Régóta ismert, hogy a túlzott napozás káros a bőr egészségére, hozzájárul a bőr korai öregedéséhez, és a napégésekkel fokozódik a daganatos elváltozások kialakulásának a kockázata. A Föld ózonrétege a Napból származó UV-A sugarak 5%-át, az UV-B sugarak 95%-át visszaveri, a maradék UV-sugárzás ellen védekezhetünk megfelelő, UV-szűrős öltözékkel, napszemüveggel, a túlzott napozás kerülésével, valamint kémiai és/vagy fizikai fényvédőt tartalmazó készítmények használatával. A tudatos napfényvédelem már mindennapjaink részévé vált, legalábbis a legtöbb ember számára rutinszerű, hogy nyáron naptejet használ. Egyes becslések szerint a napfényvédelem elterjedésének köszönhetően egyes rosszindulatú bőrdaganatok 2050-ben már kevesebb embert fognak érinteni, mint napjainkban. A naptejek kémiai és fizikai UV-szűrőket tartalmaznak, amelyek megvédik a bőrt a káros UV-sugárzástól. A naptejekben alkalmazott fényvédők jelentős része azonban káros a vízi élővilágra és egyes hatóanyagok befolyásolhatják az ember hormonháztartását. Így egyre nagyobb az igény az emberre és a vízi élővilágra nézve is biztonságosabb fényvédők iránt. A növények, gombák és baktériumok saját védelmükre termelnek fényvédő anyagokat, és ezen anyagok napvédelemre való hasznosíthatósága egyre több kutatás tárgyát képezi.
A kémiai fényvédőszerek a bőrbe felszívódva elnyelik az UV-sugárzást. Számos termék tartalmaz kémiai fényvédőket, de mára ezek jelentős részéről (a termékeken is megtalálható angol neveik: oxybenzone, avobenzone, homosalate, octinoxate, octisalate, octocrylene) kiderült, hogy káros hatással lehetnek a hormonrendszerre és/vagy a vízi élővilágra, ezért a fenti hatóanyagokat az amerikai és az európai hatóság nem ajánlja napfényvédelem céljára.
A fizikai fényvédők közé tartozik az 1950-es évek óta használt cink-oxid és a titán-dioxid. Ezen vegyületek képesek visszaverni az UV-A és UV-B sugárzást, a bőr felszínén maradnak, nem szívódnak fel a bőrön keresztül, ugyanakkor vízzel könnyen lemoshatók, ezért gyakran kell újra kenni a bőrt egy-egy strandolás alkalmával. Újabb technológiát képviselnek az egészen kicsi, nano mérettartományba tartozó cink-oxidot és titán-dioxid tartalmazó készítmények. (1 milliméter 1 000 000 nanométernek felel meg). A modern technológia azonban nem feltétlen jelent jobbat is. Nem zárható ki teljesen, hogy a nano méretű cink-oxid és titán-dioxid részecskék képesek bejutni a bőrön keresztül a mélyebb szövetekbe, és az itt kifejtett hatásaik még nem teljesen feltártak. A nano mérettartományba tartozó anyagokkal végzett vizsgálatok során igazolták, hogy a toxikus hatás tekintetében hatalmas különbségek lehetnek, és nem feltétlenül a minél kisebb méret a toxikusabb, valamint a nanorészecske alakja is befolyásolja a hatást. Jelenleg a rendelkezésre álló tudományos kutatások alapján, valamint az európai és amerikai hatóságok állaspontja szerint a nem nano mérettartományba tartozó cink-oxid és a titán-dioxidot tartalmazó termékek teljesen biztonságosnak tekinthetők, a nano méretű részecskéket tartalmazó termékek biztonságosságát pedig intenzíven vizsgálják.
