fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2021. december 8., szerda

Szúnyogriasztók: hogyan válasszunk okosan?

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetemen gyógyszerész- és orvostanhallgatókat oktat, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

Ha készítenének felmérést a legidegesítőbb hangokról, a szúnyogzümmögés biztosan közöttük lenne. Kellemes nyári estéken nincs annál bosszantóbb, mint amikor a fejünk fölött egyre közelebb köröző szúnyog döngicsélése veri ki az álmot az ember szeméből. És ez csak a kezdet: a szúnyog előbb-utóbb megtalálja a módját, hogy a vérünket szívja. Ez pedig kellemetlen, hiszen tartós viszketéssel jár.

A vérszívók elleni csata egyenlőtlen: az ember egyetlen fajként áll szemben legalább 50 másikkal – ugyanis ennyiféle csípőszúnyog él Magyarországon. Szerencsére nem mindegyik tekint ránk prédaként, de így is sokféle szúnyog keresi egyoldalúan az ember társaságát. Érdekes módon csak a nőstény szúnyogok szívják a vérünket – más gerinces állatokéval együtt. És ebben rejlik a szúnyogcsípés igazi veszélye, mert képes átvinni a fertőzéseket egyik áldozatáról a másikra.

A nagy folyóink szabályozása, a mocsarak lecsapolása előtt időszak idilli volt a szúnyogok számára. A szúnyogok szaporodásához ugyanis szükséges a víz: ebben rakják petéiket, itt fejlődnek a lárvák, a bábok, majd ezekből kelnek ki a kifejlett szúnyogok. A különféle fajok különböző édesvizeket kedvelnek: van, amelyik folyók partjain, van, amelyik tavakban, de számos faj a tócsákban vagy a virágcserepek alatt összegyűlő esővízben is képes szaporodni. Nem kell folyó mellett vagy mocsár közepén élni ahhoz, hogy megtaláljanak a szúnyogok…

Miért viszket?

És ha már ott vannak a közelünkben, előbb-utóbb megcsípnek. A csípés valójában szúrás: a rovarok szúró szájszervükkel behatolnak a bőrbe. Ugyanezen a szájszerven keresztül először véralvadásgátló és viszketést okozó anyagokat juttatnak a bőrünkbe, majd elkezdenek vért szívni. A véralvadásgátlás a munkájuk megkönnyítését szolgálja, csakúgy, mint a viszketés kiváltása. Utóbbi elsősorban a szúnyog „nyálában” található, allergiás reakcióhoz hasonló választ kiváltó anyagoknak tulajdonítható. Ezek a vegyületek aktiválnak bizonyos fehérvérsejteket, amelyekből hisztamin szabadul fel. A hisztamin helyi vérbőséget okoz, így segítve elő a vérszívást. A szúnyogcsípés ettől válik kínzó élménnyé – maga a szúrás egyáltalán nem érezhető.

Miért veszélyes?

A szúnyogcsípés akkor válhat igazán kellemetlenné, ha a vérünket szívó rovar fertőzést is hordoz és terjeszt. Egy fertőzött állat vagy ember véréből a kórokozók könnyedén átkerülhetnek a következő áldozat szervezetébe. Szerencsére a kórokozók zöme nem képes átvészelni életképesen az „utazást”, de van néhány betegség, amelyet elkaphatunk szúnyogok közreműködésével. Az egyik ilyen betegség a malária, amelyet szúnyogok által terjesztett egysejtűek okoznak. A malária évente félmilliárd embert betegít meg, s a halálos áldozatok száma 1 millió körüli. Ez a betegség Magyarországon is jelen volt, de a folyószabályozás és a mocsaras területek lecsapolása után a kórokozókat terjesztő szúnyogok számának csökkenésével (és ezzel párhuzamosan a kórokozót hordozó betegek meggyógyításával) a malária is megszűnt.

