Az orröblítés sokak számára egy új divatnak tűnik pedig nem az: Indiában az ókor óta alkalmazzák a sós vizes öblítést az orrüreg tisztítására. Az ajúrvédában a módszer neve jala neti, végrehajtása a mostanság alkalmazottakhoz hasonló edényt használnak. Van egy radikálisabb módszer is, a szutra neti, amelynek keretében egy zsinórt vezetnek be az orron be és a szájon ki, amivel  fogselyemszerűen tisztítják az orrüreget.

Utóbbi, talán nem véletlenül, nem vált népszerűvé mifelénk. Az orrüreg öblítése azonban nem céltalan praktika, nagyon sok fül-orr-gégészeti és egyéb szakmai ajánlás is javasolja alkalmazását. Előnye, hogy eltávolítja az orrváladékot, az orrüreg átjárhatósága anélkül javul, hogy orrsprayt kellene használni. Vagy ha mégis szükséges gyulladáscsökkentő agy érszűkítő spray, a tiszta nyálkahártyáról sokkal jobban felszívódik, így jobban kifejti hatását. Légúti allergiában pedig azért hatásos a rendszeres, napi 2-3-szori öblítés, mert a sós víz lemossa a nyálkahártya felszínéről az allergéneket és az allergének hatására termelődő gyulladásos anyagokat (mediátorokat). Ennek hatására a gyulladásos tünetek csökkennek.

Orröblítésre leggyakrabban ún. fiziológiás sóoldatot használnak. Ebben a só (nátrium-klorid) koncentrációja azonos a testfolyadékokéval, azaz 0,9%-os. Fontos, hogy az oldat testhőmérsékletű legyen, mert az ettől eltérő hőmérséklet kellemetlen. A túlságosan meleg oldat ráadásul fokozza a vérbőséget és a dugulást. Divatosak a tengeri sót tartalmazó öblítők, de valójában nincs jelentősége, hogy tengeri-e a só vagy egyszerű, nagy tisztaságú konyhasó. A lényeget tekintve mindegy, hogy mit használunk. Az öblítésre használhatóak sós vizes sprayk, az ezekkel bejuttatható néhány milliliter folyadék azonban nem képes ugyanolyan hatékonyságú öblítésre, mint a nagyobb térfogatú eszközök (edények) segítségével végzett mosás.

A biztonságos orrmosáshoz egy megfelelő orrmosó készülék, tiszta víz (legjobb a felforralt és langyosra hűtött csapvíz, mert az biztosan nem tartalmaz kórokozókat és klórt sem), konyhasó és némi számtantudás kell. Kerülendők a különleges sók (himalája, parajdi), mert azok a nátrium-kloridon kívül egyéb anyagokat, esetenként oldhatatlan részecskéket is tartalmaznak. 1 liter vízben 9 g, negyed liter vízben tehát 2,25 g NaCl-t kell oldani. A legtöbb orrmosó készülékhez vagy mércét, vagy előre kiadagolt sót adnak, hogy elkerüljük a számolási hibákat.

Logikusnak tűnik, hogy az orröblítés hasznos. Egy most megjelent elemzés szerint ez nem csak elmélet, hanem valóban így van: az eddig elvégzett klinikai vizsgálatok elemzésével megállapították, hogy allergiás rinitiszben (szénanáthában) és krónikus orrmelléküreg-gyulladás (pl. orrpolipozis) esetén az orröblítés jelentősen enyhítette a tüneteket azokhoz képest, akik nem öblíttetek. Felnőttek körében a gyógyszeres kezelés hatásossága növelhető volt orröblítéssel. Gyermekeknél az öblítéssel elérhető javulás nem különbözött jelentően attól, mint amit a gyógyszerekkel el lehetett érni (felnőtteknél a gyógyszeres kezelés hatásosabb volt). Gyermekeknél azt is tanulmányozták, hogy az izotóniás sóoldatnál hatásosabb-e a koncentráltabb (hipertóniás) oldat, és megállapították, hogy 3%-os koncentrációig a hatásosság javul, mert sűrű váladékot jobban fellazítja. Ennél töményebb sóoldat irritálja a nyálkahártyát, alkalmazása nem javasolt.

Felhasznált irodalom:

Wang és mtsai: Role of nasal saline irrigation in the treatment of allergic rhinitis in children and adults: A systematic analysis

Köszönetünket fejezzük ki dr. Bella Zsolt fül-orr-gégésznek a cikk írásában nyújtott segítségéért.