A láz, bár a gyermekek közérzetét rontja, és a szülő számára ijesztő lehet, leggyakrabban egy teljesen normális és szükségszerű reakció valamilyen fertőzésre. Gyermekkorban a lázzal járó fertőzések leggyakrabban a légutakat érintik. A légúti fertőzéseket többnyire vírusok okozzák, a kórokozótól függően általában közönséges megfázás (nátha) vagy influenza alakul ki. A vírusok által okozott légúti betegségeknek nincs oki terápiája, azaz nincs olyan szer, amellyel magát a vírust gyorsan el lehetne pusztítani. A kezelés célja döntően a tünetek mérséklése. Ebbe – indokolt esetben – beletartozik a láz csökkentése is.

A légúti betegségeket okozhatják baktériumok is. Ilyen esetekben már létezik oki kezelés, ugyanis jól megválasztott antibiotikumokkal a baktériumok elpusztíthatóak. A bakteriális fertőzés gyakran ún. felülfertőzésként alakul ki, ilyenkor egy vírusos eredetű megbetegedés által legyengített szervezetet fertőz meg egy baktérium. A baktériumok által okozott fertőzések is járhatnak lázzal.

A láz a kórokozókkal szembeni védekezési reakció. A kórokozók ugyanis nem kedvelik a magas hőmérsékletet, mert ilyen körülmények között szaporodásuk lassul, túlélési esélyeik romlanak. A lázas beteg szervezetében a „termosztát” ideiglenesen magasabb hőmérsékletre áll be a kórokozókkal szembeni hatékony védekezés érdekében. Ha azonban a láz túlságosan magas vagy túl hosszú ideig tart, legyengítheti a beteget, és ahelyett, hogy gyorsítaná a gyógyulást, rontja az állapotát.

A lázcsillapítás egyszerűbb esetekben nem igényli szakember közreműködését. Az esetek nagy részében (azaz az egyszerű vírusos légúti fertőzésekben) a szülők dönthetnek arról, hogy szükséges-e a lázat csillapítani, és az ehhez szükséges gyógyszerek széles választéka vény nélkül hozzáférhető a gyógyszertárakban. Ha a beteg gyermek állapota indokolja (például, ha valószínű, hogy a fertőzést baktérium okozza), orvoshoz kell fordulnia – és erről is a szülőnek kell döntenie. Ezt az összefoglalót azért készítettük, hogy elősegítsük a felelős döntések meghozatalát a gyermekek lázcsillapításával kapcsolatban.

Lázmérők

A patikákban, boltokban, interneten számtalan különböző kivitelű lázmérő érhető el, ezek megbízhatósága nagyon széles skálán mozoghat attól függően, hogy valóban lázmérőről, vagy csak lázmérőnek látszó tárgyról van szó. Az a termék nevezhető lázmérőnek, amelyet orvostechnikai eszközként hoztak forgalomba. Ehhez a forgalomba hozatal előtt tanúsítani kell, hogy valóban és hitelesen, az Európai Unió szabványainak megfelelően alkalmas testhőmérséklet mérésére. Mindezt mérési eredményekkel kell bizonyítani. Ha a tanúsítás sikeres, a terméket az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet) regisztrálja, és a gyártó használhatja a terméken a CE jelölést. Ha a tanúsítás nem történik meg (és a terméken nincs CE jel), nem lehetünk biztosak benne, hogy a lázmérő valóban alkalmas megbízható lázmérésre. Lehet, hogy az interneten fillérekért rendelhető „lázmérő” értéke arányos az árával… Egyébként a tanúsított, bevizsgált lázmérők ára is elég alacsony, ezért nem érdemes bizonytalan termékek beszerzésével spórolni.

A klasszikus formájú lázmérők zöme ma már digitális, ezek megbízhatósága megfelelő. Ma már kevésbé népszerűek a „lerázós” hőmérők, ugyanakkor ezek is teljesen hiteles eredményeket produkálnak. Ezeket gyakran még ma is higanyos hőmérőnek hívják, jóllehet a bennük található folyadék biztonsági okokból nem higany. Ezek a hőmérők szájban, hónaljban vagy végbélben való mérésre biztosítanak lehetőséget, és jelenleg ezeket a módszereket tekintik a legmegbízhatóbbnak. Vannak cumiba épített, fülben vagy homlokon alkalmazható lázmérők, ezek megbízhatósága kisebb, mint a klasszikus eszközöké. A koronavírus-járvány kapcsán egyre elterjedtebb érintésmentes hőmérők megbízhatóságát rontja, hogy a környezet hőmérséklete sokkal jobban befolyásolja a mérési eredményt, mint pl. egy hónalji lázmérés esetén.

