[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

A Lyme-kór nem új betegség: genetikai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy Ötzi, a jégember, az Alpok kb. 5300 éves gleccsermúmiája is ebben szenvedett. Ezt a baktérium okozta, védőoltással nem megelőzhető megbetegedést először 1975-ben, az amerikai Old Lyme városában jelentkező, elsősorban gyermekeket érintő, ízületi gyulladással járó járvány kapcsán írták le, ahol az ízületi panaszokat sok esetben jellegzetes bőrtünet előzte meg.

Mi okozza a Lyme-kórt?

A Lyme-kórt a kullancs nyálában található Borrelia-fajok terjesztik (Borrelia burgdorferi, Borrelia afzelii, garinii stb). Ezeket a baktériumokat rágcsálók, rovarevők (cickányok, sün), mezei nyulak és a madarak terjesztik, tőlük kerülnek a kullancsokba. Maga a baktérium több szempontból különleges is, pl. 132 funkcionális génnel rendelkezik, szemben a szifilisz kórokozójával, amely csupán 22-vel van felszerelkezve. Ráadásul ügyes stratégiával rendelkezik immunrendszerünk kijátszására, így képes hosszú ideig az emberi szervezetben maradni.

Ha nem lehet oltással megelőzni, akkor mégis mire való a „kullancsoltás”?

A védőoltás hasznos, de nem a Lyme-kór, hanem egy másik, szintén kullancscsípéssel terjedő fertőzés, a vírusos agyvelőgyulladás kivédése szempontjából. Erről volt már egy videónk.

Hol és mikor találkozhatunk a Lyme-kór kórokozójával?

A Lyme-kór kórokozóját európai átlagban a kullancsok 12%-a hordozza, de az előfordulási gyakorisága országok között, sőt országon belül, erdők között is nagymértékben eltérő lehet. A Lyme-kór gyakorisága kiemelkedően magas Szlovéniában, illetve, ha Magyarországon belül nézzük, Zala, Vas, Somogy, Győr-Moson-Sopron és Heves megyében. A betegség szezonalitást mutat, ami összefügg a kullancsok aktivitásával; a legyakrabban június-júliusban jelentkezik.

Így jut be a kórokozó a szervezetbe

A kórokozók vérszíváskor a kullancs nyálával jutnak a szervezetbe, véralvadásgátló, érzéstelenítő és értágító hatású anyagok kíséretében. A Lyme-kórról nem árt tudni, hogy a fertőzés átvitele késleltetett: minél hosszabb idő telik el a vérszívás kezdetétől, a kórokozóátvitel kockázata annál nagyobb. Ez a kirándulók számára nagyon fontos, ugyanis a fertőzött kullancs 24 órán belüli eltávolításával a fertőzés esélye minimálisra csökkenthető.

Jellegzetes tünete a vándorló bőrpír

A kullancscsípés lehető leggyorsabb észlelése tehát nagy jelentőséggel bír, ahogy az orvossal való konzultáció is abban az esetben, ha a kullancs eltávolítása után, a csípés környékén vörösödés jelentkezik. Ez a tünet a vándorló bőrpír (erythema migrans), az esetek 60-80%-ában fordul elő (bár egyes adatok szerint kevesebben), és általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után jelenik meg. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd kifelé terjedve, középen halványulva gyűrűt formál. Alakját kokárdához vagy céltáblához is szokták hasonlítani.

A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphetnek nem specifikus tünetek (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat).

A krónikussá váló betegség nehéz eset

Az időben észlelt Lyme-kór antibiotikummal általában jól gyógyítható. A kezelés elmaradását vagy késlekedését sokszor az okozza, hogy nem mindig jelentkezik a vándorló bőrpír, ezért nem kap időben helyes diagnózist a páciens. Az ilyenkor kialakuló, változatos tünetekkel járó krónikus Lyme-betegség ugyanis nehezen ismerhető fel. Hetekkel, esetleg hónapokkal a kullancscsípés után idegrendszeri, mozgásszervi, szívet érintő szövődmények és egyéb tünetek jelentkezhetnek, például fáradtság, hőemelkedés, hidegrázás, vándorló ízületi- és izomfájdalmak, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok, alvászavar, zsibbadás, fejfájás, szédülés, hangulatváltozások, szorongás, depresszió. Ebben a szakaszban laboratóriumi tesztekkel is nehéz azonosítani a kórokozót, mivel azok a betegek 50–75%-ánál mutatják csak ki a fertőzést (szemben a csípést követő 4–6 hétben elvégzett teszteléssel, ami jobb arányokat mutat). A krónikus Lyme-kór kezelése pedig bonyolult; általában többféle gyógyszerrel végzett, hosszan tartó antibiotikumos kezelést igényel.

Mit tehetünk mi?

A Lyme-kórral szemben a legjobb eszköz a megelőzés, aminek része (májustól szeptemberig) a:

• megfelelő ruházat (hosszú ujjú felső, nadrág, akár zokniba tűrt nadrágszár),
• kullancsriasztó használata,
• testünk átvizsgálása kirándulás után.

 Ha pedig kullancsot találunk, ezt tegyük:

• a kullancsot gyorsan távolítsuk el (túrázóknál mindig legyen csipesz!),
• a csípést naponta figyeljük,
• bőrpír esetén mutassuk meg a csípést a háziorvosnak!

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]