A húgyúti fertőzések a világ leggyakoribb bakteriális fertőzései közé tartoznak, különösen a nőknél. A legtöbb esetet az Escherichia coli nevű baktérium okozza, amely természetes módon is előfordul az emberi bélrendszerben. A nők gyakoribb fertőződése épp ezzel függ össze: a végbél- és a húgycsőnyílás anatómiai közelsége fokozza a fertőzés kockázatát.
Ezt a hipotézist árnyalja némileg egy friss amerikai tanulmány, amely kimutatta, hogy a húgyúti fertőzéseket okozó E. coli-k jelentős része nem az emberi bélrendszerben normálisan tenyésző, hanem az élelmiszereből, elsősorban a húsból származó kórokozó.
A kutatók 2017 és 2021 között több mint 36 ezer E. coli mintát gyűjtöttek Dél-Kaliforniában: 23 483 húgyúti fertőzéses betegből és 12 616 bolti húsból (csirke, pulyka, sertés, marha). A húgyúti fertőzésekből származó mintákat genetikai vizsgálatnak vetették alá, hogy meghatározzák, hogy az adott baktérium inkább emberi vagy élelmiszer-állati eredetű.
Az eredmény meglepő: a húgyúti fertőzések közel 18 százalékát zoonotikus, azaz állati eredetű E. coli törzsek okozták. A leggyakoribb forrás a baromfi volt, különösen a pulyka és a csirke. A húgyutakból kimutatott baktériumok többsége olyan genetikai jegyeket hordozott, amelyek a baromfitelepekről származó E. coli-ra jellemzők.
Hogyan jut el a húsból a húgyutakba a baktérium?
A nyers hús gyakran szennyezett E. coli-val, ez a szennyezés a feldolgozás során kerül az élelmiszerre. Ha a konyhában nem megfelelő a higiéné (például ugyanazt a vágódeszkát, kést használják nyers és kész ételekhez, vagy nem mosunk kezet a hús előkészítése után), a kórokozó könnyen átkerülhet a fogyasztásra kész ételekre. A baktérium a lenyelés után megtelepedhet a vastagbélben – gyakran átmenetileg, de néha tartósan is.
A tanulmány szerint a zoonotikus E. coli-fertőzések aránya különösen magas volt a szegényebb városrészekben: a legnagyobb szegénységű körzetekben élők körében 1,6-szor nagyobb volt a kockázat. Ennek hátterében több tényező is állhat: a gyengébb minőségű húsforrások, a tárolási és élelmiszer-higiéniai hiányosságok, valamint az oktatás és az infrastruktúra hiánya.
Hogyan csökkenthető a kockázat?
A zoonotikus fertőzések kockázata csökkenthető megfelelő konyhai higiénével:
- mindig mossunk kezet nyers hús kezelése után,
- használjunk külön eszközöket (vágódeszkát) a nyers húshoz és az egyéb ételekhez,
- a húst legalább 70 °C-on süssük-főzzük,
- és ügyeljünk arra, hogy a konyhai felületek tiszták legyenek.
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
