[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Egy 19 éves adatgyűjtés eredményeit vizsgálva svéd tudósok megállapították, hogy a vérplazma follisztatinszintje már évekkel a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása előtt emelkedést mutatott. Magasabb koncentrációjának tulajdonítható a zsírszövet megnövekedett inzulinrezisztenciája és a zsírsejtek fokozott zsírbontása is.
Follisztatin – a sokoldalú hepatokin
A follisztatin egy, a májsejtek által kiválasztott fehérje (hepatokin), amely szinte minden szövetben jelen van. Részt vesz a máj bizonyos funkcióinak szabályzásában, de más szövetekben is rendeltetése lehet; továbbá alapvető szerepet játszik az izomrostok fejlődésében és növekedésében. A hasnyálmirigyben lévő Langerhans-szigetekre is hatással van – ez a szerv felel a vércukorszint szabályzásáért inzulin- és glükagon szekréciója révén. Patkányokon végzett kísérletek során megállapították, hogy a rövid távú follisztatinkezelés csökkentette a Langerhans-szigetek glükagonszekrécióját. Hosszú távon a hasnyálmirigy bizonyos sejtjeinek élettartamát növelte és ezen sejtek számának emelkedéséhez vezetett. A diabéteszes egerek hasnyálmirigyében a megnövekedett follisztatinkoncentráció hatására emelkedett a vérplazma inzulinszintje. Léteznek arra vonatkozó adatok, hogy a follisztatin ezen hatásai embereknél is megfigyelhetőek.
A follisztatin hatásai az anyagcserére
Az említett tanulmány egy svéd-finn felmérés eredményeit vizsgálta, melynek részeként az alanyokat genetikai vizsgálatnak is alávetették. Megállapították, hogy egy bizonyos szabályzó gén variánsai is emelkedett kockázatot jelentenek a 2-es típusú diabétesz kialakulásában, mivel hatással vannak a vérplazma follisztatinkoncentrációjára.
Az elemzés során megállapították, hogy valóban összefüggés áll fenn a follisztatin megemelkedett szintje és a 2-es típusú cukorbetegség későbbi kialakulása között. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a follisztatin képes inzulinrezisztenciát kiváltani a zsírszövetben, amely serkenti a szabad zsírsavak kibocsátását. A szabad zsírsavak fokozzák a vérplazma glükózkoncentrációját ezáltal hozzájárulva a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatához.
A cukorbetegség-diagnosztika jövője?
A tanulmány megállapította, hogy a vérplazma follisztatinszintje más, ismert tényezőktől függetlenül is képes évekkel előre jelezni a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Éppen ezért a terület mindenképp érdemes további kutatásra, elvégre a 2-es típusú cukorbetegség egy sokakat érintő probléma, melynek időben történő szűrése segítheti a betegek életminőségének jelentős javulását.
Az összefoglalót készítette: Elek Petra
Szerkesztette és szakmailag ellenőrizte: dr. Csupor Dezső
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