Újabb fényvédő anyagok után kutatva kézenfekvő lehetőségként kínálkoznak a növények, amelyek saját védelmükre is előállítanak az UV-sugárzást elnyelő anyagokat. A növényi anyagok UV-szűrő hatását elsősorban kémiai szerkezetükkel lehet magyarázni, amely képes a fény elnyelésére. A szintetikus fényszűrőkhöz képest a növényi anyagoktól általában sokkal kisebb mértékű hatás és keskenyebb spektrumú védelem várható, de több növényi anyag és kivonat esetén sikerült számottevő UV-szűrőhatást kimutatni. Míg egyes anyagoknak önmagukban is van fényelnyelő hatásuk, más anyagok a fényvédelemre használt kémiai UV-szűrők SPF-értékének fokozásával hatnak.
A naptejeket SPF-értékükkel szokás jellemezni, amely rövidítés az angol Sun Protection Factor kifejezést takarja. A naptej alkalmazásával meghosszabbítható az az idő, amit a napon tölthetünk anélkül, hogy leégnénk. Ha ez esetünkben napvédő nélkül 5 perc, akkor egy SPF 50 jelzésű termék alkalmazásával ez az idő akár 5 x 50, azaz 250 percig is kitolható. Persze, amennyiben a készítmény például lemosódik a bőrről, vagy idővel elbomlik, úgy veszít a hatékonyságából, ezért a bőr kezelését, különösen vízparton, érdemes naponta többször ismételni. Laboratóriumi vizsgálatok során megállapították, hogy a számos növényben előforduló rutin nevű flavonoid 0,1%-os koncentrációban alkalmazva fokozza a fényvédőszerek SPF-értékét, és antioxidáns hatásának köszönhetően védi a fényvédő anyagot a gyors lebomlástól, így az tovább tudja elnyelni vagy visszaverni az UV-sugarakat. A vizsgálat során a rutin bőrön alkalmazva biztonságosnak és jól tolerálhatónak bizonyult.
Több növényi anyagról is kimutatták már, hogy antioxidáns hatásuk mellett számottevő SPF-értékkel rendelkeznek. Ilyen anyag például a fák törzsében is megtalálható lignin, a kurkuma hatóanyaga a kurkumin, vagy a máriatövis hatóanyagkomplexe a szilimarin. Mérések során igazolták, hogy a 10%-os szilimarin emulzió 9-es SPF-értékkel rendelkezik. A hazánkban parkokban gyakran előforduló keskenylevelű ezüstfa levelének kivonata is képes az UV-sugarak elnyelésére. A vizsgált készítményben 8%-os koncentrációban 21-es SPF-értékkel rendelkezik.
Az élelmiszerként is fogyasztott növények közül is többről kimutatták már, hogy kivonataik és/vagy hatóanyagaik jelentős UV-védő hatással rendelkeznek. Kutatások bizonyítják, hogy a málna és a szeder antocianidin-típúsú vegyületei a megfelelő formulálással akár a 30-50 SPF-értéket megközelítő mértékben is elnyelik az UV-sugárzást. A gránátalma fenolos anyagokban gazdag kivonatairól laboratóriumi tesztek és állatkísérletek során kimutatták, hogy jelentős UV-szűrő hatással rendelkeznek. A kávé és a tea számos anyaga (pl. klorogénsav, epigallokatekin-gallát) rendelkezik fényvédő és antioxidáns hatásokkal, amelyek ezen a kávé- és teakivonatokat, valamint fenolos anyagaikat alkalmassá tehetik a fényvédőkrémekben való felhasználásra. A sáfrány szintén jelentős antioxidáns és DNS-védő hatásokkal rendelkezik, ezért megfelelően formulálva alkalmas lehet az UV-sugárzás okozta bőröregedés megelőzésére. De nemcsak szárazföldi, hanem a vízi növények is termelnek fényvédő anyagokat, a több vörösmoszatfaj esetén is igazolást nyert, hogy kivonataik jelentős antioxidáns és fényvédő hatással rendelkeznek. A növények mellett a pigment (színanyag)-termelő vízi és talajbaktériumok, és élesztőgombák is számos lehetőséget kínálnak a jövő fényvédőinek kifejlesztésére. A melaninhoz hasonló, élesztőgombákból kinyert pyomelanin fokozza a naptejek SPF-értékét, ezért már számos kereskedelmi forgalomban kapható naptejben megtalálható.
