[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A koronavírusfertőzöttek zöme mérsékelt légúti tüneteket tapasztal a betegség során. A Covid-19 oki terápiájára (azaz a vírus elpusztítására az emberi szervezetben) nem áll rendelkezésre olyan hatóanyag, amely megfelelően hatásosan, ugyanakkor biztonságosan lenne alkalmazható vény nélküli gyógyszerként. Covid-ellenes gyógyszeres kezelésben azok részesülnek, akik súlyosabb tünetekkel kórházba kerülnek. Az enyhébb tünetekkel rendelkezők kezelésével kapcsolatban nincsenek hivatalos ajánlások. A láz, a fájdalom és a köhögés csillapítására sokan vény nélkül beszerezhető gyógyszereket alkalmaznak. Ezek Covid-ellenes hatásossága nem alátámasztott, viszont javíthatják a betegek életminőségét.
A Covid-gyanús, tünetekkel rendelkező betegek számára komoly lelki megpróbáltatás lehet az, hogy nem tudhatják, tüneteik nem fordulnak-e súlyosabbra, nem kerülnek-e kórházba. És ebben az időszakban a modern gyógyászat nem kínál támaszt: a D- és C-vitaminpótláson kívül nincs egyéb szakmai javaslat. Sőt, a hivatalos weboldalon csak a tünetek enyhítését célzó kezeléseket javasolják. Nem meglepő, ha a betegek saját kezükbe veszik az ügyet, és az interneten tájékozódva próbálnak magukon segíteni, gyakran nyakló nélkül válogatva az interneten fellelhető svédasztalról. Így fordulhat elő, hogy az „internetes szakértők” által Covid ellen jónak vélt féregellenes állatgyógyszerrel, megadózisú cinkkel és gyomorsavcsökkentővel együtt a betegek akár tucatnyi gyógynövénnyel próbálják védeni az egészségüket. Mindez távol (és egyre távolabb van) attól, amit modern orvoslásnak nevezhetünk.
Mindebben jelentős felelőssége van a szakembereknek is: ritkaságszámba mennek az átlagember számára is érthető, praktikus tájékoztatók, a gyógynövények alkalmazásával kapcsolatban pedig gyakorlatilag semmilyen szakszerű, hivatalos ajánlás nem érhető el – legalábbis Európában. Kínában és Indiában ennél gyakorlatiasabban közelítenek a kérdéshez, felismerve azt, hogy a tájékoztatás, orientálás hiánya a valódi probléma. Az ottani kezelési ajánlások tartalmaznak olyan gyógynövényeket, amelyek alkalmazása valamilyen mértékben racionálisnak tűnik. A betegek egy része úgyis elkezd szedni valamit, de egyáltalán nem mindegy, hogy a biztonságos és legalább perspektivikus, vagy pedig a potenciálisan veszélyes és biztosan haszontalan növények közül válogatnak.
Természetesen az lenne a legjobb, ha a betegek bizonyítottan hatásos gyógyszereket alkalmazhatnának az öngyógyításban – ilyenek azonban a szintetikus gyógyszerek között nincsenek. A tünetek (láz, köhögés, fájdalom) csökkentésére pedig elvileg alkalmazhatóak gyógynövények is. Ha más vírusok által okozott köhögés, láz, fájdalom, felső légúti tünetek ellen, a megfázás, a hörghurut vagy az influenza kezelésére alkalmasak lehetnek a gyógynövények, vajon nem lehetnek jók Covid-19 esetén is?