Hol mérjük?

Azoknál a gyermekeknél, akik képesek a nyelvük alatt tartani a hőmérőt (4-5 éves kortól), ez a legcélszerűbb módja a lázmérésnek. Korábban ez a lázmérési mód nem volt elterjedt, mert a higanyos lázmérők korában veszélyes volt egy gyerek szájába adni a lázmérőt. Kisebb gyermekeknél alkalmazható a hónalj alatti mérés, de ha felmerül a láz gyanúja, ezt célszerű végbélben végzett méréssel megerősíteni. Három hónapos korig a testhőmérsékletet végbélben végzett méréssel kel megállapítani.

Hogyan mérjünk?

Szájban

• mérés előtt a hőmérőt le kell mosni és fertőtleníteni
• ha a mérés előtti fél órában a gyermek hideg vagy meleg ételt, italt fogyasztott, a mérés eredménye megbízhatatlan
• a hőmérő végét a nyelv alatt kell elhelyezni, a hőmérőt a gyermek a zárt ajkai között tartsa, ne harapjon rá
• folyadékot tartalmazó hőmérőnél a mérés kb. 3 percig tart, digitális hőmérőnél rövidebb ideig (ezek csipogással jelzik a mérés végét)

Hónaljban

• a hőmérőt helyezzük a gyermek hónalja alá, majd a könyökét a mellkasán tartva folytassuk a mérést, ügyelve arra, hogy a hőmérő vége a hónaljban legyen
• ha „gyanúsan” alacsony a hőmérséklet (pl. 36 °C alatti), a mérést ismételjük meg, vagy mérjünk végbélben
• folyadékot tartalmazó hőmérőnél a mérés kb. 4-5 percig tart, digitális hőmérőnél rövidebb ideig (ezek csipogással jelzik a mérés végét)

Végbélben

• a gyermeket fektessük hasra az ölünkben
• a lázmérő végét kenjük be valamilyen semleges zsíros kenőccsel (pl. vazelin), és vezessük be a gyermek végbelébe 0,5-1 cm mélyre
• folyadékot tartalmazó hőmérőnél a mérés kb. 2 percig tart, digitális hőmérőnél rövidebb ideig (ezek csipogással jelzik a mérés végét)

Mi számít láznak?

Fontos tisztázni, milyen testhőmérséklet fölött beszélünk lázról. A 38 °C fölötti testhőmérséklet már láznak tekinthető, de a mérés módjától, helyétől függően ugyanannak a betegnek a hőmérsékletéről különböző értékeket nyerhetünk. Éppen ezért a megfelelő mérési mód nagyon fontos.

Mi okozhat lázat?

A láz leggyakoribb oka valamilyen légúti fertőzés, de ezen kívül egyéb oka is lehet a megemelkedett testhőmérsékletnek.

• gyomorrontás, emésztőrendszeri fertőzés,
• fülgyulladás,
• húgyúti fertőzés,
• napszúrás,
• ritkán egyéb betegség.

Ha a panaszok túlmutatnak az egyszerűbb légúti fertőzés tünetein (pl. orrfolyás, torokfájás, köhögés, láz), orvoshoz kell fordulni. Enyhébb panaszok esetén nem szükséges felkeresni az orvost, mivel a tünetek mérséklésének szerei – beleértve a lázcsillapítást is – vény nélkül beszerezhetőek a gyógyszertárban.

Kell-e csillapítani a lázat?

Korábban a gyermekek lázát rutinszerűen csillapították – gyógyszerekkel, vagy többé-kevésbé kellemetlen házi módszerekkel. Az utóbbi években változott az ezzel kapcsolatos felfogás, hiszen a láz csillapítása a szervezet védekező képességének csökkentését is jelenti. Lehet, hogy a láz kellemetlen, de gyorsíthatja a gyógyulást.

A láz mértéke nem az egyetlen szempont, amikor a csillapításról döntünk. Sokkal fontosabb a gyermek általános állapota. Előfordulhat például, hogy alacsonyabb testhő mellett a gyermek olyan elesett, hogy indokolt az orvosi vizsgálat, de az is, hogy viszonylag magas láz mellett általános állapota, hangulata jó. Mivel a szülőnek kell dönteni arról, hogy szükséges-e orvoshoz vinni a gyereket, ha pedig nem, szükséges-e egyáltalán csökkenteni a lázat, az alábbiakban néhány támpontot adunk a döntéshez. Ha a helyzet nem egyértelmű, vagy bizonytalanok vagyunk, érdemes szakember tanácsát kérni.

