[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Nem szokásunk bulvárhíreket kommentálni. Ha mégis sor kerül erre, annak jó oka van – ez történt most is, mivel nem mehetünk el szó nélkül az egyik magyar hírportál írása mellett:

Shakirát a múlt hétvégén egy barcelonai kórházba szállították, mivel szünet nélkül hisztériázott, divatos kifejezéssel élve, pánikroham gyötörte.

Mi ezzel a baj? „Mindössze” annyi, hogy a szerző nemcsak a szezont keveri a fazonnal, hanem egy súlyos betegséget bagatellizál. A pánikroham ugyanis egy szakmailag jól definiálható, az életminőséget komolyan rontó betegség megnyilvánulása. Ezzel szemben a „hisztériázás” nem szakkifejezés, a legtöbb ember számára különösebb indok nélküli szélsőséges viselkedést jelent, és egyben negatív értékítéletet hordoz. Ha a pánikbeteget hisztisnek nevezik, az minimum sértő. Ha pedig mindezt egy újságíró teszi meg, az hangulatkeltés, ami egyáltalán nem segíti azt, hogy az egészségértési képességünk fejlődjön, sőt…

A pánikroham hirtelen kialakuló testi tünetekkel, intenzív félelemmel és súlyos szorongással járó roham. Mivel nem specifikus inger vagy körülmény váltja ki, jelentkezését előre jelezni nem lehet. Pánikbetegségről (vagy pánikzavarról) akkor beszélünk, ha a rohamok rendszeresen ismétlődnek. Ilyenkor két roham között relatíve szorongásmentes időszak van.

Legalább egy pánikroham az emberek egyharmadánál előfordul az élet során, rendszeres rohamok (pánikbetegség) ennél ritkábban alakulnak ki. A pánikbetegség nőknél gyakoribb, a felnőtt populáció 2-5%-át érinti. Általában a húszas életévekben jelentkezik először, a rohamok 60 éves kor fölött ritkulnak. A betegség kialakulása gyakran kapcsolódik valamilyen pszichés traumához (pl. gyász, párkapcsolati problémák, betegség). Bizonyos pszichiátriai vagy egyéb betegségekben (pl. asztma, szív-érrendszeri betegségek, daganatos betegségek, cukorbetegség) a pánikbetegség gyakorisága nagyobb. A pánikbetegek körében gyakoribb az agorafóbia, a kábítószerhasználat és alkoholizmus, valamint az öngyilkosság veszélye.

A pánikbetegség genetikai hátterű megbetegedés: elsőfokú rokonok betegsége esetén fokozott a kockázat. Kialakulásának módja nem teljesen ismert, de feltételezik, hogy egyes receptorok az agyban rendellenesen működnek és bizonyos agyi területek túlzottan ingerelhetők.

A pánikroham során jelentkező leggyakoribb tünetek:

• heves szívdobogásérzés
• szapora légvétel
• izzadás vagy hidegrázás
• hideg-, meleghullámok érzése
• zsibbadás, bizsergés
• szájszárazság
• remegés, reszketés
• fejfájás
• szédülés
• ájulásérzés
• fulladás- vagy légszomj érzése
• toroktáji gombócérzés
• mellkasi fájdalom vagy diszkomfort érzése
• hányinger, hasi diszkomfort
• vizelési inger.

Súlyosabb esetben a realitás elvesztésének érzése (derealizáció) jelentkezhet, illetve egyes betegek arról számolnak be, hogy úgy érzik, mintha elszakadnának saját maguktól(deperszonalizáció). Halálfélelem és az önkontroll elvesztésétől, a megőrüléstől való félelem is előfordulhat. A hirtelen jelentkező pánikrohamok néhány percen belül elérik maximális intenzitásukat, majd 15-30 perc alatt spontán módon oldódnak.

A pánikbetegségre jellemző tünet az ún. anticipátoros szorongás, azaz a félelem egy újabb rosszulléttől. Bár a roham kialakulása nem köthető konkrét eseményhez, a betegek gyakran félnek olyan helyen tartózkodni, ahol nem érhető el segítség roham esetén, vagy ahol nincs menekülőút. Ez szűkíti az életteret, nehézséget okozhat az életvitelben, rontja a szociális kapcsolatokat. Mindezek eredményeként rossz közérzet alakulhat ki, amit nyugtalanság, koncentrációzavar, alvászavarok, kilátástalanság érzése kísér – végső soron a beteg életminősége jelentősen romlik.

Egyes tünetek más, súlyos, testi betegségekéhez (pl. szívroham) hasonlóak lehetnek, ezért a betegek egy részében kialakulhat az ezektől való félelem. A pánikbetegség hasonlíthat más pszichés betegségekhez (depresszió, fóbiákhoz társuló szorongás), a megfelelő, célzott kezeléshez ezért alapos kivizsgálás szükséges.

A pánikbetegség pszichoterápiával és indokolt esetben gyógyszeresen kezelhető. Jól kiválasztott terápiával a betegek zöménél siker érhető el: a rohamok megszűnnek vagy gyakoriságuk jelentősen csökken, a betegek életminősége javul.

Láthatjuk: a pánikbetegség súlyos kórkép, nem pedig unatkozó celebek nyafogása, nem „hiszti”. De ha már itt tartunk: a hisztéria kifejezés használata ugyan már kiszorult a pszichiátriából, az állapot, amit egykor jelölt, létezik, napjainkban konverziós zavar néven ismeri az orvostudomány. Ez a betegség olyan neurológiai tünetekkel jellemezhető, amelyek stressz hatására, kimutatható neurológiai háttér nélkül jelentkeznek. A konverziós zavarok gyakorisága hasonló a pánikbetegségéhez, de kezelésük nagyobb kihívás (gyakrabban sikertelen).

Nem tudhatjuk, hogy a kolumbiai énekesnő, Shakira milyen betegségben szenved (szenved-e egyáltalán) – mint ahogy a róla cikkező újságíró sem tudhatja. Az azonban biztos: a pánikbetegek tüneteit „hisztinek” tekinteni indokolatlan és bántó, az érintettek lelkiállapotát, gyógyulását nem segíti, a társadalom témával kapcsolatos ismereteit nem bővíti. Ezen a helyzeten a hasonló cikkek csak rontanak.

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]