fbpx
10 C
Szeged
szombat, december 5, 2020

Mennyi ideig fertőzhet egy felgyógyult COVID-beteg?

Tudtad?

A nagy grépfrútmagteszt: javuló helyzet?

A nagy grépfrútmagteszt: javuló helyzet? A grépfrútmagkivonatok az utóbbi 10-15 évben váltak népszerűvé, elsősorban vélt kórokozóellenes, ezáltal a légúti és egyéb fertőzéses betegségeket megelőző hatásuk...

Legyőzi-e a bodorrózsa a koronavírust?

Legyőzi-e a bodorrózsa a koronavírust? A mediterrán bodorrózsa és a zöld majom veséjéből származó sejtkultúra győzheti le a koronavírust - ezzel a hangzatos címmel jelent...

Étrenddel a lupus ellen

Étrenddel a lupus ellen A lupus, teljes nevén a szisztémás lupus erythematosus (SLE) egy olyan autoimmun betegség, amely hazánkban mintegy 5000 embert érint. A betegség...

COVID és influenza: hasonlóságok és különbségek

COVID és influenza: hasonlóságok és különbségek A hőmérséklet lehűlése egyre ideálisabbá teszi a feltételeket az influenza terjedéséhez - egy olyan időszakban, amikor épp egy másik...
dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetemen gyógyszerész- és orvostanhallgatókat oktat, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

Mennyi ideig fertőzhet egy felgyógyult COVID-beteg?

Ahogy egyre több a gyógyult beteg, úgy egyre többeket érdekel a kérdés: vajon a tüneteik megszűnése után még mennyi ideig fertőzhetik meg a környezetüket?

A kérdésre létezik hivatalos válasz, hiszen dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos elmondta,

enyhe lefolyású betegségnél annak lecsengése, vagyis 3 napnyi tünetmentesség, valamint a betegség kezdetétől eltelt 10 nap után a WHO szakmai álláspontja szerint a fertőzött már nem ürít fertőzőképes vírust. Súlyos lefolyásnál 3 nap tünetmentesség és a betegség kezdetétől számított 21 nap után már nem számít fertőzőképesnek az egyén.

Ez így általánosságban igaz, de egy friss kutatás szerint előfordulhatnak olyan esetek, amikor a felgyógyulás után 3 hónappal is vírushordozó a beteg. A világjárvány kirobbanásának helyszínén, Wuhanban, 38 olyan beteggel végeztek vizsgálatokat, akiknél a tünetek megszűnése után még egy hónappal is vírus jelenlétét mutatta ki az ún. PCR-teszt.

Maga a jelenség ismert, és ez egyik magyarázat szerint (ez hangzott el a tisztifőorvostól is)

a PCR-teszt még hosszabb idő után is kimutathatja a vírus azon pici darabkáját, nyomát a szervezetben, ami a fertőzés lezajlása után még jelen van.

Ha ez lenne a helyzet, nem lenne baj, hiszen a vírus “pici darabkája” már nem képes fertőzni. Valóban előfordulhat, hogy a PCR-teszt a vírus fertőzésképtelen darabját mutatja ki – a PCR teszt ilyen szempontból nem elég szelektív. De vajon mindig ez a helyzet? Nos, úgy tűnik, nem.

A 38 kínai beteg vizsgálatával megállapították, hogy az ő vírusmentessé válásukhoz mintegy 3-4 hónap volt szükséges. Ezek a betegek általában enyhe tünetekkel kerültek kórházba, és a felgyógyulás után zömüknél teljesen megszűntek a panaszok. Ennek ellenére a vírus a köpetükből kimutatható és tenyészthető volt.

Tanulmányozták azt is, hogy a hosszú idő után kimutatható vírus mennyire tér el genetikailag az eredeti fertőzést okozótól. Azt találták, hogy nincs jelentős eltérés, ennek alapján azt feltételezik, hogy nem újrafertőződésről van szó, hanem ezek a betegek folyamatosan hordozták és ürítették a kórokozót. A hosszú távú vírushordozók szervezetében az ellenanyagok szintje normális volt (megegyezett azokéval, akik megbetegedtek, meggyógyultak, majd vírusmentessé váltak). A járvány leküzdése szempontjából fontos (és még megválaszolásra váró) kérdés: vajon milyen arányt képviselhetnek a hosszú távon fertőzők:?

Mi a konklúzió mindebből? Elsősorban az, hogy bár praktikus szempontokból egy idő után gyakran negatív teszt nélkül is gyógyultnak és nem-fertőzőnek tekintik a tünetmentessé váló betegeket, ez nem feltétlenül van így. Aki felgyógyult, nem lehet benne biztos, hogy tünetmentes hordozóként nem terjeszti-e még a kórokozót. Az elővigyázatossági szabályok (maszk, kézmosás, távolságtartás) nemcsak jogilag, hanem a józan ész – és a tudományos bizonyítékok szerint is – továbbra is érvényesek rájuk is.

Forrás:
Li Q. és mtsai: Prolonged shedding of severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 in patients with COVID-19

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba

Legfrissebb cikkek

Ne ébreszd fel az alvó babát!

Az alvás legalább olyan fontos tevékenység az állatok és az emberek számára is, mint a táplálkozás vagy a lélegzés. Az emberek életük közel egyharmadát...

PirulaKalauz Podcast – vendégünk dr. Bella Zsolt fül-orr gégész

A PirulaKalauz Podcast vendége dr. Bella Zsolt fül-orr-gégegyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvos, a Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikájának munkatársa, aki PhD fokozattal rendelkező, habilitált egyetemi adjunktus,...

11 tévhit a cukorbetegségről

Az 1-es típusú cukorbetegség egy olyan autoimmun folyamat eredménye, amely során az immunrendszer a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit támadja meg. A legtöbb sejtnek inzulinra van...

Hogyan előzhetőek meg a pikkelysömör szövődményei?

A pikkelysömör (pszoriázis) bőrtünetekkel járó autoimmun betegség, amelyet száraz, ezüstfehér, hámló bőrelváltozások jellemeznek. A betegségre jellemző a nyugalmi állapotok és a fellángolások váltakozása. A...

Szedjen-e a COVID-os beteg aszpirint?

November elején az aszpirin bekerült a COVID-19 miatt kórházi ellátásra szoruló betegek terápiáját kutató legnagyobb klinikai vizsgálat, a RECOVERY által tanulmányozott gyógyszerek közé. Az...

PirulaKalauz

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.