[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

A Covid-védőoltások hatásossága sokakat érdekel – ennél talán csak a biztonságosság tart nagyobb érdeklődésre számot. A hatásosság meghatározásának módja alapvetően azonos a különböző oltásoknál: a vizsgálatokban részt vevőket két csoportra osztják, az egyik oltást kap, a másik placebót (fiziológiás sóoldatot), majd egy adott időszak elteltével megnézik, melyik csoportban milyen arányban betegednek meg Covid-ban.

Ha a Covid-védőoltás hatásos, a vakcináltak körében alacsonyabb a megbetegedettek aránya. Minél hatásosabb az oltás, annál kevesebben betegednek meg a valódi oltással kezeltek csoportjában. Azt, hogy mennyivel kevesebben betegednek meg, százalékosan is ki lehet fejezni. Ha az oltottak körében senki nem lesz beteg, akkor a hatásosság 100%, ha a megbetegedettek aránya a placebócsoporttal azonos, a hatásosság 0%. Az 50%-os hatásosság nem azt jelenti (mint sokan gondolják), hogy az oltottaknak 50%-os esélye van a megbetegedésre (fej vagy írás…), hanem azt, hogy feleakkora eséllyel betegednek meg, mintha nem kapnának oltást.

A 2021. április 3-án hazánkban alkalmazott Covid-oltások, a Comirnaty (Pfizer), a Vaxzevria (AstraZeneca), a Moderna, a Sinopharm és a Sputnik V (Gam-COVID-Vac) vakcinák alkalmazási előírásaiban található adatok alapján hatásosság a következő:

A fenti összehasonlítás ugyan látványos, ugyanakkor szakmailag nem teljesen korrekt: ezeket az adatokat nem azonos körülmények között, nem azonos szempontok alapján válogatott populációk oltásával és vizsgálatával nyerték. Az megállapítható, hogy mindegyik Covid-oltás hatásossága meghaladja az influenzavakcinákét (ami általában 20-60% közötti), és némelyek hatásossága megközelíti az etalonnak tekinthető kanyaróoltásét (97%). Egyes védőoltások, pl. a Vaxzevria esetén más vizsgálatok az alkalmazási előírásban találhatónál jobb (pl. 90%-os) hatásosságot mutattak ki, ugyanakkor ezekben a EU-ba alkalmazottól eltérő rend, adagolás szerint alkalmazhatták az oltást.

Bár nem mindegyik oltásnál vizsgálták, az oltottak körében kisebb a súlyos betegség kialakulásának esélye. És tulajdonképpen ez a lényeg, hiszen a Covidnak nem az a veszélye, hogy átesünk egy nátha súlyosságú betegségen, hanem az, hogy a koronavírus-fertőzés súlyos betegség kialakulásához vezet, ami végzetes is lehet.

A vakcinák hatásosságával kapcsolatos adatokat folyamatosan gyűjtik, ezekkel cikkünket rendszeresen frissítjük.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]