Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél – mondja a sokszor visszaigazolt népi bölcsesség. A Covid-járvány idején megingott közbizalom, felerősödött tudományellenesség jó táptalaja az oltásellenességnek. Néhány évtizede még csak mutatóban voltak olyanok, akik ellenezték a gyermekek kötelező vakcinációját, ma viszont egyre többen és egyre hangosabban fejtik ki nézeteiket.
Különösen nagy az ellenszenv az mRNS-alapú oltásokkal szemben. Ez leginkább arra vezethető vissza, hogy sokan nem értik – vagy teljesen félreértik – hogyan fejtik ki hatásukat ezek a vakcinák.
Bizonyos internetes fórumokon, csoportokban folyamatosan fortyognak az oltásellenes indulatok, s kelnek szárnyra az elképesztőbbnél elképesztőbb (összeesküvés)elméletek. Ezek egyike szerint Magyarországon mRNS alapúra cserélik a „hagyományos” védőoltásokat – sőt, lehet, hogy ez a folyamat el is kezdődött…
Ez a kérdés már egészen magas szintre jutott: az Országgyűlésben az egyik képviselő így interpellálta a belügyminisztert: „van-e olyan hagyományos úton előállított oltás, amit már mRNS oltásra cseréltek le?” Erre a kérdésére egyáltalán nem kapott választ a miniszterhelyettestől. Ezek után nem meglepő, hogy az interpelláló képviselő a közösségi médiában már nem kérdez, hanem követel: „A leghatározottabb módon ellenezzük, hogy a hagyományos úton előállított oltásokat mRNS-technológiával előállított oltásokra cseréljék le!”
Lecserélik-e a gyermekkori védőoltásokat mRNS alapúra?
Nos, tiltakozásra egyelőre nincs ok: egyetlen kötelező gyermekkori védőoltást sem cseréltek le mRNS alapúra, s erre a közeljövőben nincs is esély. Egyszerűen azért, mert a gyermekkori kötelező védőoltások mRNS alapú változatai nincsenek forgalomban, s amennyire a szakirodalomból, a klinikai vizsgálatok adatbázisaiból kiolvasható, ezek nincsenek is fejlesztés alatt. Az mRNS technológia olyan betegségek esetén is ígéretes lehet, amelyek megelőzése, gyógyítása más vakcinákkal nem, vagy csak korlátozottan lehetséges (daganatos betegségek, malária, autoimmun betegségek, cisztás fibrózis), ezért a kutatások inkább ezekre fókuszálnak, mint olyan betegségekre, amelyek megelőzése már megoldott.
Átírja-e a DNS-ünket a védőoltás?
Vannak, akik azért tartanak az mRNS oltásoktól, mert attól félnek, hogy ezek genetikailag módosítanak bennünket. Ez a félelem nem reális. Az emberi szervezet örökítőanyaga a DNS, az mRNS (messenger RNS, „hírvivő RNS”) egy átmeneti genetikai információ, amely a DNS-ből „másolódik le”. Az mRNS-ben található információ alapján termelődnek különböző fehérjék a sejtben.
Az mRNS alapú Covid-vakcinák olyan, mesterségesen előállított mRNS-t tartalmaznak, amely a SARS-CoV-2 vírus egyik jellegzetes fehérjésének (tüskefehérje) szerkezetét kódolja. A vakcina beadása után ez az mRNS bejut a sejtekbe, ahol a benne található információ alapján megtermelődik a fehérje, majd az mRNS gyorsan lebomlik a sejtekben található enzimek (ribonukleázok) hatására. A termelődő tüskefehérje aktiválja az immunrendszert, kialakítja a védettséget, majd szintén lebomlik (lassabban, mint az mRNS).
Az mRNS és a DNS között „egyirányú” a kapcsolat: a DNS alapján képződik az mRNS, de az mRNS információja nem íródik át a DNS-be – egészen pontosan ez csak nagyon speciális esetben történik meg. Az RNS – DNS átírás, azaz a reverz transzkripció csak bizonyos vírusoknál fordul elő. Ilyen vírus az AIDS-et okozó HIV, amelynek örökítőanyaga tartalmazza a reverz transzktiptáz enzim termelésének „kódját”. Amint a vírus megfertőz egy sejtet, a sejten belül elindul a reverz transzkriptáz termelődése, amely pedig elősegíti, hogy a vírus örökítőanyaga (ez a HIV vírus esetén RNS, nem pedig DNS) beépüljön az emberi DNS-be. Ha ez megtörtént, a fertőzött sejt a HIV szolgálatába segődik, és saját maga gyártja le a vírus fehérjéit és új vírus-RNS-eket.
Az mRNS-vakcinákban viszont nincs reverz transzkriptáz enzim, az emberi sejtek nem termelnek olyan reverz transzkriptázt, amely képes lenne egy külső (például vakcinából származó) mRNS-t DNS-be másolni és beépíteni. Az RNS-ben található információ nem íródhat be az emberi DNS-be. Az mRNS-vakcina nem génterápia, mert nem változtatja meg a sejt genetikai állományát.
Ha a DNS egy vaskos, bőrkötéses szakácskönyv, akkor az mRNS az a kis cetli, amire leírunk egy receptet, hogy megfőzzük a levest a konyhában.
Így dolgoznak a sejtjeink: a nagy könyvben őrzött receptekből ideiglenes másolatok készülnek, ezek alapján szintetizálódnak a szervezet számára fontos fehérjék.
Az mRNS-alapú védőoltás pedig olyan, mint egy papírcetlin kölcsönkapott recept: bármilyen finomra is sikerül az étel, a cetli sosem válik a könyv lapjává – a szakácskönyv érintetlen marad.
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
