlátásnál is többszörös a retinaleválás kockázata, −3,00 dioptriánál nagyobb rövidlátás esetén pedig a jól látó szemhez képest tízszeres a kockázat. Minél korábban jelentkezik a rövidlátás, annál nagyobb a kockázat a súlyos rövidlátás kialakulására – s a vakságra is.

A rövidlátás kockázatcsökkentésére van mód, és nem is olyan bonyolult: minél több időt kell szabadban, természetesen fényben tölteni, minél többet kell mozogni –  és ami a legfontosabb, a lehető legrövidebb időt kell képernyő előtt tölteni, különösen gyermekkorban. 5 év alattiak legfeljebb 1 órát, 17 év alattiak legfeljebb 2 órát tölthetnek képernyő előtt anélkül, hogy a rövidlátás kockázata jelentősen fokozódna.

Azoknak pedig, akik munkájuk miatt kénytelenek napi több órát tölteni a számítógép előtt, hasznos lehet a 20/20/20 gyakorlat végzése. Az Amerikai Szemészorvosok Társaságának javaslata szerint 20 percenként legalább 20 másodpercen át a képernyő bámulása helyett legalább 20 méter távolságra célszerű fókuszálni.