A növényi eredetű napvédő anyagokkal ezidáig meglehetősen kevés klinikai vizsgálatot végeztek. Mindösszesen a zöldtea-kivonat, a karotinoidok és egy amerikai növény, a Polypodium leucotomos kivonatának hatásosságát és biztonságosságát igazolják humán adatok.
A teában található epigallokatekin-gallát gátolja az oxidatív stressz és az UV-sugárzás okozta károsodást a bőrben. A zöldtea-kivonat hatását már klinikai vizsgálatokban is értékelték. Az egyik ilyen vizsgálat során a résztvevők (56 fő) fele zöldtea-kivonatot (250 mg/nap), másik fele hatóanyag nélküli placebo kapszulát kapott. A vizsgálat kezdete után 6, illetve 12 hónappal a bőr UV-sugárzás okozta károsodása a zöldteát kapók körében lényegesebb kisebb mértékű volt. Egy másik vizsgálat során a napi 1 liter zöldteát ivók körében figyelték meg, hogy a teafogyasztása javíthatja a bőr állapotát (pl. nőtt a rugalmasság és a hidratáltság). Az eredményekből azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mivel sem a vizsgált kivonatok hatásai nem általánosíthatók a zöld teából más módszerekkel előállított kivonatokra és teákra.
Egy vizsgálat során a karotinoidokban gazdag paradicsomkrém fogyasztása (napi 40 g) növelte a résztvevőkben annak az úgynevezett minimális eritéma dózist, amely érték azt mutatja meg, hogy mennyi UV-sugárzás szükséges ahhoz, hogy bőrpír alakuljon ki. A vizsgálat során fogyasztott mennyiség azonban annyira magas, hogy a hatást a hétköznapi paradicsomfogyasztással nem tudjuk elérni.
A Polypodium leucotomos amerikai gyógynövénnyel számos vizsgálatot végeztek már, és humán klinikai vizsgálatok során is sikerült igazolni azt, hogy kivonatának fogyasztása (7,5 mg/testsúlykilogramm dózisban) védi a bőrt az UV-sugárzás káros hatásaitól. Klinikai vizsgálatok alapján növény kivonata a jövőben az aktinikus keratózis és a vitiligo kezelésében szerepet kaphat.
A növényi anyagok hatásossága bár még jelentősen elmarad a kémiai napvédőkétől reményt keltőek a kutatások, melyek során jelentős fényvédő hatásokat igazoltak a természetes anyagoknak és kivonatoknak.
A növényi eredetű napvédők alkalmazásának nehézségei közé tartozik, hogy ezen anyagok hő és fény hatására igen bomlékonyak, és nehéz olyan koncentrációban alkalmazni őket, amely önmagában megfelelő UV-védelmet nyújt. A termékekben alkalmazott növényi kivonatok kihívás elé állítják a gyártókat, hiszen egy növényi kivonat alkalmazása befolyásolhatja a korábban már jól bevált receptúrát, és a készítmény minősége, előállításának módja jelentősen változhat. Több kutatás is igazolta, hogy a növényi eredetű antioxidánsok képesek megelőzni a bőr UV-sugárzás okozta károsodását, valamint javítani az egyes kémiai napvédők SPF-értékét.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Gyógynövénykutató gyógyszerész, egészségügyi szakfordító-tolmács. Főbb kutatási területe a gyógynövények hatásosságának, biztonságosságának és tartalomanyagainak vizsgálata. Évek óta részt vesz gyógyszerész- és orvostanhallgatók egyetemi oktatásában és egészségügyi szakemberek továbbképzésében. Több fórumon és módon is közreműködik a nagyközönség hiteles és szakszerű tájékoztatásában, az érdeklődők számára elérhetővé és megérthetővé téve a legfrissebb tudományos eredményeket.
