Az emberi bél mikrobiom egy rendkívül sokszínű közösség, amely fontos szerepet játszik a fizikai és mentális egészség fenntartásában. Napjainkban a bélflóra egy intenzíven kutatott terület, és egyre nő azon tanulmányok száma, amelyek azt bizonyítják, hogy bélrendszerünk jótékony baktériumai nemcsak az emésztés és az immunrendszer egészsége szempontjából nélkülözhetetlenek. A legutóbbi kutatások arra is rámutattak, hogy a mikrobiom összetétele befolyásolhatja az opportunista kórokozók megtelepedésének – ezáltal a betegségek kialakulásának – valószínűségét is.

Kiktől is kell megvédeniük?

Az enterobaktériumok (Enterobacteriaceae), mint például a Klebsiella pneumoniae (a tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás kórokozója), a Shigella (a vérhas kórokozója), és az Escherichia coli alacsony számban az egészséges bélrendszerben is magtalálhatók. Gyulladás vagy fertőzött étel fogyasztása esetén számuk megnövekedhet, és akár súlyos – egyes esetekben életet veszélyeztető – betegséget is okozhatnak. (Egyes kutatások például a Crohn-betegséggel is kapcsolatba hozták túlszaporodásukat.)

A baktériumok egy része olyan védekező mechanizmusokat fejleszt ki, amelyekkel megvédik magukat az antibiotikumok hatásától. Az úgynevezett MDR (multidrug resistant, több antibiotikummal szemben rezisztens) és ESBL (extended-spectrum β-lactamase, széles spektrumú β-laktamáz-termelő) Enterobacteriaceae törzseket 2024-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kritikus kórokozók közé sorolta, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik a társadalom egészségi állapotára.

Miért és hogyan kell védekeznünk?

Az antibiotikum-rezisztencia és a multirezisztens baktériumok terjedése jelentős kihívás elé állítja az egészségügyi ellátórendszert. Ha egy baktérium rezisztenciát, vagyis ellenállóképességet szerez egy antibiotikummal szemben, ezt a tulajdonságát könnyen átadhatja más baktériumoknak. Ennek következtében a rezisztencia gyorsan elterjed, így újabb és újabb kezelési lehetőségek válnak szükségessé, miközben a kezünkben lévő hatóanyagok száma egyre csökken. Ezért globálisan szükség van a bakteriális fertőzések terjedésének megakadályozására és az antibiotikum-terápiák felülvizsgálatára.

A jótékony baktériumok, illetve az általuk termelt vegyületek alkalmazása az új kutatásokban is biztató eredményekkel szolgált a patogén kolonizáció elleni védekezésben. Sőt, egyes kutatások szerint a mikrobiom összetételéből előre jelezhető lehet az is, hogy az adott bélrendszerben valószínűsíthető-e az enterobaktériumok kolonizációja, vagyis túlzott megtelepedése.

Miről árulkodik a mikrobiom?

A kutatások során 172 úgynevezett ko-kolonizáló törzset azonosítottak, amelyek gyakran együtt fordultak elő az enterobaktériumokkal, és 135 olyan törzset, amelyek jelenlétében az enterobaktériumok ritkán voltak megtalálhatóak. Utóbbiakat ko-excluder („kizáró”) fajoknak nevezik – ezek védelmet nyújthatnak a fertőzések ellen.

Az első csoportban azonosítottak például a Lactobacillales, Veillonellales és Actinomycetales rendekhez tartozó fajokat (pl. E. faecalis), amelyek elősegíthetik az Enterobacteriaceae túlélését azáltal, hogy tápanyagokat (pl. L-ornitint) biztosítanak számukra.

A kizáró fajok közé tartoznak a Lachnospirales, Oscillospirales és Bacteroidales rendek tagjai, köztük a Faecalibacterium nemzetség és egy újonnan azonosított faj, az Faecalibacterium sp.900539885 is. Ezek rövidláncú zsírsavakat (SCFA) – acetátot, propionátot, butirátot – termelnek a táplálék rostjainak lebontásával. E vegyületek gyulladáscsökkentő hatásúak, táplálják a bélhámsejteket, és gátolják az Enterobacteriaceae növekedését.

