A 2019-ben induló COVID-19 világjárvány 2020 szeptemberéig több mint millió embert érintett és majdnem egymillió halálesetet okozott. Az érintettek körülbelül 5%-a szorult kórházi intenzív ellátásra, és a betegség ezen páciensek 40%-nál halálos kimenetelű volt. A vírus inkubációs periódusa körülbelül 5 nap, ami után főként láz és légúti tünetek jelentkezhetnek. Szaglási és ízérzékelési problémákat, nevezetesen a szaglás és ízérzékelés teljes vagy részleges elvesztését szintén nagy számban jelezték a megbetegedett személyeknél. Egyes vizsgálatokban az érintettek 5%-ánál, míg más források szerint a megbetegedett személyek kétharmadánál észlelték ezeket a tüneteket. Egy nemrégiben megjelent összefoglaló tanulmány arra kereste a választ, hogy ez a kifejezetten speciálisnak tűnő korai tünet biztonsággal előjelezheti-e a COVID-19 betegség kialakulását?
A kutatók olyan betegek adatait vizsgálták, akiknél laboratóriumi tesztekkel igazolták a COVID-19 betegséget. Az adatok a világ különböző részeiről, többek között Európából, az Amerikai Egyesült Államokból, Kínából és Iránból származtak. Bár a szaglási és ízérzékelési problémák előfordulása nagy változékonyságot mutatott, összességében elmondható, hogy a betegek felénél jelentkezetek ilyen tünetek. Ezen betegek körülbelül egyharmadánál a szaglás és ízérzékelés elvesztése a COVID-19 betegség egyik első tüneteként jelentkezett.
A magas előfordulási arány ellenére az íz- és szagérzékelés elvesztésének mechanizmusa még nem tisztázott. Feltételezik, hogy a vírus megtámadja a központi idegrendszerben található szagló- és ízérzékelő központ idegsejtjeit, de fennállhat a perifériás szagló- és ízérzékelő idegek közvetlen, a vírus okozta pusztulása is. Egy tanulmány szerint a szaglás teljes visszatérése hosszú időbe is telhet, és bár 7 nap után jelentősen javult, az esetek 70%-ánál még egy hónap után sem rendeződött teljesen. Az ízérzékelés visszatérése gyorsabb folyamatnak bizonyult, az esetek 55%-ában már a harmadik hét után teljesen rendeződött. A szaglási és ízérzékelési panaszok súlyossága nem állt összefüggésben a COVID-19 betegség súlyosságával, de a tünetek hosszabb fennállása esetén a súlyos betegség kialakulásának a kockázata nagyobbnak bizonyult.
A statisztikai adatok alapján COVID-19 betegeknél mintegy 6-szor nagyobb eséllyel jelentkeztek szaglási és ízérzékelési panaszok, mint a betegségben nem szenvedő populációban. Ezek alapján a cikk szerzői azt javasolják, hogy az ilyen panaszokat tapasztaló személyeket célszerú lenne célzottan tesztelni a SARS-CoV-2 vírus jelenlétére.
Felhasznált irodalom:
Chi H. és mtsai: One-Seventh of Patients with COVID-19 Had Olfactory and Gustatory Abnormalities as Their Initial Symptoms: A Systematic Review and Meta-Analysis
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.
