Napjaink legsikeresebb magyar focistája, Szoboszlai Dominik rossz példát mutat. Nem magánéletével és nem is nyilvános szerepléseivel, hanem azzal, hogy olyan termékekhez adja a nevét, amelyek a legnagyobb jóindulattal sem az egészség védelmét támogatják.
Szoboszlai szponzori szerződései közül az egyik
- a világ legnagyobb gyorsétteremláncának, a másik pedig
- a világ legnagyobb energiaital-gyártójának marketingtörekvéseit támogatja.
Hogy miért baj ez? Természetesen nincs abban semmi illegális, ha egy élsportoló egészségtelen termékeket promotál (nem ez az első ilyen eset), azonban a hazai realitásokat ismerve óvatosabbnak kellene lennie egy példaképnek, ha arcát, nevét adja egy márkához.
A vele szerződő cégeknek nem titkolt törekvése, hogy a focista segítségével növeljék eladásaikat. A célcsoportba tartozik mindenki, aki Szoboszlai iránt rajong, s köztük nagy arányban vannak kisgyerekek és tinédzserek.
A hazai statisztikák lesújtó képet festenek a lakosság egészségi állapotáról. A születéskor várható élettartam szempontjából Magyarország az EU-s rangsorban hátulról a negyedik – s ennek nem genetikai vagy a Kárpát-medence fekvéséből adódó okai vannak, hanem az okok döntően az életmódban keresendőek. Túl keveset mozgunk és egészségtelenül táplálkozunk, ez pedig meglátszik az elhízási statisztikákban elfoglalt helyezéseinken is.
Az elhízási statisztikákat a testtömegindexek összehasonlításával készítik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a normál testsúlyúak BMI-je 18,5 és 24,99 közötti. 25-ös BMI fölött túlsúlyról, 30 fölött elhízásról beszélhetünk. A BMI-t a testtömeg és a méterben kifejezett testmagasság négyzetének hányadosával fejezik ki. Ennek megfelelően például egy 1,8 m magas és 100 kg testtömegű ember BMI-je 30,9, azaz elhízott.
Az elhízottak arányát tekintve csak Málta előz meg bennünket, s minden negyedik magyar felnőtt elhízottnak tekinthető.
A túlsúlyosak aránya is nagyon magas, az elhízottak és túlsúlyosak számát összesítő „ranglistán” alig csúszunk le a dobogóról… A felnőtt lakosság 60%-a túlsúlyos vagy elhízott. Ez a folyamat már gyermekkorban elkezdődik: a legutóbbi országos felmérés szerint a gyermekek több mint 20%-a túlsúlyos vagy elhízott.
És hogy ez miért baj? Többek között azért, mert az elhízás és a cukorbetegség között közvetlen összefüggés van. Magyarországon 1,1 millió cukorbeteg él, a betegek aránya a felnőttek körében az elmúlt két évtizedben megháromszorozódott, gyermekek körében két és félszeres a növekedés.
A túlsúly nem esztétikai kérdés. Leginkább (a cukorbetegség növekvő kockázatán túl) azért baj a túlsúly, mert ma már ismert, hogy az ún. fehér zsírszövetben gyulladáskeltő anyagok keletkeznek, amelyek gyorsítják az érelmeszesedés folyamatát és fokozzák a rák kockázatát. És épp az érrendszeri és daganatos betegségek miatt rosszak a magyarok életkilátásai – már a megszületés pillanatában.
Akkor hízunk el, ha több energiát viszünk be (evéssel, ivással), mint amennyit felhasználunk (mozgással). A fölös energiabevitel egyik fő forrása az élelmiszerek és italok szénhidráttartalma. A szénhidrát önmagában természetesen nem méreg, sőt, az egészséges táplálkozás elmaradhatatlan része. Akkor van baj, ha túl sokat fogyasztunk, különösen, ha könnyen és gyorsan felszívódó cukrok formájában.
Sokat fogyasztani nem nehéz. Vegyük például a híres gyorsétteremlánc ikonikus menüjét. A szendvics, közepes sült krumpli, kóla kombináció 1120 kcal energiát tartalmaz – ez több mint a fele egy átlagos felnőtt egész napi kalóriaigényének. A menü 63 g hozzáadott cukrot tartalmaz, ez 25%-kal meghaladja az egész napra ajánlott teljes mennyiséget. A szintén nem egészséges telítetlen zsírokból a napi ajánlott adag 66%-át, az egészséges rostokból viszont csak 25%-ot tartalmaz a menü. Talán meglepő lehet, de a sótartalom is magas, a teljes napi sóigény 59%-át fedezi a menü.
Még lehangolóbb, ha a neves energiaital összetételére vetünk egy pillantást. Egy doboz 80 mg koffeint tartalmaz, ami nem sok, kb. ennyi van egy kávéban. Ha csak a koffeintartalmat nézzük, egy átlagos felnőtt akár 4-5 energiaitalt is megihatna különösebb kockázat nélkül – de ez esetben 110-137,5 hozzáadott cukrot is elfogyaszt. Ez pedig hatalmas mennyiség, mivel több mint 500 kcal energiát tartalmaz. Viszonyításképp: egy átlagos felnőtt teljes napi kalóriaigénye 2000 kcal. A táplálkozási ajánlások szerint a teljes energiaigény legfeljebb 10%-a származzon hozzáadott cukorból – ezt az arányt már akkor átlépjük, ha 2 energiaitalon kívül egyáltalán nem fogyasztunk hozzáadott cukrot (ami nehezen képzelhető el.
A fenti számok még brutálisabbak, ha azokat a kisiskolás gyermekek szükségleteihez viszonyítjuk – és sajnos nem ritka látvány az energiaitalt fogyasztó és gyorséttermi menüt ebédelő kisgyermek…
Persze mondhatjuk, hogy nem kötelező gyorséttermi kosztot fogyasztani és energiaitalt inni. Csakhogy a reklámok még a felnőttekre is hatnak, hát még a gyermekekre… Ha a szuperfitt példaképük energiaitallal vagy hamburgerrel a kezében mosolyog, kis eséllyel jut eszükbe, hogy egy legkevésbé sem egészséges termék vásárlására akarja rávenni őket. Természetesen Szoboszlai nem szeretne szándékosan ártani rajongóinak, de partnereinek megválasztásával mégis ezt teszi. Egy olyan rossz népegészségügyi mutatókkal rendelkező országban, mint Magyarország, jobb lenne, ha a zöldség- vagy gyümölcsfogyasztást propagálná – ebben ugyanis bőven lenne mit javulni.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