Világszerte számos egyéb veszélyes betegséget (pl. dengue-láz, sárgaláz, zika) is terjesztenek szúnyogok és egyéb vérszívók. Ezek a betegségek általában azokon a területeken fordulnak elő, ahol rovarok élnek. A klíma változásával a vérszívók elterjedési területe is változhat, és ennek már Magyarországon is látjuk következményeit: az elmúlt években olyan rovarok, köztük szúnyogok (pl. koreai csípőszúnyog, ázsiai bozótszúnyog, ázsiai tigrisszúnyog) jelentek meg a Kárpát-medencében, amelyek korábban nem fordultak elő. Ahhoz, hogy a szúnyogokkal együtt az általuk terjesztett betegség is megjelenjen, az is szükséges, hogy fertőzött állatok vagy emberek nagyobb számban előforduljanak egy adott területen – és erre globalizálódó világunkban egyre nagyobb az esély. És mindez ma már nem csak elmélet: a trópusi kórokozónak tartott dengue vírus és a chikunygunya vírus Európa déli területein már kisebb járványokat okozott.

A hazánkban előforduló szúnyogok által terjesztett legfontosabb betegség a nyugat-nílusi láz. Szintén előfordul, de jóval kisebb számban a bőrférgesség és az usutu vírus által okozott megbetegedés. A nyugat-nílusi láz kórokozója egy vírus, amely madarak szervezetében szaporodik, az ő szervezetükből kerül át az emberebe szúnyogok közreműködésével. Az emberi szervezetben nem szaporodik fel annyira, hogy szúnyogcsípéssel emberről emberre terjedhessen. A fertőzés gyakran tünetmentesen zajlik, néha influenzaszerű tünetek kísérhetik, bőrkiütésekkel társulva. Ritkán, főleg idős emberekben a betegség súlyos idegrendszeri szövődményekkel, agyvelő- vagy agyhártyagyulladással zajlik le. A betegség évente jellemzően 10-50 embert betegített meg, egészen 2018-ig, amikor az esetszám 200 fölöttire ugrott.

Az usutu vírus a nyugat-nílusi láz vírusához hasonlón terjed, de kevésbé súlyos, szövődménymentes, különösebb kezelést nem igényel. Orvosi beavatkozást igényel viszont a bőrférgesség, amit egy féreg (többnyire a Dirofilaria repens) okoz. Ezt a betegséget kutyáktól, macskáktól kaphatjuk el – emberről emberre szintén nem terjed. A féreg vagy annak petéi bőr alatti csomót képeznek, általában a szúnyogcsípés környékén, ezt sebészileg el kell távolítani. Szerencsére belső szerveket nagyon ritkán érint a betegség. Szintén Dirofilaria faj okozza a kutyák szívférgességét, ez viszont az emberre szinte egyáltalán nem veszélyes. Magyarországon évente néhány bőrférgességi esetet regisztrálnak, szívférgességben szenvedő beteg eddig egyáltalán nem fordult elő.

Légi szúnyogirtás: miért tiltották be?

A szúnyogok tehát nemcsak kellemetlen, hanem potenciálisan veszélyes „lakótársaink” is. Nem véletlen, hogy lakott vízparti területeken központilag irtják is őket. Erre évtizedeken át a légi permetezést alkalmazták, ez azonban az idei évtől kezdve tilos az EU-ban.

A tiltás okai sokrétűek. A légi permetezés során olyan mérget juttattak (jellemzően deltametrint) a levegőbe, amely az ember számára közvetlenül nem mérgező, a rovarok számára viszont idegméreg. Sajnos, nincs olyan szer, amely csak a szúnyogokra hatna, ezért nagyon sok egyéb rovar is elpusztul permetezések alkalmával: csak körülbelül minden századik elhullott rovar szúnyog. A rovarpusztulás a teljes ökoszisztémára, a növények beporzását végző rovarokra, valamint a rovarokkal táplálkozó fajokra is hatnak. A permetezés további hátránya, hogy csak kifejlett szúnyogokra hat, a lárvákra nem. Ezért különösen fontos azoknak a vízgyülemeknek, tócsáknak a felszámolása, amelyek szúnyogkeltetőként szolgáltatják az utánpótlást. Sőt, ez nemcsak, fontos, hanem jogszabályilag kötelező is: közterületen az önkormányzatok, magánterületen a tulajdonosok feladata.

