[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA, European Medicines Agency) ma tette közzé annak az elemzéseknek a következtetéseit, amit a Vaxzevria (korábban AstraZeneca) Covid-védőoltással kapcsolatos alvadási zavarok ügyében lefolytatott.
Az EMA szakértői megállapították: a védőoltásban részesültek körében nagyon ritkán kialakulhat olyan vérrögképződés, ami alacsony vérlemezkeszámmal társul. Ez a rendellenes állapot egy immunológiai folyamat következménye lehet. Korábban megírtuk: az alvadási zavarokra több országban felfigyeltek, de az oltás és a nemkívánatos hatás közötti ok-okozati összefüggést eddig em találta megalapozottnak az EMA.
Az összes adat és körülmény figyelembe vételével egy szakértői bizottság ma megállapította: az oltás és az oltást követő 2 héten belül kialakuló alvadási zavar között összefüggés lehet. Az esetek nagy részét 60 év alatti nőknél figyelték meg, más kockázati tényező nem ismert.
Épp ezért fontos, hogy azok, akik a védőoltást követő időszakban az alvadási zavarra utaló tüneteket észlelik magukon, haladéktalanul forduljanak orvoshoz. A tünetek a következők lehetnek:
- légszomj
- mellkasi fájdalom
- lábdagadás
- szűnni nem akaró hasfájás
- neurológiai tünetek, pl. szűnni nem akaró fejfájás vagy homályos látás
- apró, pontszerű bevérzések az oltás helye körül.
Az EMA közleménye kiemeli: a Vaxzevria védőoltásának haszon-kockázat hányadosa továbbra is kedvező, mivel a vakcinációval elérhető előny messze meghaladja a véralvadási zavar nagyon alacsony kockázatából fakadó hátrányt.
Ha a betegek és a szakemberek tudatában vannak a mellékhatás lehetőségének, időben végzett beavatkozással a súlyos állapotok kialakulásának esélye csökkenthető. Egyébként 2021. április 4-ig 34 millió beoltott ember körül összesen 222-nél figyeltek meg alvadási zavart (1 millió oltásonként kb. 6,5 eset). Csak a viszonyítás kedvéért: az európai népeségben 1 millió ember közül évente átlagosan ezernél alakul ki vérrögképződés – igaz, általában kevésbé súlyos formában, mint amit a védőoltás kapcsán megfigyeltek. Azt sem érdemes elfelejteni: a Covidos betegek körében kifejezetten gyakoriak a vérrögképződéssel járó alvadási zavarok, amivel szemben, nagyon kis kockázat mellett, az AstraZeneca védőoltás (is) jó védelmet biztosít.
Fotó: Marco Verch, cc licensz
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.