[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Van egy rossz hírünk azoknak, akik rendszeresen szednek fájdalomcsillapítókat: az enyhülést hozó szerek növelhetik a fülzúgás kockázatát.
A fülzúgás (latinul: tinnitus) nem is mindig zúgás: sok beteg susogó, zakatoló, búgó, morajló, ciripelő, sípoló, csengő vagy kattogó hangot hall, természetesen anélkül, hogy ez a hang a külvilágban létezne. A fülzúgás sokakat érint, minden harmadik ember tapasztal átmeneti fülzúgást élete során, minden tizedik felnőttet pedig tartósan érint ez a kellemetlen tünet. A fülzúgásnak számos oka lehet, gyakran pedig nem azonosítható, mi okozza.
Most kiderült, hogy a fülzúgás kialakulásának kockázata közel 20 százalékkal nagyobb lehet azoknál, akik gyakran szednek nem szteroid gyulladácsökkentőket, mint azoknál, akik ritkán vagy egyáltalán nem szednek. A kutatás a Nurses’ Health Study II-ben részt vevő közel 70 000 nő körében zajlott egy folyamatban lévő vizsgálat részeként, amely a halláscsökkenés és a fülzúgás kockázati tényezőit vizsgálja. A nők 31 és 48 év közöttiek voltak a felvételkor, és több mint 20 éven keresztül követték őket.
Az összesen 1 120 936 betegévnyi követés (ennyi évet tesz ki, ha az összes résztvevő követési idejét összeadjuk) során 10 452 esetben jelentették a tartós fülzúgás előfordulását. Az alacsony dózisú (100 mg) aszpirin gyakori alkalmazása esetében a tartós fülzúgás kialakulásának kockázata nem növekedett. Ez jó hír azoknak, akik szív-érrendszeri betegségek kapcsán szedik ezt a szert. A közepes dózisú (> 325 mg) aszpirin esetében a gyakori használat a fülzúgás 15-20%-kal magasabb kockázatával járt együtt a 60 év alatti nők körében, de az idősebbek körében nem. A hetente átlagosan egy dózisnál kevesebb egyéb nem szteroid gyulladácsökkentőt vagy paracetamolt szedő nőkhöz képest a heti 4-7 napos használat esetén a fülzúgás kockázata 7-18%-kal nőtt minden korosztályban.
Bár a nem szteroid gyulladáscsökkentők zöme vény nélkül kapható, kontroll nélküli alkalmazásuk veszélyekkel járhat. A paracetamol májkárosító hatásához képest a fülzúgás kockázatának fokozódása kismiska, de a tartós fülzúgás is jelentősen ronthatja az életminőséget. A vény nélküli fájdalomcsillapító-szedés egyébként az akut fájdalmak enyhítésére való. Ha tartós vagy visszatérő fájdalom csillapítására van szükség, feltétlenül ajánlott konzultálni egy gyógyszerésszel vagy orvossal, akik segíthetnek a megfelelő terápia kiválasztásában.
Ha Ön fülzúgásban szenved, és orvosi kivizsgálás nem állapított meg olyan elváltozást, betegséget, amelyet kezelni kellene, akkor íme néhány tipp a tünetek mérséklésére:
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
