[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A véralvadásgátlók a széles körben alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak. Bár ma már tucatnyi hatóanyag van forgalomban, az egyik leggyakrabban alkalmazott szer még ma is a warfarin: egy olyan, növényi eredetű hatóanyag, amely már az 1940-es évek óta ismert.
A warfarin a kumarin-típusú vegyületek nagy családjába tartozik. A „családnevet” kölcsönző vegyület maga nem hat a véralvadásra, egyes származékok azonban igen. A kumarinok jellemzően kellemes illatúak, és számos növény (pl. orvosi somkóró, szagos müge) jellegzetes illatáért felelősek. A frissen kaszált széna szaga is döntően a kumarinoknak köszönhető.
A növényi kumarinok zöme (az „anyavegyülettel” egyetemben) nem hat a véralvadásra. Ha azonban kémiailag módosítják a molekulákat, megjelenhet a véralvadásgátló hatás. És ehhez nem is kell vegyi üzem: régi megfigyelés, hogy a megpenészedett takarmány vérzéssel járó betegséget okozhat szarvasmarháknál. A 20. század elején kiderítették: ezt a hatást olyan kumarinszármazékok idézik elő, amelyek a penészgombák hatására képződnek az eredeti növényi vegyületek átalakulásával.
A felismerést követően a véralvadásgátló kumarinszármazékok gyorsan gyógyszerré váltak, és azóta is nélkülözhetetlen részei a gyógyszerkincsnek. Hosszú ideig nem volt alternatívájuk a mélyvénás trombózis kezelésében és megelőzésében, szívinfarktust követően az újabb infarktus kockázatának csökkentésében, a tromboembóliás szövődmények (pl. stroke) megelőzésében szívritmuszavar, szívbillentyű-hiba vagy műbillentyű esetén. Ráadásul ezek a szerek kényelmesen bevehetőek tablettaként, a beteget nem kell injekciózni. Egy dologra kell csak figyelni: az adagolást úgy kell beállítani, hogy a véralvadásgátlás ne váljon túlzottá, ugyanis az is problémát (vérzékenységet, vérzéseket) okozhat. És van egy másik probléma is: a kumarinok nagyon sok gyógyszerrel, gyógynövénnyel kölcsönhatásba lépnek.
A kumarinok (köztük a warfarin) vényköteles szerek, adagjukat a kezelőorvos a vérzési idő vizsgálatával állítja be optimálisra. Ugyancsak az orvos és a gyógyszerész felelőssége, hogy figyeljen arra, hogy a beteg által szedett egyéb gyógyszerek ne befolyásolják kedvezőtlenül a warfarin hatását. A szakember közreműködése nélkül beszerezhető, élelmiszerboltokban, drogériákban és webshopokban is kapható gyógynövények, étrend-kiegészítők és egyéb termékek is befolyásolhatják a hatást: egyes termékek megszüntethetik a véralvadásgátló hatást, mások hatására pedig az túlzottá válhat.
A warfarin és az étrend-kiegészítők kölcsönhatása valós probléma, az erre adott reakciók azonban többnyire inadekvátak: sokan eltúlozzák, mások pedig teljesen figyelmen kívül hagyják a lehetséges következményeket.
A warfarin hatását befolyásoló növények listája nagyon rövid és nagyon hosszú is lehet, attól függően, hogy milyen elvek alapján állítjuk össze. Ha csak azokat a növényeket vesszük fel a listára, amelyek klinikai vizsgálatokban bizonyítottan kölcsönhatásba lépnek a véralvadásgátlóval, a lista rövid lesz, ha viszont azokat is, amelyek laboratóriumi vagy állatkíséretek alapján feltételezhetően fokozzák/gátolják a gyógyszerhatást, a felsorolás elképesztően hosszú lehet.
