Régóta ismert, hogy a túlzott napozás káros a bőr egészségére, hozzájárul a bőr korai öregedéséhez, és a napégésekkel fokozódik a daganatos elváltozások kialakulásának a kockázata. A Föld ózonrétege a Napból származó UV-A sugarak 5%-át, az UV-B sugarak 95%-át visszaveri, a maradék UV-sugárzás ellen védekezhetünk megfelelő, UV-szűrős öltözékkel, napszemüveggel, a túlzott napozás kerülésével, valamint kémiai és/vagy fizikai fényvédőt tartalmazó készítmények használatával. A tudatos napfényvédelem már mindennapjaink részévé vált, legalábbis a legtöbb ember számára rutinszerű, hogy nyáron naptejet használ. Egyes becslések szerint a napfényvédelem elterjedésének köszönhetően egyes rosszindulatú bőrdaganatok 2050-ben már kevesebb embert fognak érinteni, mint napjainkban. A naptejek kémiai és fizikai UV-szűrőket tartalmaznak, amelyek megvédik a bőrt a káros UV-sugárzástól. A naptejekben alkalmazott fényvédők jelentős része azonban káros a vízi élővilágra és egyes hatóanyagok befolyásolhatják az ember hormonháztartását. Így egyre nagyobb az igény az emberre és a vízi élővilágra nézve is biztonságosabb fényvédők iránt. A növények, gombák és baktériumok saját védelmükre termelnek fényvédő anyagokat, és ezen anyagok napvédelemre való hasznosíthatósága egyre több kutatás tárgyát képezi.
A kémiai fényvédőszerek a bőrbe felszívódva elnyelik az UV-sugárzást. Számos termék tartalmaz kémiai fényvédőket, de mára ezek jelentős részéről (a termékeken is megtalálható angol neveik: oxybenzone, avobenzone, homosalate, octinoxate, octisalate, octocrylene) kiderült, hogy káros hatással lehetnek a hormonrendszerre és/vagy a vízi élővilágra, ezért a fenti hatóanyagokat az amerikai és az európai hatóság nem ajánlja napfényvédelem céljára.
A fizikai fényvédők közé tartozik az 1950-es évek óta használt cink-oxid és a titán-dioxid. Ezen vegyületek képesek visszaverni az UV-A és UV-B sugárzást, a bőr felszínén maradnak, nem szívódnak fel a bőrön keresztül, ugyanakkor vízzel könnyen lemoshatók, ezért gyakran kell újra kenni a bőrt egy-egy strandolás alkalmával. Újabb technológiát képviselnek az egészen kicsi, nano mérettartományba tartozó cink-oxidot és titán-dioxid tartalmazó készítmények. (1 milliméter 1 000 000 nanométernek felel meg). A modern technológia azonban nem feltétlen jelent jobbat is. Nem zárható ki teljesen, hogy a nano méretű cink-oxid és titán-dioxid részecskék képesek bejutni a bőrön keresztül a mélyebb szövetekbe, és az itt kifejtett hatásaik még nem teljesen feltártak. A nano mérettartományba tartozó anyagokkal végzett vizsgálatok során igazolták, hogy a toxikus hatás tekintetében hatalmas különbségek lehetnek, és nem feltétlenül a minél kisebb méret a toxikusabb, valamint a nanorészecske alakja is befolyásolja a hatást. Jelenleg a rendelkezésre álló tudományos kutatások alapján, valamint az európai és amerikai hatóságok állaspontja szerint a nem nano mérettartományba tartozó cink-oxid és a titán-dioxidot tartalmazó termékek teljesen biztonságosnak tekinthetők, a nano méretű részecskéket tartalmazó termékek biztonságosságát pedig intenzíven vizsgálják.
Újabb fényvédő anyagok után kutatva kézenfekvő lehetőségként kínálkoznak a növények, amelyek saját védelmükre is előállítanak az UV-sugárzást elnyelő anyagokat. A növényi anyagok UV-szűrő hatását elsősorban kémiai szerkezetükkel lehet magyarázni, amely képes a fény elnyelésére. A szintetikus fényszűrőkhöz képest a növényi anyagoktól általában sokkal kisebb mértékű hatás és keskenyebb spektrumú védelem várható, de több növényi anyag és kivonat esetén sikerült számottevő UV-szűrőhatást kimutatni. Míg egyes anyagoknak önmagukban is van fényelnyelő hatásuk, más anyagok a fényvédelemre használt kémiai UV-szűrők SPF-értékének fokozásával hatnak.
