A migrén a Föld népességének körülbelül 15%-át érinti, ezzel az egyik leggyakoribb idegrendszeri kórképnek számít világszerte. Többek között a modern életmód hatására előfordulása az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt.
Mivel nagymértékben befolyásolhatja az életminőséget, egyre több kutatás foglalkozik a lehetséges kezelési módokkal és a rohamok lefolyását befolyásoló életmódbeli tényezőkkel. E tényezők közül az étrend és a migrén közötti kapcsolat is egyre nagyobb figyelmet kap.
Egy nemrégiben megjelent áttekintő tanulmányban dán kutatók vizsgálták a különböző étrendek és bizonyos élelmiszerek szerepét a migrén megelőzésében és kezelésében.
De vajon valóban befolyásolhatják egyes étrendek a migrénes rohamok gyakoriságát, időtartamát, súlyosságát?
Mi is az a migrén?
A migrén egy visszatérő, intenzív, lüktető, féloldali fejfájásrohamokkal, hányingerrel, járó betegség, amely gyakran társul fény- és hangérzékenységgel, a vakfolt vagy villogó fények megjelenésével. A tünetek fizikai aktivitásra súlyosbodhatnak. Előfordulását genetikai tényezők jelentősen befolyásolják, egyes források szerint az esetek 34-51%-ában örökletes faktorok állnak a betegség hátterében.
Kiemelten fontos a kiváltó okok felismerése és elkerülése, hiszen ezzel csökkenthető a gyógyszerhasználat és javítható az életminőség. Bár az étrend és a migrénes rohamok közötti kapcsolat még nem teljesen tisztázott, az újabb kutatások szerint bizonyos élelmiszerek – például a csokoládé, gyümölcsök, koffein, alkohol – hozzájárulhatnak a migrénes roham kialakulásához.
Bél-agy tengely
Napjainkban intenzíven kutatott téma az úgynevezett bél-agy tengely (gut-brain axis), amely egy kétirányú kommunikációs csatorna a „bélidegrendszer” (ENS, enteric nervous system), valamint a központi idegrendszer (CNS, central nervous system) között.
A bélflóra, vagyis a belekben élő jótékony baktériumok közössége a bolygóidegen (nervus vagus), a kismedencei idegeken a szimpatikus pályákon, valamint hormonális és immunológiai útvonalakon keresztül képes kapcsolatot teremteni az aggyal, és befolyásolni a működését. A bélmikrobiom által termelt anyagok befolyásolhatják a hangulatot, fájdalomérzékelést, gyulladásos folyamatokat. Az étrendnek az ENS-re kifejtett hatásán keresztül tehát a migrén kialakulásában is szerepe lehet.
Milyen étrend lehet előnyös migrénben?
Alacsony szénhidráttartalmú étrend
A 3, illetve 12 héten át tartó, alacsony szénhidráttartalmú diéta a kutatások során csökkentette a fájdalom intenzitását, a gyógyszerhasználatot, valamint a rohamok időtartamát és gyakoriságát. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy a szénhidrátmegvonás miatt az agy a zsírsavakból béta oxidáción keresztül képződő ketontestekből nyer energiát, amelyek csökkentik az idegi gyulladást és az oxidatív stresszt.
DASH
A magas kálium- (K⁺), magnézium- (Mg²⁺) és kalcium- (Ca²⁺), de alacsony nátrium- (Na⁺) tartalmú DASH-diéta előnyösnek bizonyult magas vérnyomás esetén, újabban azonban a migrénben kifejtett jótékony hatására is fény derült.
A rohamok során emelkedett Na⁺-koncentrációt figyeltek meg a vérben és a gerincvelői folyadékban, amely arra utalhat, hogy a nátriumion szerepet játszik a migrén lefolyásában.
Mindemellett a DASH magas magnéziumtartalma több útvonalon – például értágító hatásának köszönhetően – is hozzájárulhat a migrénes roham megelőzéséhez, míg a kalcium a gyulladásos folyamatok gátlásában vehet részt.
A diéta ezenfelül sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz, amelyek gyulladáscsökkentő és antioxidáns összetevőkben gazdagok.
A kutatások a fentieket igazolták, hiszen a DASH diéta migrénben csökkenteni látszott a fájdalom intenzitását, valamint a rohamok időtartamát és gyakoriságát.
Eliminációs diéta
Az eliminációs diéták első lépése az úgynevezett provokatív ételek azonosítása – vagyis azoknak az ételeknek a felismerése, amelyek hozzájárulnak a migrénes rohamok kialakulásához. Ez egyénenként jelentősen eltérhet.
A migrén lefolyásában jelentős szerepe van az immunrendszer aktivációjának és a gyulladásnak. A kutatások során a gyulladásos reakciót kiváltó, magas IgG (immunglobulin G) koncentrációval rendelkező ételek – mint például a fűszerek, magvak és diófélék, tengeri herkentyűk, zöldségek, sajt, gyümölcsök és cukortartalmú termékek – elhagyását vizsgálták.
A 6 hetes eliminációs diéta során csökkent a rohamok gyakorisága, a fájdalom intenzitása és a gyógyszerhasználat. A rohamok hosszában és intenzitásában azonban a legtöbb esetben nem volt jelentős különbség a kontrollcsoporthoz képest.
Mit (t)együnk tehát, hogy megelőzzük a migrénes rohamot?
A táplálkozásnak kiemelten fontos szerepe van az egészség megőrzésében, és egyes betegségek kezelésében is. Összességében elmondható, hogy az étrend tudatos alakítása – különösen az alacsony szénhidráttartalmú-, DASH és eliminációs diéták alkalmazása – ígéretes kiegészítő lehet a migrén kezelésében.
A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. Az eddigi eredmények biztatóak, de további vizsgálatok szükségesek a hatékonyság és a hosszú távú következmények pontosabb megértéséhez. Az étrendi változtatások nem helyettesítik a személyre szabott orvosi terápiát, és hatékonyságuk egyénenként is jelentősen eltérhet.
Éppen ezért bármilyen speciális étrend elkezdése előtt célszerű orvossal, dietetikussal vagy gyógyszerésszel konzultálni – különösen meglévő társbetegségek, vagy akár krónikusan, akár akutan szedett gyógyszerek esetén.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Dr. Kacz Kornélia Réka vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán szereztem diplomát, jelenleg pedig a Közgazdaságtudományi Kar pénzügy mesterszakos hallgatója vagyok. Már általános iskolás korom óta érdekelnek a természettudományok, valamint mindig olyan foglalkozást szerettem volna, amellyel az embereknek tudok segíteni, ezért is döntöttem a gyógyszerész kar mellett.
Kiskorom óta érdekel az újságírás is, szeretem papírra vetni a gondolataimat. Szívesen próbálok ki új dolgokat, és rengeteg hobbim is van, melyeknek köszönhetően igyekszem mindenhol nyitott szemmel járni és széles látókörben szemlélni a világot.
Bízom abban, hogy a hivatásom és az írás iránti szenvedélyem ötvözésével még több embernek tudok segíteni eligazodni az információk tengerében, és tájékoztatni őket a legfrissebb kutatások eredményeiről, ezáltal pedig hozzájárulni a biztonságos gyógyszeralkalmazáshoz és az egészséges életmód hosszú távú fenntartásához.