Ráadásul a helyzet még ennél is bonyolultabb. A növényi kivonatok összetételét nagyon sok minden befolyásolja, így előfordulhat, hogy ugyanannak a növénynek az egyik kivonata jelentős hatással van a warfarin hatására, egy másik kivonat pedig egyáltalán nincs. Nehéz általánosító kijelentéseket tenni, és sokszor az is dilemmát okoz, hogy egy állatokon tett megfigyelés vagy egy esetleírás (azaz amikor egyetlen betegnél figyelmek meg valamit) elegendő alap-e ahhoz, hogy generális figyelmeztetést fogalmazzanak meg egy növénnyel kapcsolatban. Ez a bizonytalanság még a gyógyszerek tájékoztatóiban is tetten érhető, amit jól példáz a következő, feltételes módú igékkel teletűzdelt szöveg:
Gyógynövények a warfarin hatását mind potencírozhatják, mint pl. a ginkgo (Ginkgo biloba), fokhagyma (Allium sativum), kínai angyalgyökér (Angelica sinensis, kumarint tartalmaz), papaya (Carica papaya), vagy a zsálya (Salvia miltiorrzia (sic!), csökkenti a warfarin kiválasztását), mind csökkenthetik, mint pl. ginzeng (Panax spp.). A warfarin hatása csökkenhet a közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) készítmények egyidejű alkalmazásával, ami az orbáncfű enziminduktor hatása miatt következik be. Ezért orbáncfűtartalmú növényi készítményt nem szabad warfarinnal kombinálni. (…) Az áfonyalé és az egyéb áfonyatartalmú termékek fokozhatják a warfarin hatását és ezért az egyidejű alkalmazást kerülni kell.
A sok feltételes mód mellett az egyetlen kategorikus tiltás az orbáncfűvel kapcsolatos. De vajon mi a helyzet a többi növénnyel? Azokat teljesen ki kel iktatni, vagy elegendő, ha óvatosak vagyunk? És vajon mit jelent óvatosnak lenni? A következőkben, a szakirodalmi adatok értékelésével és hatósági ajánlások alapján azt próbáljuk meg tisztázni, melyik gyógynövény esetén van szükség különös figyelemre, s melyek azok, amelyeket warfarinkezelés esetén teljesen mellőzni kell.
Warfarinnal együtt nem szedhető gyógynövények
A következő növények esetén embereken tett megfigyelések alapján ellenjavallt a warfarinnal való együttes alkalmazás, mivel a hatás jelentős csökkenése vagy fokozódása alakulhat ki.
Orbáncfű
Az orbáncfű (Hypericum perforatum) olyan hatóanyagokat is tartalmaz, amelyek fokozzák a warfarin lebomlását a májban. Ennek következtében az orbáncfűtermékek alkalmazása csökkentheti a warfarin hatásosságát (csökkenhet a véralvadásgátló hatás). Az együttes alkalmazás az Európai Gyógyszerügynökség szerint ellenjavallt.
Nagytermésű áfonya
A Vaccinium macrocarpon (amit tévesen tőzegáfonyának is szoktak nevezni) több esetleírás szerint fokozza a warfarin hatását. A kölcsönhatás részletes elemzésére számos klinikai vizsgálatot végeztek, ezek eredménye ellentmondásos: egyes tanulmányok szerint napi több 100 ml áfonyalé sem befolyásolja a véralvadást, más vizsgálatok szerint ennél kisebb mennyiség esetén is fokozódik a warfarin véralvadásgátló hatása. Az Európai Gyógyszerügynökség állásfoglalása szerint a nagytermésű áfonya és a warfarin együttes alkalmazás ellenjavallt, mert bár az összefüggés nem teljesen feltárt (nem ismert, hogy a növény mely összetevője befolyásolja az interakciót), a kölcsönhatás, ha kialakul, az esetleírások szerint komoly következményekkel járhat.
Kínai zsálya
A Salvia miltiorrhiza (másnéven vörös zsálya – nem azonos a nálunk közismert orvosi zsályával a Salvia officinalisszal!) csökkentheti a warfarin hatását, ezért alkalmazása kerülendő. Ez a növény egyébként Magyarországon gyógyszerként nincs forgalomban, és mivel szerepel az étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények között (részben épp lehetséges kölcsönhatásai miatt), legálisan forgalmazott étrend-kiegészítőkben sem lelhető fel.