Ez a kérdés foglalkoztatta annak a cikknek a szerzőit, amelyben több tucat olyan gyógynövénnyel kapcsolatos tudományos bizonyítékokat tekintettek át, amelyeket hatóságok, tudományos testületek valamilyen légúti tünet, betegség kezelésére alkalmasnak találnak. Az elemzett gyógynövények között a hagyományos európai gyógynövényfajokon kívül más kontinensek növényei is megtalálhatóak voltak. Az elemzés során összegezték a légúti betegségekkel kapcsolatos klinikai vizsgálatok eredményeit, azaz azt, hogy mennyire igazolt a hatásosság megfázás, influenza, hörghurut vagy asztma esetén, illetve mennyire igazolt a növények köhögés-, fájdalom- és lázcsillapító hatása. Mindennek alapján osztályozták a hasznosságot, és a biztonságosságot (mellékhatások, kölcsönhatások) is figyelembe véve állapították meg a haszon-kockázat arányt. Ezt a mutatót tekinteték döntőnek abból a szempontból, hogy a növények mennyire tűnnek hasznosnak a Covid-19 kiegészítő kezelésében. A növényeket ily módon négy kategóriába sorolták: pozitív, ígéretes, ismeretlen és negatív haszon-kockázat arányúak. A pozitív kategóriába azok a növények kerültek, amelyek bizonyított hatásossága nagyfokú biztonságossággal párosult. Azok a növények számítottak ígéretesnek, amelyeknél a hatásosságot meglapozottnak találták, de a mellékhatások odafigyelést igényelnek Covid-19 esetén (pl. befolyásolják a véralvadást vagy az immunrendszerre oly módon hatnak, hogy az óvatosságot igényelhet a betegség valamelyik fázisában). Ide sorolták azokat a növényeket is, amelyeknél a hatásosságot csak állatkísérletek alapján feltételezik). Az ismeretlen és negatív haszon-kockázat arányúaknál a hatásosság nem igazolt, utóbbiaknál ráadásul biztonságossági aggályok is felmerülnek.
A fentiek alapján a pozitív haszon-kockázat arányú növények közé 5 fajt soroltak:
- bodza (Sambucus nigra) – klinikai vizsgálatok metaanalízisében igazolt megfázás- és influenzaellenes hatás
- borostyán (Hedera helix) – randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatban igazolt hörghurut-, asztma- és köhögésellenes hatás
- édesgyökér (Glycyrrhza glabra) – randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatban igazolt köhögéscsillapító hatás
- mirha (Commiphora molmol) – randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatban igazolt fájdalomcsillapító hatás
- orvosi zilíz (Althaea officinalis) – randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatban igazolt köhögéscsillapító hatás
Az ígéretes kategóriába 12 növényt soroltak:
- andrográfisz (Andrographis paniculata) – randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatban igazolt megfázás- és köhögésellenes, valamint fájdalomcsillapító hatás, azonban immunrendszeri hatása óvatosságra int
- ánizs (Pimpinella anisum) – randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatban igazolt asztmaellenes hatás, azonban befolyásolhatja a véralvadást
- bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) – randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatban igazolt megfázás- és influenzaellenes hatás, de immunstimuláns hatása a Covid-19 késői fázisában óvatosságra int
- dél-afrikai muskátli (Pelargonium sidoides) – klinikai vizsgálatok metaanalízisében igazolt megfázásellenes hatás, klinikai vizsgálatban igazolt hörghurut- és köhögésellenes hatás, de immunstimuláns hatása a Covid-19 késői fázisában óvatosságra int
- eukaliptusz (Eucalyptus globulus) – állatkísérletben kimutatott hörghurut- és köhögésellenes hatás
- fokhagyma (Allium sativum) – randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatban igazolt megfázásellenes hatás, azonban készítménytől függően hathat a véralvadásra
- fűzfa (Salix) – randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatban igazolt fájdalomcsillapító hatás, azonban befolyásolhatja a véralvadást
- gyömbér (Zingiber officinale) – nem randomizált klinikai vizsgálatban igazolt influenzaellenes hatás
- hasznos liliomfa (Magnolia officinalis) – állatkísérletben kimutatott asztmaellenes hatás, azonban a növény hatóanyagai elvileg fokozhatják a koronavírus bejutását a sejtekbe
- Justicia pectoralis – randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatban igazolt megfázás- és köhögésellenes hatás, azonban befolyásolhatja a véralvadást
- keskenylevelű kasvirág (Echinacea angustifolia) – randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatban igazolt megfázás- és influenzaellenes hatás, de immunstimuláns hatása a Covid-19 késői fázisában óvatosságra int
- Mikania glomerata – randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatban igazolt asztmaellenes hatás, de befolyásolhatja a véralvadást
Mivel a Covid-19 alig egy éve ismert betegség, nem meglepő, hogy csak mutatóban vannak olyan vizsgálatok, amelyekben gyógynövények Covid-ellenes hatását vizsgálják. Egyszerűen nem volt még elég idő ahhoz, hogy klinikai vizsgálatokat folytassanak le, és azok eredményét közzétegyék. A fenti felsorolás azonban több olyan növényt tartalmaz, amelyek (egyéb kórokozók által kiváltott) légúti tünetek csökkentésében bizonyított hatásaik alapján alkalmazhatóak tüneti kezelésre, és amelynek Covid-ellenes hatása klinikai vizsgálatra érdemes.
