Több magyar hírportál is beszámolt arról, hogy az EU-ban egy bírósági döntés nyomán legálissá válik a CBD forgalmazása. A CBD (kannabidiol) a kender egyik hatóanyaga, amelynek hallucinogén hatása nincs, számos egyéb központi idegrendszeri hatása viszont igen. A CBD vényköteles gyógyszerként forgalomban van az EU-ban, számos vállalkozás viszont azt szeretné, ha az általuk forgalmazott élelmiszerek (étrend-kiegészítők) is tartalmazhatnák (legálisan) ezt a vegyületet.

A CBD jellemzően olajban oldva kerül forgalomba, sokan ezért kenderolajnak is nevezik ezeket a termékeket. A kenderolaj és a CBD-olaj név egyaránt téves: a kender magjából préselt olaj (ez a kenderolaj) nem tartalmaz CBD-t, mert ez csak a virágban és a levelekben dúsul fel. A CBD egyébként szilárd vegyület, amelynek az olaj csak oldószere a termékek egy részében. Sokszor nem is kenderolajban, hanem más, olcsóbb olajban (pl. napraforgóolajban) oldva hozzák forgalomba.

A CBD-olajokat a fogyasztók általában igen komoly betegségek kezelésére használják (rák, izomsorvadás, depresszió, asztma, epilepszia, Parkinson-kór, cukorbetegség – hogy csak néhányat említsünk). A forgalmazók és lobbiszervezetek oldalain pedig könnyedén megtalálhatjuk azokat az írásokat, ábrákat, amelyekre alapozzák a betegek a reményeiket. Külön érdekesség, hogy az olajforgalmazók a termékeiket élelmiszerként hozzák forgalomba. Ez azért lényeges, mert ha tényleg ilyen markáns hatásokkal rendelkeznek a készítmények, akkor mellékhatásaik is jelentősek. A farmakológia törvényszerűségei szerint ugyanis hatás és mellékhatás kart karba öltve jár, egyik nem létezhet a másik nélkül, és általában a jelentős hatású anyagoknak jelentősebbek a mellékhatásai is.

Mindezt persze a hatóságok is tudják. Nem véletlen hát, hogy a CBD-re dúsított kendertermékek (így a CBD-olajok) élelmiszerként való forgalmazása EU-s jogba ütközik. Ezek a termékek ún. nem engedélyezett új élelmiszereknek minősülnek, amelyek csak akkor kerülhetnek forgalomba, ha biztonságosságuk kísérletesen beigazolódik. Ez mindezidáig nem történt meg. Épp ezért a magyar gyógyszerhatóság egyértelmű állásfoglalást tett közzé arról hogy a CBD-termékek élelmiszerként való közösségi (EU-s) szintű engedélyezésükig jogszerűen nem forgalmazhatók. A CBD mennyisége a kendermagolajokban (dúsítás nélkül) nem lépi túl a 25 mg/kg-ot. Az e feletti értékek dúsításnak tekinthetők (az étrend-kiegészítők zöme ilyen), így jogszerűen élelmiszerként nem forgalmazhatók.

Mindennek fényében meglepőek azok a hírek, amelyek egy bírósági ítélet kapcsán a helyzet gyökeres megváltozásáról számolnak be:

Mostantól szabadon forgalmazhatók EU-szerte a kannabidiol – röviden CBD – növényi származékok és az azokat tartalmazó készítmények. A CBD a kabbanisz sativa növényen termő, nem pszichoaktív („betépést” nem eredményeztő) hatóanyagok gyűjtőneve, melyeknek egészségre gyakorolt pozitív hatásait növekvő tudományos konszenzus övezi – igaz, a jogszabályi gátak miatt bőven akad még mit kutatni a kérdéskörben.

Az Európai Bíróság csütörtöki ítélete szerint, az 1961. évi az illegális kábítószerek tiltásáról rendelkező ENSZ-egyezmény alapján nem tekinthető kábítószernek a CBD. Továbbá a tagállamok nem tilthatják egymásnak a legálisan előállított CBD forgalmazását, ha azt a kannabisz sativa növényből vonják ki, beleértve a virágokat is. Az ítélet kapcsán a bírósági ügyben érintett Franciaországot arra ítélték a bírák, hogy hozzon tudományos bizonyítékokat a CBD veszélyeiről, amennyiben úgy határoz, hogy fenntartja ezen termékek kereskedelmének tilalmát az országban.

De miről szól az ítélet, és mi ennek a következménye? Az ítéletet az EU Bírósága két cseh állampolgár ügyében hozta, akik kenderből kivont CBD-t tartalmazó e-cigarettákat exportáltak Franciaországba. Ott ezt illegálisnak tekintették (a helyi jogszabályok alapján), ezért a két illetőt 15, illetve 18 hónap börtönre és 10 000 Euró büntetésre ítélték.

Nos, ennek kapcsán határozott úgy az EU bírósága, hogy ez nincsen rendjén. Megalapozottan hivatkoztak ara, hogy a CBD nem pszichoaktív, nincs rajta a kábítószerek nemzetközi listáján, valamint arra is (kevésbé megalapozottan, hiszen potenciálisan szívritmuszavart okozhat), hogy nem veszélyes, ha pedig Franciaország annak tartja, ezt bizonyítsa be. A döntés semmilyen mértékben nem érinti a CBD élelmiszerekben való felhasználhatóságát.

Lehet azon vitatkozni, hogy e-cigarettában mennyire veszélyes a CBD, az azonban tény, hogy az élelmiszereknek minden más termékcsoportnál biztonságosabbnak kell lenniük. Az étrend-kiegészítők is élelmiszerek, így azokban csak olyan anyagok lehetnek jelen, amelyek orvosi, gyógyszerészi kontroll nélkül is biztonságosan alkamazhatóak. A CBD nem tűnik ilyen anyagnak jelen ismereteink szerint. Nem mellékesen: az élelmiszerek fogyasztásának célja nem a gyógyítás – arra a gyógyszerek valók. Egy olyan vegyület, amely gyógyítja az epilepszia bizonyos típusait, semmiképpen nem említhető egy napon a C-vitaminnal. És mindez az EU-s (és hazai) jogban is tükröződik, amin mit sem változtatott a jelenlegi döntés: a CBD-ben dús termékek forgalmazás a továbbra is illegális élelmiszerként. A kérdés inkább az, mikor szereznek érvényt a jognak, mikor jár le a ki nem mondott türelmi idő.

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!

dr. Csupor Dezső

Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.