Nem szükséges lázat csillapítani:

• 3 hónapnál idősebb csecsemőknél és gyermekeknél, ha a végbélben mért hőmérséklet 38,9 °C alatti
• ha a gyermek nem elesett, és a lázon (és a légúti fertőzésre jellemző panaszokon, pl. köhögésen, torokfájáson) kívül nincs egyéb komolyabb panasza

Lázcsillapítás szükséges:

• ha a gyermek olyan kísérőbetegségben szenved (pl. szív-érrendszeri, tüdő- vagy központi idegrendszeri betegség), ami ezt indokolja
• ha a gyermeknél korában kialakult lázgörcs
• ha a gyermek elesett, rosszul érzi magát (ilyenkor nem feltétlenül szükséges a lázcsillapítás, de javíthat közérzetén).

Orvoshoz kell fordulni

• lázgörcs esetén
• több mint 7 napon át tartó visszatérő láz esetén
• ha a gyermek állapota rosszabbodik és hányt, hasmenése van vagy keveset iszik
• ha a gyermek fullad, nagyon elesett, kába, (vagy épp ellenkezőleg: nagyon izgatott),vagy vigasztalhatatlanul sír
• ha sötétvörös foltok jelennek meg a bőrén vagy a szeme fehérjén
• ha a láz bőrkiütéssel társul
• 3 hónapos életkor alatt, ha a végbélben mért hőmérséklet 38 °C fölötti, függetlenül a gyermek általános állapotától
• 3 hónapos és 3 éves életkor között, ha a végbélben mért hőmérséklet 38 °C fölötti és több mint 3 napja tart vagy ha a gyermek elesett, nem hajlandó inni
• 3 hónapos és 3 éves életkor között, ha a végbélben mért hőmérséklet 38,9 °C fölötti
• bármilyen korú gyermekkel, ha a szájban, végbélben, fülben vagy homlokon mért hőmérséklet 40°C fölötti, vagy ha a hónaljban mért hőmérséklet 39,4 °C fölötti
• bármilyen életkorú gyermekkel, ha a láz 40 °C fölötti
• ha a gyermek olyan kísérőbetegségben szenved, amely ezt indokolttá teszi (pl. daganatos betegség, súlyos szívbetegség, autoimmun betegség)

Mivel csillapítsuk a lázat és mivel ne?

A lázcsillapításra vannak „jól bevált” házi praktikák, ám ezek egy része hatástalan, más része pedig több szenvedést okoz a gyerekeknek, mint amennyi hasznot hoz. A hagymából, krumpliból, tojásfehérjéből készülő pakolások, a csukló, boka borogatása ecetes vízzel csak szimplán értelmetlenek, a köpölyözés, különféle masszázsok alkalmazása akár árthat is a gyermekeknek. A hűtőfürdő, a vizes lepedőbe burkolás nem csökkenti hatékonyan a lázat, ezért alkalmazásuk kerülendő, különösen, mivel indokolatlan szenvedést okozhatnak a gyerekeknek. Sőt, a hűtőfürdő paradox módon a testhőmérséklet növekedését is okozhatja. Az alkoholos lemosás kifejezetten kerülendő, mivel az alkohol egy része a bőrön felszívódhat

Bár a lázat nem csökkenti, de a leghasznosabb tanács a megfelelő folyadékpótlás biztosítása. A lázas gyerek gyorsabban izzad, ezért kiszáradhat, ha nem iszik eleget. A lázas gyermekeket rendszeresen kell itatni (szoptatni) vagy itallal (vízzel, tejjel, ízesítetlen teával) kínálni. Ha a gyerek több órán át nem hajlandó folyadékot fogyasztani, orvoshoz kell fordulni. Szintén orvoshoz kell fordulni, ha a csecsemő a kiszáradás jeleit mutatja (száraz a szája, nem nedves a pelenkája, könnyek nélkül sír).

