Egy friss kutatás szerint az almaecet rendszeres fogyasztása segíti a túlsúlyos, elhízott vagy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőttek fogyókúráját.

Az elhízás és a 2-es típusú diabétesz egyre nagyobb egészségügyi kihívást jelent: jelenleg több mint egymilliárd ember elhízott világszerte, és 2035-re a felnőttek fele érintett lehet. A testsúly megfelelő életmóddal, étrenddel csökkenthető, de a fogyás hatékonyságának növelésére régóta használnak gyógyszereket és gyógynövényeket. Az utóbbi években forgalomba került GLP-1 agonista gyógyszerek (szemaglutid és társai) korábban nem látott hatékonysággal támogatják a fogyást – ezeknél a hosszú távú biztonságossággal és a testsúlycsökkenés tartósságával kapcsolatban merülnek fel kérdések. Ezek a modern szerek ráadásul vénykötelesek, és nem is írhatóak fel mindenkinek. A növény eredetű, olcsó, könnyen beszerezhető és biztonságos fogyasztószerek iránti érdeklődés – már csak emiatt is – töretlen.

Az egyik legolcsóbb, sokak által használt termék az almaecet. Az almaecet az almabor erjesztésével készül, fő összetevője a víz és az ecetsav, kisebb mennyiségben különféle aromaanyagokat és polifenolos vegyületeket tartalmaz. Az ételkészítésre és -ízesítésre leggyakrabban használt ételecet a fő összetevőiben azonos az almaecettel. Mivel az ételecet tiszta etanol fermentációjával készül, hiányoznak belőle azok a vegyületek, amelyek az almaecetet (valamint a fehér- vagy vörösborecetet) komplexebb ízűvé teszik. Talán ez az oka annak, hogy azok, akik fogyókúrás céllal rendszeresen ecetet isznak, a kellemesebb ízű almaecetet választják.

Hogyan hat az almaecet?

Az almaecet testsúlycsökkentést támogató hatásának mechanizmusai (legalábbis részben) már ismertek:

• lassítja a gyomorürülést, emiatt lassabban szívódnak fel a cukrok, s így kevésbé emelkedik az étkezés utáni vércukorszint,
• ennek következtében kevesebb inzulin termelődik – az inzulinnak pedig fontos szerepe lenne a zsírraktározás elindításában,
• szintén emiatt csökken az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázata,
• a lassabb gyomorürülés miatt csökken az éhségérzet,
• már kialakult inzulinrezisztencia esetén az inzulinérzékenység fokozódik,
• az izomsejtek cukorfelvétele fokozódik,
• a diszacharidokat és zsírokat bontó enzimeket a bélben az ecet gátolja, így kevesebb cukor és zsír szívódik fel,
• az AMPK nevű fehérje közvetítésével gátolja azokat a géneket, amelyek szerepet játszanak a szervezet glükóz- és zsírtermelésében, és
• az ecet kedvező hatással lehet a bélbaktériumok közösségére, és egy állatkísérlet szerint hatására csökken a gyulladásos markerek termelése.

GLP-1-szerű, de nem az

Az almaecet hatásmechanizmusa több hasonlóságot mutat a GLP-1 agonistákkal (gyomorürülés lassulása, csökkent éhségérzet, elnyújtott cukorfelszívódás), azonban utóbbiak hatása komplexebb és markánsabb. Úgy tűnik, hogy az almaecet kedvező hatásai (legalábbis részben) az ecetsav hatásaival magyarázhatóak. Az AMPK aktiválását, az izomsejtek glükózfelvételének fokozását, a gyomorürülés lassulását ételecet adagolása esetén figyelték meg, az éhségérzet csökkenését egy fehérborecettel végzett kutatásban írták le. Vannak olyan kutatások, amelyeket almaecetporral végeznek (ezt úgy állítják elő, hogy az ecetből elpárologtatják a folyadék nagy részét, a visszamaradó részt pedig valamilyen szilárd hordozóra viszik fel). Az almaecetpor – meglepő módon – akár 10% ecetsavat is tartalmazhat, így ezeknek a kutatásoknak az eredményei is (legalábbis részben…) az ecetsav hatásaival magyarázhatóak.

Mennyire hatásos fogyasztószer az almaecet?

De nem is a mechanizmus a lényeg, hanem az, hogy az ecet, ésszerű mennyiségben fogyasztva elősegíti-e a fogyást. Ezzel kapcsolatban az elmúlt években több kutatást végeztek, s ezeknek most tették közzé az első független metaanalízisét. Ebbe az elemzésbe csak olyan randomizált, kontrollált vizsgálatokat vontak be, amelyek 4-12 hétig tartottak. A hatásosságot a testtömeg, a BMI és a derékkörfogat csökenésével mérték fel. Az elemzést 10 vizsgálat alapján végezték, amelyekben 861 felnőtt vett részt, akik naponta 5-30 ml almaecetet fogyasztottak. A résztvevők átlagos BMI-je 26,5–32,1 kg/m² között mozgott (ez a túlsúlyos-elhízott tartományban van).

A metaanalízis szerint az almaecet-fogyasztás szignifikánsan csökkentette a testtömeget és a BMI-t a kontrollhoz képest: a résztvevők átlagosan mintegy 7,5 kg-ot fogytak, és a BMI-jük 2,0 kg/m²-rel mérséklődött 12 hét alatt. A legkifejezettebb hatás a napi 30 ml-es dózis mellett jelentkezett, de kisebb adagok (5–15 ml/nap) is mérsékelt javulással jártak. A derékkörfogat átlagosan 3 cm-rel csökkent, ez a hatás főként cukorbetegeknél volt szignifikáns.

Bár az eredmények reményt keltőek, a hosszú távú következtetésekhez hosszabb időtartamú vizsgálatok lennének szükségesek. Az ecetfogyasztás (a kutatásokban alkalmazott dózisokban) ugyanakkor nem tűnik veszélyesnek, különösen nem, ha vízzel felhígítva fogyasztják. Az almaecet ugyanakkor nem alternatívája az egészséges életmódnak és étrendnek, s cukorbetegeknél a gyógyszeres kezelésnek, köztük a GLP-1 agonistáknak sem.

dr. Csupor Dezső

Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.