[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Univerzális recept nincs, mivel az átverős weboldalak köre az adathalász oldalaktól az álhíroldalakig nagyon széles. Az étrend-kiegészítőnek tűnő, valójában azonban illegális termékeket forgalmazó kampányweboldalak (ezek pár hétig-hónapig léteznek) jellemzőiben azonban sok hasonlóság van. Érdemes ezeket ismerni, ugyanis ennek birtokában sok pénzt és bosszúságot spórolhatunk meg. A csaló oldalak azonosításának egyik lehetséges algoritmusát egy „csodálatos fogyasztószert” propagáló weboldal példáján mutatjuk be. Ha figyelünk néhány jelre, nem kell érteni a fogyasztószerekhez, az étrend-kiegészítőkhöz, az orvostudományhoz ahhoz, hogy gyanút fogjunk ott, ahol gyanakodni érdemes.
Osbkurus URL
Bele sem kell olvasni a weboldal szövegébe ahhoz, hogy gyanút fogjunk. Ha a webcím már első pillantásra sincs összefüggésben a témával, kezdjünk gyanakodni. Az átverős weboldalak webcíme általában hosszú és bonyolult, sokkal inkább hasonlít egy kódsorhoz, mint egy valós címhez:
https://healthuphill.com/hu/delislim/lp/5/?sid2=SL&sid1=60dfcm7dvuq17e7f&fbclid=IwAR1xpMbucQs9AYFpqSXOs11P_XFIHIT5emrpBJRG7_9BzyGgzTw4YuI2GcA#tblciGiAQxM0R31hnmSA-xhPXHOmgkts_xN0UJsmKGiUkAJrVvCDKsFYo8f-vs8vd4tmwAQ
Ha elkezdjük „lehántani a sallangot”, azaz megpróbáljuk kideríteni, mit tartalmaz az anya-weboldal (ez esetben: https://healthuphill.com), azt tapasztaljuk, hogy az az oldal nem is létezik.
Megtévesztő arculati elemek
Az ilyen átverős weboldalak néha úgy néznek ki, mint valamelyik nagy híroldal (pl. hirado.hu, index.hu), azok arculati elemeire, színvilágára, menüstruktúrájára épülnek. De ha megpróbálunk az oldalon böngészni, meglepődünk, mert bárhová kattintunk, az eredmény általában ugyanaz (lsd. következő pont). Ennek az oldalnak a fókuszában egy tévéhíradóra utaló kép látható – mindez azt sugallja az olvasónak, hogy amit itt olvas, az hiteles hír.
„Hibás”linkek
Az oldalon található címek, linkek vagy nem vezetnek sehová (üres oldal tölt be), vagy pedig, mint ebben az esetben is, ugyanaz az oldal tölt be, bárhová kattintunk.
Teljesen mindegy, hogy a sportrovatra, a politika rovatra, vagy a „Ki jut be idén a parlamentbe?” cikkre kattintunk, egy szerencsekerék nyílik meg, amelyen árengedményt nyerhetünk a vásárláshoz – kiváló kedvcsináló! Lehet, hogy véletlen, de én 10 forgatásból 10-zel 50% kedvezményt nyertem…
Nem az van a képen, akiről írnak
A becsapós weboldalak általában lopott képekkel dolgoznak. Valahonnan az internetről letöltenek egy képet, majd „megszemélyesítik” – ebben az esetben „Gulyás Réka szegedi diáklány” fotóját láthatjuk. Azt nehéz lenne kideríteni, hogy Szegeden van-e ilyen nevű diáklány, azt viszont könnyű, hogy ezen a képen nem ő van. A Google-nak ugyanis van egy olyan keresőszolgáltatása, amely segítségével kép alapján is tudunk keresni (jobb katt a képre, mentés másként, majd követni a leírást). Így könnyen kideríthető, hogy „Gulyás Réka” fotója más oldalakon, más néven is megjelenik (itt például Nagy Dóra). Sőt, egy olyan olasz cikkre is ráakadhatunk, amely arról ír, hogy ezt a fotót sok olasz, kolumbiai és amerikai oldal is megtévesztő módon használja fogyasztószerek reklámozására (természetesen nem Gulyás Réka néven, hanem Sara Gonzalez vagy Sarah Austin néven)
Nemlétező személyek és intézmények
A weboldal szerint a csodálatos fogyasztószer kifejlesztését „az állam részéről dr. Szabó Katalin endokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja koordinálta”. Most azon lépjünk túl, hogy az MTA nem foglalkozik termékfejlesztéssel – de legalább létezik ilyen intézmény. Szabó Katalin akadémikus viszont nincs – ez az MTA oldalán pár kattintással leellenőrizhető. Az állítólagos Szabó Katalinról pedig a Google képkereső segítségével kinyomozható, hogy ez a kép máshol Alexia Papadaki endokrinológus, Loredana Valico akadémikus vagy Adelina Blanes belgyógyász neve fölött szerepel.
A weboldalon hivatkoznak egy Központi Endokrin és Genetikai Laboratórium nevű laborra – az internetes kereső segítségével kideríthető, ilyen nem létezik. Az ellenség (pontosabban: a fogyasztó) megtévesztése céljából viszont említenek két olyan intézményt is, ami létezik (Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság, az EndoCare Endokrinológiai Központ) – nyilván az ő bármiféle érintettségük és tudomásuk nélkül.
Nem ellenőrizhető, hamis fogyasztói beszámolok
Az oldal alján számos lelkes hangú fogyasztói beszámoló olvasható. Ezek facebook- hozzászólásoknak tűnnek, de nem azok, nem kattinthatóak. Viszont ha rákeresünk a nevek mellett található fotókra, kiderül, hogy ezek is „újrahasznosított” fényképek; külföldi weboldalakon más, helyi nevek mellett szerepelnek.
A webáruház üzemeltetője nem azonosítható
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló jogszabály szerint a webáruházak weboldalainak előzetesen tájékoztatniuk kell a fogyasztót:
- a szolgáltató személyéről,
- az elektronikus szerződés megkötéséről,
- a szerződés tartalmáról és teljesítéséről,
- az egyes termékek tekintetében kellékszavatosságról, termékszavatosságról és jótállásról,
- a panaszkezelési és vitarendezési mechanizmusokról,
- egyéb előzetes tájékoztatási kötelezettségekről.
Mindebből „természetesen” semmi sem található meg a weboldalon, így nem tudjuk, hogy a telefonszámunk megadása ki hív majd fel, s ki postázza majd azt a terméket, amellyel kapcsolatban már csak azért sem tudunk majd reklamálni, mert fogalmunk sincs, kitől vettük.
Ennyi talán elég is lehet ahhoz, hogy világos legyen: ha egy termékkel kapcsolatban ennyi a ferdítés, a hazugság, akkor a készítmény hatásossága, minősége is kérdéses lehet. Ha a weboldal szövegét tüzetesebben elolvassuk, a nyilvánvaló blődségek tovább fokozzák a gyanakvást (pl: Az átlagos levegő hőmérsékletének változása és az anyagcsere felgyorsulása miatt a hatás májusban nő, a zsír 45%-kal gyorsabban ég el). Sajnos, van, akinek mindez nem elég, és az a tény, hogy az ilyen átverős weboldalak évek óta virágoznak, arra utal, hogy nincsenek is kevesen…
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