Magyarországon több mint 150, gyermekek lázcsillapítására alkalmazható gyógyszer érhető el vény nélkül a patikákban. Bár a márkanevek választéka nagyon széles, a termékekben található hatóanyagok köre kevésbé. A hatóanyagok alapvetően ugyanúgy hatnak: gátolnak egy enzimet (ciklooxigenáz, COX), amely olyan anyagok képződését segíti, amelyek az agyba jutva lázat okoznak. Hatóanyagtól függetlenül az 1-2 °C-os testhőmérséklet-csökkenésben lemérhető hatás legfeljebb 45 percen belül kialakul. Hogy mégis jelentős különbségek vannak a lázcsillapítók között, annak az az oka, hogy a COX enzimnek 2 típusa van, s ezekre a hatóanyagok eltérő mértékben és módon hatnak. A COX enzimek nemcsak a láz, hanem a gyulladás és fájdalom kialakulásában is szerepet játszanak, ezért a lázcsillapítók többé-kevésbé a gyulladást és a fájdalmat is mérséklik.

Széles gyógyszerválaszték

A forgalomban lévő gyógyszerek választéka szinte áttekinthetetlen: több mint 150 különböző szer használható gyermekek lázcsillapítására. Készítettüknk egy összefoglaló táblázatot, amely tartalmazza az összes gyógyszert, az alkalmazás életkori korlátaival együtt. Ennek segítségével könnyebb kiválasztani, hogy gyermekünk kezelésére mely gyógyszerek lehetnek alkalmasak. A felelős döntést segíti a gyógyszerek hatóanyagairól szóló lenti összefoglaló is.

A Magyarországon lázcsillapításra is használható gyógyszerek zöme ibuprofen tartalmaz hatóanyagként. Ezek nagy része tabletta vagy kapszula, amelyek 6 vagy 12 éves életkor fölött alkalmazhatóak. A kisebb gyerekeknek folyadék (szuszpenzió) vagy kúp formájában is adható a hatóanyag, már 3 hónapos kortól. A szuszpenziók többféle ízben kaphatóak, ezeket általában a gyerekek elfogadják, sőt, néha kifejezetten kedvelik az ízüket. Végbélkúpra akkor lehet szükség, amikor hányás vagy hányinger miatt a gyerekek nem tudják bevenni a lázcsillapító gyógyszert. Néhány gyógyszer az ibuprofent pszeudoefedrinnel kombinálva tartalmazza. Utóbbi hatóanyag érszűkítő hatású, így enyhíti az orrdugulást. Mivel ez a vegyület hat a keringési rendszerre, ezek a készítmények csak 12 év fölött alkalmazhatóak. Van pár olyan termék, amely az ibuprofennek csak a hatásosabb molekulaformáját, a dexibuprofent tartalmazza, ezekből kisebb dózis is elegendő ugyanolyan hatás eléréséhez.

Nagyon sok gyógyszer paracetamolt (másnéven acetaminofent) tartalmaz fő hatóanyagként. Ez a szer a lázcsillapításra alkalmazott hatóanyagok „kakukktojása”, mivel a gyulladást alig mérsékli, kifejezetten lázcsillapításra, valamint fájdalmak mérséklésére alkalmazzák. Az előírt adagolást betartva igen biztonságos és hatékony gyógyszer, de szakszerűtlenül alkalmazva veszélyes lehet. Túladagolva ugyanis májkárosító hatású, ezért szigorúan be kell tartani az adagolást és az adagolási gyakoriságot. A paracetamol emésztőrendszeri mellékhatásai ritkábbak, mint az egyéb lázcsillapítóké. Napi maximális dózisát a gyermek testsúlya alapján kell kiszámítani (ezzel kapcsolatban a gyógyszerek betegtájékoztatói részletes információval szolgálnak). A paracetamol ellen szól, hogy újabb megfigyelések szerint gyakori használata fokozhatja az asztma kialakulásának kockázatát, ezért olyan gyermekeknek, akiknek családjában vannak asztmás betegek, vagy ők maguk hajlamosak asztmára, ez a hatóanyag kerülendő.

