A koronavírus-fertőzés megelőzése és gyógyítása várhatóan még hosszú ideig komoly kihívást jelent. Van néhány tényező, amelyek viszont egyértelműen befolyásolják a túlélési esélyeket, ha megbetegszünk. Ezek egy részén nem tudunk változtatni, de van olyan kockázati tényező is, amelyre közvetlen befolyásunk van. Egy egészen friss vizsgálat ezeket a rizikófaktorokat elemezte több százezer ember adatai alapján.

Az egyik fő kockázati tényező (amin nem tudunk változtatni) az életkor: a 70 év fölötti betegek körében jóval magasabb a halálozás. A férfiak valamivel veszélyeztetettebbek: körükben valamivel magasabb a halálozási arány, ám a különbség statisztikailag nem jelentős. Nem meglepő, de a vizsgálat is megerősítette, hogy a súlyos krónikus betegségekben szenvedők esetén is nagyobb a végzetes kimenet kockázata.

Az előzőekkel ellentétben a túlsúly egy olyan kockázati tényező, amelyre befolyással vagyunk. A 25 fölötti BMI-vel rendelkező betegek körében közel 7-szer nagyobb az esély arra, hogy mesterséges lélegeztetésre van szükség, a halálozási arány pedig 3,5-szer magasabb, mint azoknál, akiknek BMI-je 25 alatti. Az elhízás és a rossz halálozási adatok összefüggése összetett jelenség. Egyes elméletek szerint a túlsúlyos betegek azért (is) veszélyeztetettebbek, mert a zsírszövetben nagy arányban van jelen az ún. ACE2-receptor, ami elősegíti a vírus bejutását a sejtekbe.

A BMI (testtömegindex, Body Mass Index) egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy az egyén túlsúlyos vagy normál súlyú-e. A BMI-t úgy számíthatjuk ki, hogy a kilogrammban vett testtömeget elosztják a méterben mért testmagasság négyzetével. Így kiszámítható, hogy egy 175 cm magas és 80 kg súlyú ember BMI-je 26,1, azaz ő már a fokozott kockázati csoportba tartozik.

A legfrissebb adatok szerint a felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) túlsúlyos (BMI 25-30) vagy elhízott (BMI >30). A túlsúly és elhízás gyakorisága mindkét nemnél nő az életkorral. A 18-34 éves korú fiatal férfiak 41%-ának magasabb a testtömegindexe 25-nél, a 65 feletti korcsoportban ez az arány már 76%. A fiatal nőknél a túlsúly és elhízás együttes előfordulása 30%, alacsonyabb, mint a hasonló korú férfiaknál, ugyanakkor idős korra ez az arány a nőknél 83%-ra nő.

Rossz hír, hogy a fent említett tényezők összegződnek: egy idős, elhízott, egyéb betegségekben is szenvedő férfinak rosszabbak az esélyei a betegség leküzdésére, mint egy fiatal, normál testsúlyú és egészséges nőnek. Érdemes arra fókuszálni, amin változtatni lehet: a normál testsúly elérése más szempontból (pl. a daganatos és szív-érrendszeri betegségek kockázatcsökkentése érdekében) is lényeges, de a koronavírus veszélyei miatt is célszerű törekedni a fogyásra.

Felhasznált irodalom: A. Hussain: Obesity and mortality of COVID-19. Meta-analysis

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!

dr. Csupor Dezső

Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.