Fizikai védekezés – hatásos és hatástalan módszerek

A permetezéses kémiai szúnyogirtás betiltásával egyre nagyobb szerepet kap a fizikai védekezés. Ennek legközismertebb módja a szúnyoghálók felszerelése ajtókra, ablakokra, a szabadban hosszú ujjú ruházat viselése, azaz a szúnyog-ember „kölcsönhatás” megelőzése. A fizikai védekezés másik célja a szúnyogok szaporodásának helyet adó tócsák, állóvizek megszüntetése lakókörnyezetben. A szúnyog szaporodásához ugyanis a víz elengedhetetlen: az áttelelt nőstény szúnyogok vízbe rakják petéiket, itt fejlődnek ki a lárvák, bábok, majd a kifejlett rovarok. Ennek a folyamatnak a megszakításával csökkenthető a szúnyoginvázió intenzitása:

  • gondoskodni kell a csapadékvizek elvezetéséről,
  • az esőgyűjtő edényeket a szúnyogok számára átjárhatatlan hálóval kell lefedni,
  • az ereszcsatornákat évente ki kell tisztítani,
  • a virágcserepek alatti pangó vizet rendszeresen ki kell üríteni,
  • az udvaron, erkélyen tárolt edényekből, gyermekjátékokból eső után ki kell üríteni a vizet,
  • a szúnyogok áttelelése úgy akadályozható meg, ha a pincék, ólak, garázsok nyílászáróit az őszi időszakban zárva tartjuk.

A fizikai szúnyogriasztás megkérdőjelezhető hatásosságú módját jelentik az ultrahangos riasztók, ugyanis a rovarok egy része számára (sajnos) egyáltalán nem riasztó a hangjuk. Hasonló a helyzet az UV-fényt kibocsájtó, a rovarokat áramütéssel pusztító lámpákkal: a szúnyogok egy része inkább az embere száll, mint a lámpára, amely ráadásul nagyon sok „ártatlan” rovart is megöl. Az elektromos rovarriasztók hatásosságát vizsgáló tudományos elemzés megállapítása szerint ezek az eszközök alkalmatlanok a szúnyogcsípések kockázatának mérséklésére. Magyarországon „csak” pénzkidobás, ha ilyenekre költünk, a maláriával fertőzött területeken a hamis biztonságérzet akár az egészséget, életet is veszélyeztetheti.

A jövő: biológiai védekezés

Az egyik igen hatékony, ugyanakkor szakértelmet igénylő módszer a biológiai védekezés. Vannak olyan talajlakó baktériumok (pl. Bacillus thuringiensis var. israelensis), amelyek a szúnyoglárvákra mérgező hatású fehérjéket termelnek. Ezek a bacillusok a környezetben természetesen is előfordulnak, más fajokra nem veszélyesek. Az általuk termelt fehérje nem mérgező, abból csak a szúnyoglárva emésztésének eredményeként képződik számára végzetes hatású vegyület. A bacillusok által termelt vegyületek emberre, de még más rovarokra sem veszélyesek. Az egyetlen nehézséget az okozza, hogy a szúnyoglárváknak el kell fogyasztaniuk a fehérjét tartalmazó készítményt ahhoz, hogy hatni tudjon, ezért a szert oda és akkor kell eljuttani, ahol és amikor a lárvák fejlődnek. Ez kétségkívül nagyobb odafigyelést és szakértelmet igényel, mint egy teljes település lepermetezése néhány óra alatt. A biológiai védekezést „házilag” nem lehet kivitelezni, ez állami, önkormányzati feladat.

Kémiai védekezés „házilag”

De mit tehet az ember a korlátozott hatásosságú fizikai módszerek alkalmazásán kívül? A reklámokban, boltokban egymást érik a szúnyogriasztó gyertyák, spirálok, sprayk, karkötők, újabban testmatricák – mi van ezekben és mennyire hatásosak? A riasztószerek választéka nagyon széles, közel 180 termék található az engedélyezett termékek listáján. Ezek 16 különféle hatóanyagot tartalmaznak eltérő koncentrációban, néha kombinálva, különböző termékek (permet, kendő, párologtató lap, stift, gél, hab, lámpaolaj, spirál, rúd). Ezek egy része a testen alkalmazandó, személyes védelemre (permet, gél, stift, hab), riasztóként, mások helyiségek, teraszok védelmére (párologtatott folyadékok, lapok, lámpákban égetett olajok, izzó-égő rudak és spirálok), irtószerként alkalmazhatóak.