Folyadékként (szirupként) és kúpként a paracetamol is alkalmazható már 3 hónapos kortól, sőt vannak olyan folyadékok (szuszpenziók), amelyekkel már 1 hónapos csecsemők is kezelhetőek. A termékek zöme tabletta, ezek általában 12 év fölöttieknek adhatóak, de van olyan készítmény is, amellyel már 3 évesek is kezelhetőek. Számos gyógyszer egyéb hatóanyagot is tartalmaz, így aszkorbinsavat (C-vitaminpótlásra), fenilefrint vagy pszeudoefedrint (érszűkítőként, orrdugulásra), terpint vagy guaifenesint (köptetőként), esetleg koffeint, amely fokozza a paracetamol fájdalomcsillapító hatását. Van olyan gyógyszer, amely a paracetamol mellett egyéb lázcsillapító, de gyulladácsökkentő hatással is rendelkező hatóanyagot (propifenazont) is tartalmaz. A kombinációs termékek között nagyon sok italpor van. A forró italok előnye, hogy a meleg folyadékban oldott hatóanyag gyorsabban felszívódik, mint egy tablettából, ráadásul már a hőhatás is enyhítheti a megfázáshoz társuló torokfájást. Ezeket a kombinációs gyógyszereket döntően 12 év fölöttieknek ajánlják, bár itt is van kivétel (6 év). Egyszerű láz esetén azonban nem ezeket célszerű első helyen választani, ugyanis a kiegészítő hatóanyagok és hatások fölösleges mellékhatásokat is eredményezhetnek.

A metamizolt Magyarországon széles körben alkalmazzák láz- és fájdalom csillapítására. Bár ezt a hatóanyagot a nemzetközi ajánlások nem tartalmazzák (gyerekeknek az ibuprofent és a paracetamolt javasolják), ez a hatóanyag hazánkban kúpként és cseppként már újszülötteknek is adható. Ez látszólag fontos előny, ugyanakkor ne feledjük: 3 hónaposnál fiatalabb gyermekek láza feltétlenül orvosi beavatkozást igényel.

Az acetil-szalicilsav minden gyulladáscsökkentő őse, az egész gyógyszercsoport elsőként kifejlesztett képviselője, amely már több mint 100 éve gyógyszerként van forgalomban. Hatásosságához nem fér kétség, 12 év alatti gyermekek számára azonban nem adható, mivel a Reye-szindróma nevű betegség kialakulásához vezethet. Ha a termék érszűkítőt is tartalmaz (orrdugulás enyhítésére), az életkori korlát még magasabb (16 év).

Néhány gyógyszer hatóanyaga a diklofenak, amelyet elsősorban fájdalom- és gyulladáscsökkentőként használnak (leggyakrabban ízületi panaszokra), de lázat mérséklő hatása is van. Ez a hatóanyag csak 14 évesnél idősebbek kezelésére használható. Ugyanez érvényes a naproxenre, azzal a különbséggel, hogy ez a hatóanyag csak 16 éveseknél alkalmazható. Ezeket a szereket csak akkor használjuk lázcsillapításra, ha az ilyen célra alkalmasabb hatóanyagú szerek nem érhetőek el.

Alapszabályok

A lázcsillapítással kapcsolatban érdemes betartani néhány alapvető szabályt:

• Mindig mérlegelni kell, hogy megoldható-e szakember közreműködése nélkül a lázcsillapítás. Az orvosi rendelő fölösleges meglátogatása (fertőzésveszély) ugyanúgy veszélyes lehet, mint az, ha egy komolyabb betegséget próbálunk „házilag” kezelni.
• A láz csillapítása nem feltétlenül segíti elő a gyógyulást. Lázat csak indokolt esetben kell csillapítani.
• Csak addig és csak annyi gyógyszert adjunk be a gyermeknek, amennyi szükséges. Ha elmúlt a kezelést igénylő láz, „megelőzésként” ne alkalmazzunk kezelést.
• Ne kombináljuk a különböző gyógyszereket. Egészen különböző nevű, kinézetű, formájú szereknek ugyanaz lehet a hatóanyaga, így könnyen túladagolhatjuk a kezelést, ami különösen a paracetamol esetén lehet veszélyes.
• Gyermekek kezelésére ne alkalmazzunk felnőttek számára javasolt gyógyszert. Ezeknek nem csak a dózisa lehet magasabb, hanem a hatóanyagok köre is eltérő (bizonyos hatóanyagok gyermekeknél nem alkalmazhatóak).

Felhasznált irodalom:

https://www.uptodate.com/contents/fever-in-children-beyond-the-basics

https://www.novakhunor.hu/laz/mit-tegyunk-ha-lazas-a-gyerekunk-itt-egy-kivalo-hollandiai-betegtajekoztato-magyarra-forditva

https://www.msdmanuals.com/professional/pediatrics/symptoms-in-infants-and-children/fever-in-infants-and-children

https://emedicine.medscape.com/article/801598-overview

https://www.healthline.com/health/parenting/baby-fever-101

https://www.healthline.com/health/parenting/how-to-bring-down-baby-fever

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!

dr. Csupor Dezső

Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.