A naptejeket SPF-értékükkel szokás jellemezni, amely rövidítés az angol Sun Protection Factor kifejezést takarja. A naptej alkalmazásával meghosszabbítható az az idő, amit a napon tölthetünk anélkül, hogy leégnénk. Ha ez esetünkben napvédő nélkül 5 perc, akkor egy SPF 50 jelzésű termék alkalmazásával ez az idő akár 5 x 50, azaz 250 percig is kitolható. Persze, amennyiben a készítmény például lemosódik a bőrről, vagy idővel elbomlik, úgy veszít a hatékonyságából, ezért a bőr kezelését, különösen vízparton, érdemes naponta többször ismételni. Laboratóriumi vizsgálatok során megállapították, hogy a számos növényben előforduló rutin nevű flavonoid 0,1%-os koncentrációban alkalmazva fokozza a fényvédőszerek SPF-értékét, és antioxidáns hatásának köszönhetően védi a fényvédő anyagot a gyors lebomlástól, így az tovább tudja elnyelni vagy visszaverni az UV-sugarakat. A vizsgálat során a rutin bőrön alkalmazva biztonságosnak és jól tolerálhatónak bizonyult.
Több növényi anyagról is kimutatták már, hogy antioxidáns hatásuk mellett számottevő SPF-értékkel rendelkeznek. Ilyen anyag például a fák törzsében is megtalálható lignin, a kurkuma hatóanyaga a kurkumin, vagy a máriatövis hatóanyagkomplexe a szilimarin. Mérések során igazolták, hogy a 10%-os szilimarin emulzió 9-es SPF-értékkel rendelkezik. A hazánkban parkokban gyakran előforduló keskenylevelű ezüstfa levelének kivonata is képes az UV-sugarak elnyelésére. A vizsgált készítményben 8%-os koncentrációban 21-es SPF-értékkel rendelkezik.
Az élelmiszerként is fogyasztott növények közül is többről kimutatták már, hogy kivonataik és/vagy hatóanyagaik jelentős UV-védő hatással rendelkeznek. Kutatások bizonyítják, hogy a málna és a szeder antocianidin-típúsú vegyületei a megfelelő formulálással akár a 30-50 SPF-értéket megközelítő mértékben is elnyelik az UV-sugárzást. A gránátalma fenolos anyagokban gazdag kivonatairól laboratóriumi tesztek és állatkísérletek során kimutatták, hogy jelentős UV-szűrő hatással rendelkeznek. A kávé és a tea számos anyaga (pl. klorogénsav, epigallokatekin-gallát) rendelkezik fényvédő és antioxidáns hatásokkal, amelyek ezen a kávé- és teakivonatokat, valamint fenolos anyagaikat alkalmassá tehetik a fényvédőkrémekben való felhasználásra. A sáfrány szintén jelentős antioxidáns és DNS-védő hatásokkal rendelkezik, ezért megfelelően formulálva alkalmas lehet az UV-sugárzás okozta bőröregedés megelőzésére. De nemcsak szárazföldi, hanem a vízi növények is termelnek fényvédő anyagokat, a több vörösmoszatfaj esetén is igazolást nyert, hogy kivonataik jelentős antioxidáns és fényvédő hatással rendelkeznek. A növények mellett a pigment (színanyag)-termelő vízi és talajbaktériumok, és élesztőgombák is számos lehetőséget kínálnak a jövő fényvédőinek kifejlesztésére. A melaninhoz hasonló, élesztőgombákból kinyert pyomelanin fokozza a naptejek SPF-értékét, ezért már számos kereskedelmi forgalomban kapható naptejben megtalálható.
A növényi eredetű napvédő anyagokkal ezidáig meglehetősen kevés klinikai vizsgálatot végeztek. Mindösszesen a zöldtea-kivonat, a karotinoidok és egy amerikai növény, a Polypodium leucotomos kivonatának hatásosságát és biztonságosságát igazolják humán adatok.
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
