Világszerte évente közel 20 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben. A kockázati tényezők zöme közismert: az egészségtelen táplálkozás, a fizikai aktivitás hiánya, a dohányzás és az alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli a rizikót A szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata csökkenthető a káros szenvedélyek elhagyásával, egészséges életmóddal, az étrend cukor- és sótartalmának csökkentésével, valamint a rostban gazdag élelmiszerek fogyasztásának növelésével – a kockázatcsökkentés ennek ellenére sokak számára megoldhatatlan kihívás…
Vízkeménység – egy kevéssé ismert kockázati tényező
Vannak olyan rizikótényezők is, amelyekről kevesen tudnak. Ezek egyike az ivóvíz keménysége (pontosabban lágysága). Egy friss elemzés szerint ugyanis az ivóvíz keménysége csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozással kockázatát.
Mitől kemény a víz?
A víz keménysége döntően a vízben oldott kalcium és magnézium sóinak mennyiségétől függ, de kisebb mértékben más kétértékű kationok (pl. vas, mangán) is hozzájárulhatnak a víz keménységéhez. A vízkeménység bonyolult műszerekkel (és kevésbé precízen) olcsó mérőcsíkokkal is mérhető, de a víz keménységére utal az is, ha kézmosás után száraznak érezzük a bőrünket.
Változó és állandó keménység
Hogy ne legyen ennyire egyszerű: a víznek kétféle, változó és állandó keménysége van. A változó keménység forralással csökkenthető, mert az ezt okozó sók (kalcium-hidrogén-karbonát és magnézium-hidrogén-karbonát) forralás hatására vízkőként (kémiailag karbonátként) kiválnak. Az állandó keménységet okozó sók (szulfátok, kloridok) hő hatására nem válnak ki.
Mi a lágy és mi a kemény?
A vízkeménységet gyakran úgy határozzák meg, hogy az oldott ásványi anyagok literenként hány mg kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékűek. Legtöbbször – például a mosószerek csomagolásán – a víz keménységét úgynevezett német keménységi fokban (nk)* adják meg:
- Nagyon lágy víz: 40 mg/liter CaO alatt (4 nk)
- Lágy víz: 40-80 mg/liter között CaO (4-8 nk)
- Közepesen kemény víz: 80-180 mg/liter CaO között (8-18 nk)
- Kemény víz: 180-300 mg/liter CaO között (18-30 nk)
- Nagyon kemény víz: 300 mg/liter CaO felett (30 nk)
Magyarország nagy részén (Csongrád-Csanád és Békés kivételével) kemény vagy nagyon kemény csapvíz jellemző.
A lágy víz előnyei
A kemény csapvizet (bár az íze jobb, mint a lágy vízé) sokak nem kedvelik. Nemcsak vízkövességet okoz, hanem tea- és kávéfőzéshez sem ideális, mivel a kationok és a tea- illetve kávé tartalomanyagai közötti interakció rontja az ízt. Ezen kívül a mosás és mosogatás hatékonyságát is rontja a vízkeménység. Ezért vásárolnak az ínyenc kávé- és teafogyasztók alacsony ásványianyag-tartalmú palackozott vizet (általában olasz “ásványvizet”), s ezért szereltetetnek sokan méregdrága vízlágyító berendezést a vízhálózatukra.
A vízkeménység hátrányai és előnyei
A vízkeménység elsősorban kockázati tényezőként ismert: tudományosan igazolt, hogy fokozza a vesekő kockázatát és az ekcémások állapotát is ronthatja. Egyre több bizonyíték utal azonban arra, hogy a vízkeménységért is felelős egyes ásványi anyagok, köztük a kalcium és a magnézium, csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A magnézium létfontosságú a szívizomműködés, valamint az az érrendszeri simaizmok szabályozásában. Hasonlóképpen, a kalciumról ismert, hogy befolyással van a vérnyomás szabályozására. Fontos megjegyezni, hogy ez esetben (sem) érvényes a „minél több, annál jobb” szabály, ugyanis egyik anyag túlzott bevitele sem jár előnyökkel. A megfelelő kalcium- ás magnéziumbevitel azonban szükséges a szív-érrendszer normál működéséhez. Kiegyensúlyozatlan táplálkozás esetén ez nem mindig teljesül.
Előnyös-e kemény vizet inni?
Egy nemrég megjelent metaanalízisben 25 vizsgálat adatai alapján vizsgálták az ivóvíz keménysége és a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos halálozási arány közötti összefüggést.
Az elemzés alá vont 25 tanulmány közül 17 számolt be az ivóvízkeménység a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos halálozást csökkentő hatásáról (8 tanulmány nem mutatott ki védőhatást). A statisztikai elemzésbe három cikk adatait lehetett bevonni – köztük egy Magyarországi kutatást is, amelyben több mint 200 000 ember adatait összegezték. A három vizsgálat összevont elemzése szerint a magas ivóvízkeménységű területen élők körében jelentősen alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegség okozta halálozás kockázata, mint a lágy vizet ivók körében. A vizsgálat alá vont cikkek egy része arra is rámutatott, hogy a magas magnézium- és kalciumtartalom egyaránt fordítottan arányos a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával, és arra utaló adatok is vannak, hogy a kemény víz fogyasztása csökkentheti a magas vérnyomás kockázatát.
Mi ebből a tanulság?
Az egyik nagy tanulság az, hogy egyáltalán nem jó ötlet az egészség védelmének jelszavával ásványi anyagokban szegény („szűrt”) vizet inni.
Az európai étrend gyakran az ideálisnál kevesebb kalciumot és magnéziumot tartalmaz, ezt a helyzetet pedig súlyosbítja, ha szándékosan tovább csökkentjük az ásványianyag-bevitelt. Különösen rossz (és semmivel nem indokolható) ötlet a desztillált víz fogyasztása.
Magyarország területének nagy részén az ivóvíz kifogástalan minőségű, szükségtelen házilagosan tovább tisztítani (hacsak nem a mosógép életének meghosszabbítása a cél). A víztisztító készülékkel előállított vizek nagyfokú tisztasága ráadásul egy már többször megcáfolt mítosz. Igaz, hogy az ásványi anyagok és egyéb szennyezőket a tisztítás során ki lehet szűrni, de a készülékekben pangó vízben rendszeres tisztítás és karbantartás nélkül elszaporodhatnak a kórokozók. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 2009-ben elvégzett vizsgálatában nyolc különféle típusú, háztartásokban használt víztisztító berendezéssel kezelt vízmintát vizsgált, amelyek közül hétben a baktériumok száma meghaladta az egészségügyi határértéket. Ez nem azt jelenti, hogy a víztisztítók fertőzött vizet állítanak elő, az viszont elgondolkodtató, hogy szakszerűtlen házi használat esetén (ami a mérések gyakorisága szerint elég gyakori) mennyire könnyen fertőzötté válhat a készülékben pangó klórmentesített víz.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Illusztráció: tengr.ai
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
