[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Mint ismert, a Covid-19 betegség lefutásának súlyossága összefüggésben áll számos egyéb meglévő betegséggel. Megfigyelések alátámasztják, hogy az asztma nagy valószínűséggel nem tartozik azok közé az alapbetegségek közé, amelyek kifejezetten rontanák a betegek túlélési esélyét, amennyiben kialakul náluk egy súlyosabb Covid-19 betegség. Mindenre kiterjedő vizsgálat azonban az asztmával élők esetében eddig még nem látott napvilágot.

Az asztma egy olyan krónikus légúti betegség, melynek előfordulása világszinten egyre gyakoribb, jelenleg több mint 300 millió embert érinthet. Az asztma klinikai képe eltérhet egyes betegek között, de jellemző rá a légutak túlzott reaktivitása, melynek során különböző behatásokra erőteljes összehúzódással reagálnak, akadályozva a normális légzést. Jellemző lehet még a légutak gyulladásos állapota és a kilégzés nehezítettsége. A súlyos asztmában szenvedőknél gyakori a folyamatos, magas dózisú szisztémás (szájon át adott) kortikoszteroid kezelés is, ami hozzájárulhat egyéb krónikus betegségek, mint például a magas vérnyomás, cukorbetegség, csontritkulás kialakulásához és az immunrendszer elégtelen működéséhez.

Egy, a napjainkban publikált dél-koreai vizsgálat visszamenőlegesen elemezte több mint hétezer Covid-19 beteg adatait, akiknek közel 10%-a asztmában szenvedett. A betegeket kórelőzmények, nem és életkor szerint vizsgálták. Fontos jellemzője ennek a vizsgálatnak, hogy a statisztikai elemzésnél figyelembe vették a meglevő egyéb betegségeket, és az eredményeket ezekkel korrigálták. Az eredményeket nagyban torzíthatja ugyanis, ha a betegeknek az asztmán kívül egyéb olyan krónikus alapbetegsége is van, mint például a cukorbetegség, ami ismerten negatívan befolyásolja a Covid-19 betegség kimenetelét.

A nagy elemszámú vizsgálat eredményei szerint az asztmás betegek körében nem alakult ki gyakrabban légzési elégtelenség, és a halálozási mutatók sem voltak rosszabbak. Érdekes azonban, hogy ha a betegeknél az előző egy évben súlyos asztmás roham alakult ki, több, mint kétszeresére nőtt a Covid végzetes kimenetelének kockázata a nem asztmás populációhoz képest. A súlyos asztmás roham alatt azt értették, ha legalább 3 napon keresztül magas dózisú szisztémás (szájon vagy injekcióban adott) kortikoszteroid-kezelésre volt szükség, vagy ha a beteget kórházban, esetleg sürgősségi osztályon kellett ápolni.

További kockázati tényező lehet az asztmás betegek életkora és a neme, ugyanis a halállal végződő Covid-19 betegség gyakrabban fordult elő a férfiak körében, bár ez az összefüggés a nem asztmás populáció esetében is ismert. A vizsgálat felhívja a figyelmet arra, hogy a Covid-19 szempontjából különösen fontos fegyelmezetten követni az asztmás tünetek enyhítését célzó kezelést, mivel a súlyos asztmás roham valós kockázatot jelent a betegek számára.

Forrás:

Lee SC és mtsai: Impact of comorbid asthma on severity of coronavirus disease (COVID-19)

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

dr. Crul-Tóth Noémi

2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.