Szúnyogirtók

Nagyon fontos különbséget tenni a riasztás és irtás között. Utóbbi célra számos olyan termék kapható, amelyet csak szakember vásárolhat meg, de vannak olyan (ún. szabadforgalmú) készítmények is, amelyekhez bárki hozzájuthat. Az engedélyezett termékek adatbázisa szerint szúnyoglárvák irtására S-metopréntartalmú termékek (mindösszesen 2 db) érhetőek el. Ez a hatóanyag gátolja a rovarnövekedést, megakadályozva az ivarérett egyedekké történő fejlődést. A szert vízgyülemek kezelésére lehet alkalmazni, kifejlett rovarok ellen nem hatásos. Hátránya, hogy nem szelektív, más rovarokra is toxikus lehet.

A kifejlett rovarok irtására is léteznek készítmények szabadon beszerezhető készítmények. A hazai piacon fellelhető termékek mindegyike ún. piretroidokat tartalmaz hatóanyagként. Ezek közül a pralletrin a testre nem fújható szúnyogirtó termékek (sprayk, párologtató oldatok, lapok) leggyakoribb hatóanyaga. Emberre nem, halakra és méhekre viszont veszélyes.

A piretroidok egyébként eredetileg növényekben előforduló vegyületek, amelyek bizonyos krizantém fajokban találhatóak meg nagyobb mennyiségben. Feladatuk a növények védelme a kártevőkkel szemben. Bár néhány termék ma is tartalmaz természetes piretroidokat, a vegyületek hatásának felfedezése után az eredeti molekuláknál hatásosabb származékokat állítottak elő. Az elsőként szintetizált vegyületek, az alletrinek közül több hazánkban is forgalomban van. A d-alletrin és az esbiotrin párologtató oldatok, lapok, spirálok formájában kapható. Ezek a vegyületek a pralletrinhez hasonlóan mérgezőek a halakra, méhekre viszont kevésbé veszélyesek. A d-fenotrin is piretroid, ez a hatóanyag rovarirtó spraykben található meg. Ez a vegyület nagyon erős hatású, ezért csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol ember nem tartózkodik. A vízi élőlényekre és méhekre igen mérgező, valamint az emberi hormonrendszerre is hat, használatát ezért az USÁ-ban korlátozták. Néhány termék kiegészítő összetevőként tetrametrint, transzflutrint vagy ciflutrint is tartalmaz, amely kémiailag és hatását tekintve hasonló a fenotrinhoz. A korábban oly népszerű deltametrin ma már csak egyetlen termék kiegészítő összetevőjeként van forgalomban.

Több termék összetevője a piperonil-butoxid, amely önmagában nem rovarellenes hatású, viszont fokozza a piretroidok toxikus hatását.

A hatásos kezeléshez a rovarirtó sprayket zárt térben kell alkalmazni. Az előírt mennyiség szétporlasztása után a helyiséget negyed óráig zárva kell tartani, majd alapos szellőztetés után szabad csak újra bemenni és ott tartózkodni.

Szúnyogriasztók

A Magyarországon engedélyezett szúnyogriasztó hatóanyagok jelent tudásunk szerint emberre relatíve ártalmatlanok. Ezzel együtt vannak különbségek a rovarriasztó vegyületek hatásai között, s az engedélyezett termékek köre is folyamatosan változik. Ha egy anyagról kiderül, veszélyesebb, mint amennyi haszna alkalmazásának van, kikerül az engedélyezett körből, és a piacon folyamatosan jelennek meg új, a korábbinál ártalmatlanabb, az élővilágra kevesebb veszélyt jelentő anyagok.

A szúnyogriasztó hatóanyagok közül a dietil-toluamid (DEET) „klasszikusnak” számít, még a II. világháború alatt fejlesztették ki az amerikai katonák védelmére. Bőrön irritáló hatása lehet, ezért sérült bőrön vagy ruha alá permetezve alkalmazni nem javasolt. Termékekben 7-50% közötti koncentrációban fordul elő. Alkalmazása életkori korláthoz kötött: ez jellemzően két év, de a legtöményebb termékeket csak felnőttek használhatják. 2-9 órára képes védelmet nyújtani, koncentrációtól függően naponta legfeljebb 1-2 alkalommal alkalmazható.

Az egyik legelterjedtebben alkalmazott hatóanyag a pikaridin. Ez a vegyület a bors csípős anyagának, a piperinnek kémiai származéka. Előnye, hogy kevéssé irritálja a bőrt, mint a DEET, valamint a műanyagokban sem tesz kárt. Aeroszolokban gélekben, stiftekben 5-20% koncentrációban fordul elő. A szúnyogokat (töménységtől függően) 2-8 órán át tartja távol, a koncentráltabb termékek csak 2 év fölöttieknél alkalmazhatóak.