Ez alapján a kutatók arra következtettek, hogy a táplálék rosttartalma segíti a jótékony baktériumok megtelepedését és ezáltal gátolja a kórokozók elterjedését. Zöldségek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabona fogyasztásával tehát arra ösztönözhetjük a jótékony bélbaktériumainkat, hogy rövid szénláncú zsírsavakat termeljenek, amelyek védelmet nyújthatnak a patogénekkel szemben.

Ezzel szemben a probiotikumok nem közvetlenül változtatják meg a bélrendszer környezetét, ezért fogyasztásuk kevésbé befolyásolja az enterobaktériumok okozta fertőzések kialakulását. A probiotikumok néhány törzs keverékét tartalmazzák, ezért nem alkalmasak a bélflóra sokszínűségének visszaállítására. Erre a célra (bármennyire bizarr) a széklettranszplantáció a leghatásosabb eszköz, amelynek keretében egészséges bélmikrobiomú egyének székletét ültetik át a betegekbe. Ez a módszer hatásosan (az esetek 90%-ában) alkalmazható például Clostridium difficile fertőzés esetén, mely kórokozó a bélrendszerben elszaporodva toxintermelése révén okoz panaszokat (hasmenést, de súlyos esetben akár a bélfal perforációját is).

Tényleg ennyire fontos és jótékony a rostfogyasztás?

A rostfogyasztás pozitív hatásait már számos korábbi tanulmány igazolta. Jótékony hatással van a szív- és érrendszerre, a bélműködésre, az anyagcserefolyamatokra, segít az étvágy szabályozásában, hozzájárulhat a megfelelő vércukorszint fenntartásához és csökkentheti egyes bélrendszeri daganatok kialakulásának kockázatát is. Ezen hatások közvetítésében a bélflóra kulcsszerepet tölt be. A hétköznapokban a bélflóra egészségéért a legtöbbet azzal tehetjük, ha az étrendünk támogatja a jótékony baktériumok szaporodását – erre pedig a rostban dús étrend a legalkalmasabb.

Az enterobaktériumok antibiotikum-rezisztenciája az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt, ezáltal a kezelésük lehetőségei beszűkültek. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy nagy hangsúlyt fektessünk a megelőzésre. Bár ez összetett, több szinten zajló folyamat, a bélflóra támogatása – például a megfelelő rostbevitel biztosításával – fontos lépése lehet a védekezésnek. A tudatosan összeállított étrend hozzájárulhat a bélflóra ellenállóképességének növeléséhez, és segíthet megakadályozni a kórokozók megtelepedését.

dr. Kacz Kornélia Réka

Dr. Kacz Kornélia Réka vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán szereztem diplomát, jelenleg pedig a Közgazdaságtudományi Kar pénzügy mesterszakos hallgatója vagyok. Már általános iskolás korom óta érdekelnek a természettudományok, valamint mindig olyan foglalkozást szerettem volna, amellyel az embereknek tudok segíteni, ezért is döntöttem a gyógyszerész kar mellett.

Kiskorom óta érdekel az újságírás is, szeretem papírra vetni a gondolataimat. Szívesen próbálok ki új dolgokat, és rengeteg hobbim is van, melyeknek köszönhetően igyekszem mindenhol nyitott szemmel járni és széles látókörben szemlélni a világot.

Bízom abban, hogy a hivatásom és az írás iránti szenvedélyem ötvözésével még több embernek tudok segíteni eligazodni az információk tengerében, és tájékoztatni őket a legfrissebb kutatások eredményeiről, ezáltal pedig hozzájárulni a biztonságos gyógyszeralkalmazáshoz és az egészséges életmód hosszú távú fenntartásához.