[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Egy 19 éven át folytatott adatgyűjtés során amerikai kutatók megállapították, hogy az USÁ-ban a melatoninfogyasztás a 2000-es évek elejétől kezdve jelentősen növekedett. Bár a melatonin túladagolása kevésbé veszélyes, mint más altatóké, a dózis növelésének tendenciája biztonságossági aggályokat vet fel, mivel kevés az információ a melatonin nagy dózisú és hosszú távú használatáról.
Melatonin, a napi ritmus szabályozója
A melatonin egy hormon, amely egy esszenciális aminosav, a triptofán származéka. A köztiagy és középagy határán található tobozmirigyben választódik ki és onnan jut a vérbe. A test „belső órája”, a nucleus suprachiasmaticus irányítja a szervezet melatoninkiválasztását: a hormon plazmaszintje éjjel a legmagasabb és délután a legalacsonyabb. Ez az ingadozás a cirkadián ritmusunk, azaz – optimális esetben – az alvás és ébrenlét megfelelő váltakozásának alapja. A szabályozó rendszer működését azonban nagy mértékben befolyásolják a környezeti viszonyok, például a fény és sötétség periodikus váltakozása és a hőmérséklet napszaki váltakozásai. A cirkadián ritmus felborulására kiváló példa a „jet-lag” jelensége, amikor több időzónát átívelő repülőgép-utazást követően hosszú idő telik el, míg az utazó alvási ritmusa alkalmazkodik a helyi időzónához.
Más, altatóként használt hatóanyagokkal szemben – mint a benzodiazepinek, melyek dózisának növelése fokozza az álmosságérzetet, és nagyobb adagban kómát idézhetnek elő – a melatonin még a szervezetben megtalálható normális szintjéhez képest ezerszeres nagyságú dózisban sem vezet tudatvesztéshez, néhány embernél még csak különösebb álmosságot sem okoz. Ez olyan hamis biztonságérzetet adhat, ami a dózis indokolatlan növeléséhez vezethet.
Melatonin, a biztonságos altató
A gyógyszerként alkalmazott melatonin enyhítheti az alvászavarokat. Segíti az idősek és a több műszakban dolgozók elalvását, emellett az alvás idejét is meghosszabbítja, így összességében a betegek alvási minőségét javítja. Ezen kívül a fent említett „jet-lag” terápiájában is alapkészítménynek tekintik. A gyógyszerek között forgalomban vannak nem vényköteles készítmények is, így oda kell figyelni az öngyógyszerezés lehetséges veszélyeire. A piacon található készítmények napi dózisa 2–10 mg melatonint tartalmaz. Az ajánlott dózis túllépése mellékhatásokat (elsősorban álmosságot) idézhet elő, bár az altatók között – terápiás dózisban – ez a hatóanyag jó mellékhatásprofilúnak számít. Biztonságosságát jól mutatja, hogy indokolt esteben (pl. autizmusbetegségek esetén) már kétéves gyermekek kezelésére is alkalmazható. A kezelés egyéb mellékhatásai lehetnek a fejfájás, az ingerlékenység, az agresszivitás és a másnaposságérzés, amelyek minden századik-tizedik betegnél jelentkeznek.
Hogyan alakul a melatoninfogyasztás?
Egy amerikai kutatócsoport több mint 55 ezer felnőtt melatoninszedését követte. A vizsgálat 1999 és 2018 között, több ciklusban zajlott, a kutatás résztvevőit az alvási szokásaikról és az általuk szedett készítményekről kérdezték.
A felmérés rámutatott, hogy 2005 után a betegek egyre nagyobb dózisban kezdték szedni a melatonint, és a növekedés nemtől és demográfiai csoportoktól független volt. Ez aggodalomra adhat okot, hiszen a melatonin nagy dózisú és hosszú távú adagolásáról kevés adat áll rendelkezésre. A túladagolás veszélyét feltehetőleg az is növeli, hogy a termékek egy része étrend-kiegészítőként van forgalomban, és mivel ezeket a termékeket általában biztonságosabbnak vélik a fogyasztók, mint a gyógyszereket, a javasolt adagolástól is gyakrabban eltérnek.
Mi a helyzet Európában?
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság állásfoglalása szerint a melatonintartalmú étrend-kiegészítőkről minimum 0,5 mg-os hatóanyag-tartalom mellett állítható egészségre vonatkozó hatás, vagyis, hogy hozzájárul a jet-lag tüneteinek enyhítéséhez. Az elalváshoz szükséges idő lerövidítéséhez napi 1 mg-ban határozták meg a dózist. A gyógyszerek adagja ennél nagyob lehet, ezeket alvászavarok kezelésére alkalmazzák. A melatonin biztonságos kezdő dózisát (gyógyszerként) 0,2 és 5 mg közé teszik. Túl sok melatonin bevitele (több tíz milligrammos nagyságrendben) azonban mellékhatásokhoz vezethet: a beteg napközben is fáradt lesz, este rémálmok gyötörhetik. Emellett megjelenhet még szédülés, fejfájás, szorongás, hasmenés és ízületi fájdalmak is. A melatonin alkalmazása bizonyos esetekben körültekintést igényel: fogamzásgátló tabletták esetén a szervezet melatoninszintje megnövekszik, emiatt csökkenteni kell a bevitt dózist.
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
Az összefoglalót készítette: Elek Petra
Szerkesztette és szakmailag ellenőrizte: dr. Csupor-Löffler Boglárka
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerzett diplomát 2004-ben. Tumorellenes növényi vegyületek felderítéséről beszámoló doktori disszertációját 2012-ben védte meg, ezt követően kutatóként dolgozott a Szegedi Tudományegyetemen, ahol gyógyszerészhallgatók oktatásában gyakorlatvezetőként és témavezetőként is részt vett. Jelenleg szakértői munkát végez, valamint a PTE Transzlációs Medicina Intézetének külső munkatársa, a Magyar Fitoterápiás munkacsoport tagja.