Néhány szúnyogriasztó spray hatóanyaga az etil-butil-acetil-aminopropionát (IR3535). Ez a vegyület színtelen, szagtalan, nem irritáló, a környezetben gyorsan lebomlik. Már 1 éves kortól alkalmazható, és az egyik legbiztonságosabbnak tekintett szúnyogriasztó hatóanyag. 2-6 órán át nyújt védelmet.

A hatásos, ugyanakkor az emberre és az élővilágra ártalmatlan rovarriasztó hatóanyagok keresése során intenzíven vizsgálják a természetes vegyületek felhasználhatóságát. Jóllehet számos, illóolajokat tartalmazó terméket ajánlanak, reklámoznak rovarriasztó hatást ígérve, ezek hatásossága nem feltétlenül éri el azt a szintet, amit a fogyasztók (és a hatóságok) elvárnak. Számtalan illóolajról (citronellától az eukaliptuszig) mutattak ki különböző vizsgálatokban szúnyogriasztó hatást, azonban a hatás intenzitása és időtartama nem elégséges. Az illóolajok összetevőinek kémiai módosításával, vagy bizonyos anyagok feldúsításával viszont előállítható olyan termék, amely a természetes olajoknál hatásosabb. Jelenleg egyetlen olyan illóolaj-összetevőt ismerünk, amelynél a hatásosságot meggyőzően alátámasztották, ennek kémiai neve para-mentán-3,8-diol. A termékeken jellemzően nem ez a név található meg, hanem azoknak az illóolajoknak a neve (Eucalyptus citriodora, magyarul citromillatú eukaliptusz vagy a Cymbopogon winterianus, magyar nevén jávai citronella), amelyekből előállítják. Az előállítás az olajok kémiai kezelését jelenti, ezt jelzi az illóolajok neve melletti kiegészítés (hidratált, ciklizált). A kémiailag kezelt eukaliptuszolajat citriodiol névvel is jelölik, míg a citronellaolaj citrepel néven is előfordulhat termékekben. A para-mentán-3,8-diol egyébként az említett növények illóolajában kis mennyiségben természetesen is előfordul, de ahhoz, hogy az olaj megfelelően hatásos legyen, mennyiségét kb. 70%-ra feldúsítják. Ezeknek a termékeknek hatalmas előnye, hogy az élővilágot egyáltalán nem károsítják. Állatkísérletekben mindössze szemizgató hatást mutattak ki.

A para-mentán-3,8-diolt tartalmazó olajokat a riasztószerek 5-30% mennyiségben tartalmazzák. Néhány összetett készítményben 1% alatti koncentrációban található meg, de ilyen esetben a vegyület nem járul hozzá érdemben a hatáshoz. A rovarriasztó hatás időtartama 3-7 óra, a termékek általában 2 éves kortól alkalmazhatóak.

Hogyan válasszunk jól?

A megfelelő szúnyogriasztó kiválasztásánál két szempontot kell figyelembe venni: ki és hol alkalmazza a szert. Ha gyermekeket szeretnénk megvédeni, célszerű olyan szert választani, amelynek hatóanyaga a citriodiol vagy az IR3535., hiszen ezek pár hónapos/1 éves kortól alkalmazhatóak. Várandós nők számára is célszerűbb az enyhébb hatású szerek közül választani (ugyanakkor csak egyetlen termék van a hazai piacon, amely kifejezetten nem ajánlott számukra). Ha olyan helyre utazunk, ahol sok a szúnyog, magas hatóanyag-tartalmú, akár 8 órás védelmet nyújtó szert válasszunk, egy könnyű erdei sétához elég olyan is, ami csak pár óráig véd. És fontos szempont az is, hogy kullancs elleni védelemre is szükség van-e, ugyanis a szerek egy része mindössze fél órás, míg más termékek több órás kullancsvédelmet garantálnak. A könnyebb döntést elősegítendő készítettünk egy táblázatot, amely tartalmazza az összes, hazánkban engedélyezett szúnyogriasztót és legfontosabb jellemzőiket.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni megteheted  itt.

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz - most ingyenes kiszállítással!

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.