A hatásosság megbízható igazolásához randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatok szükségesek. Ezekben a kezelést valamilyen más terápiához hasonlítják, így állapítják meg hasznosságát. Összehasonlításra használhatnak hatóanyagmentes terméket (placebó) vagy hatóanyagot tartalmazó készítményt. Előbbi esetben elvárás, hogy a kezelés hatásosabb legyen, mint a placebó, utóbbi esetben az összehasonlításra használt hatóanyaggal egyenértékű vagy jobb hatást várnak el. Ráadásul a betegeket véletlenszerűen osztják be a két kezelt csoportba (randomizálnak), így küszöbölve ki azt a hibát, ami abból eredhetne, hogy a súlyosabb betegeket szándékosan az egyik csoportba sorolják. Még a randomizált, kontrollos vizsgálatoknál is nagyobb bizonyító erejűek az ún. metaanalízisek, amelyekben a korábban elvégzett klinikai vizsgálatokat összegzik és elemzik újra statisztikai módszerekkel. Jelenleg a metaanalízisek jelentik a hatásosság igazolásának legmagasabb szintjét (ráadásul ha egy növényről készült metaanalízis, az azt is bizonyítja, hogy már több klinikai vizsgálatot végeztek vele).
A hatás soha nem jár mellékhatás nélkül, a bemutatott növények egy része esetén erre különösen oda kell figyelni. És az sem mindegy, hogy milyen minőségű terméket és milyen dózisban alkalmazunk. Viszonylag egyszerű a helyzet azoknál a növényeknél, amelyek gyógyszerként vannak forgalomban (hazánkban a dél-afrikai muskátli, az orvosi zilíz és a borostyán), ugyanis a gyógyszerként elérhető termékeknél a termékminőség ellenőrzött és a készítményekben található növényi kivonat mennyisége is megfelelő. A dél-afrikai muskátli esetén a megfázásellenes hatásosságot metaanalízisben is alátámasztották. A többi növény vagy étrend-kiegészítőként, vagy nagyon sok összetevőt tartalmazó gyógytermékként, vagy semmilyen formában nincs forgalomban (pl. Justicia, Mikania).
Jelen tudásunk szerint nincs olyan vény nélkül beszerezhető gyógyszer, amely hatékonyan alkalmazható lenne Covid-19 esetén. A tünetek enyhítésére használható néhány hatóanyag, és ezek között a gyógynövények is helyet érdemelnek. Ezektől (jelen tudásunk szerint) nem várható a Covid-19 betegség gyógyítása, azonban a sok tucat gyógynövény és a sok ezer termék közüli válogatásnál fontos szempont lehet, hogy mely növények alkalmazását támasztják alá valamilyen szintű bizonyítékok, és melyek érhetőek el jó minőségű készítményként.
Forrás:
Silveira D. és mtsai: COVID-19: Is There Evidence for the Use of Herbal Medicines as Adjuvant Symptomatic Therapy?
Polina Tankilevitch fotója a Pexels oldaláról
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