Warfarin alkalmazása esetén mérsékelt mennyiségben fogyasztandó
Van néhány (gyógy)növény, amely ugyan befolyásolhatja a warfarin hatást, de csak akkor, ha a szokásosnál nagyobb mennyiségben vagy tartósan alkalmazzák ezeket. Nem a felsoroltak mennyiségének csökkentése a cél, hanem az, hogy fogyasztásukat a warfarin‑kezelés alatt lehetőség szerint azonos szinten kell tartani – a lényeg ugyanis az, hogy a beteg K-vitaminbevitele ne térjen el jelentősen attól, mint ami a warfarin dózisának beállítása idején volt.
Egy vizsgálat szerint a zöld tea nagy mennyiségben csökkentheti a warfarin hatását. Mérsékelt (normál) teafogyasztás esetén azonban ettől a kölcsönhatástól nem kell tartani.
Grapefruit
A grapefruit olyan anyagokat tartalmaz, amelyek gátolhatják a warfarin lebomlását, így felerősödhet annak véralvadásgátló hatása. Ez a kölcsönhatás azonban csak tartós grapefruitfogyasztás esetén jelentkezhet, az alkalomszerű grapefruitlé-ivás nem jár ilyen veszéllyel (a grapefruitmag-kivonatok tartós alkalmazása sem javasolt ugyanilyen okból).
K-vitamint tartalmazó élelmiszernövények
A K-vitamin képes ellensúlyozni a warfarin hatását (a warfarintúladagolás esetén az ellenszer épp ezért a K-vitamin), így a K-vitaminban dús étrend csökkentheti a véralvadásgátló hatást. A gyógyszerek tájékoztatójában egy sor ilyen növényt felsorolnak (bársonyviráglevél, avokádó, brokkoli, kelbimbó, fejes káposzta, repceolaj, metélőhagyma, koriander, uborkahéj, endívia, kelkáposzta, kiwi, salátalevél, mentalevél, mustárlevelek, olívaolaj, petrezselyem, borsófélék, pisztáciamag, bíborszínű tengeri alga, spenótlevél, újhagyma, szójabab, szójaolaj, tealevelek, fehérrépalevél, vízitorma) ezek egy része azonban nagyon kevesek étrendjében szerepel – ha egyáltalán…
A warfarin hatásának ellensúlyozásához milligrammos nagyságrendben szükséges K-vitamint fogyasztani. Ekkora mennyiség reálisan csak kevés élelmiszernövénnyel fogyasztható el, tekintve, hogy a K-vitaminban legdúsabb növények (káposztafélék, spenót, karfiol, brokkoli) száz grammonként 100-400 mikrogramm K-vitamint tartalmaznak.
A K-vitamin napi ajánlott beviteli értéke 75 mikrogramm, legfelső biztonságos dózisa 1 mg (ennél nagyobb dózist étrend-kiegészítők nem tartalmazhatnak). Azok a termékek, amelyekben a K-vitamin-tartalom megközelíti a napi 1 mg-t, kölcsönhatásba léphetnek a warfarinnal (mérsékelhetik annak hatását.
Szója
Bizonyos szója alapú élelmiszerekben (például a nálunk kevésbé ismert nattóban) nagyon magas (100 grammonként akár 1 mg) a K-vitamin koncentrációja, ami csökkentheti a warfarin hatását. A szója ugyanakkor számos különféle feldolgozott termék, kivonat formájában van forgalomban, ezek zöme nem befolyásolja a warfarin hatását. A nagy mennyiségű szójaital fogyasztása (más mechanizmus révén) szintén csökkentheti a hatásosságot egy esetleírás szerint, ezért warfarinszedők ne vigyék túlzásba az ilyen italok fogyasztását.
Potenciálisan befolyásolhatja a warfarin hatását
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
