[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Fokozza-e a 2-es típusú cukorbetegségre való genetikai hajlam a daganatok előfordulását?

Köztudott, hogy a cukorbetegség rendkívül káros hatással van a keringési rendszer működésére. Az viszont talán kevésbé ismert, hogy a 2-es típusú cukorbetegek körében ma már egyértelműen a daganatos megbetegedések számítanak vezető haláloknak, míg a szív- és érrendszer eredetű elhalálozás fokozatosan visszaszorulóban van. Japánban a 2001–2010 közötti időszakban a cukorbetegek 38,3%-a rosszindulatú daganatos kórképek következtében vesztette életét, a fertőzések és keringési problémák gyakoriságukat tekintve hátrébb kerültek a halálozási listán. A diabéteszes személyekben az átlagnépességhez viszonyítva gyakrabban alakulhatnak ki daganatos elváltozások, ami bizonyos mértékig magát a cukorbetegséget okozó egészségtelen életmód (pl. elhízás, kevés mozgás, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás) számlájára is írható. Ráadásul a cukorbetegség sok esetben metabolikus szindrómával társulva jelentkezik, így – érthető módon – a magas vérnyomás és trigliceridszint, valamint a hasi elhízás tovább rontja a betegek általános egészségi állapotát. Azonban egyre több bizonyíték támasztja alá azt, hogy a cukorbetegség, illetve a magas vércukor- és inzulinszint közvetlen szerepet is játszhat a rákos betegségek gyakoribbá válásában.

A felmerülő kétségek eloszlatása végett a kutatók egy friss tanulmányban genetikai alapon közelítették meg a kérdést. A cukorbetegségre hajlamosító genetikai variánsok azonosításával az életmód és környezeti eredetű befolyásoló tényezők (pl. egészségtelen táplálkozás) torzító hatása kiiktatható. Az effajta vizsgálatok alkalmasabbak arra, hogy jobban megértsük a cukorbetegség és a rák kapcsolatát: csupán társult, vagy esetleg ok-okozati állapotról van-e szó. A kutatás során azt találták, hogy az európai populációkban a 2-es típusú cukorbetegségre genetikailag hajlamosabb emberekben életük során nagyobb eséllyel alakul ki hasnyálmirigyrák. Feltehetően ugyanez igaz a máj,- vese-, méh- és méhnyakrákra is, de az összefüggés a statisztikai analízis során nem volt annyira szembeötlő.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

Fotó: Polina Tankilevitch, Pexels

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]