A WHO (World Health Organization), vagyis az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazása szerint „az egészség a teljes testi, lelki, szellemi és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.” Ennek értelmében tehát a mentális egészségi állapotunktól is függ, mennyire vagyunk egészségesek. De vajon a mai rohanó, stresszes világban milyen módon tudjuk ezt megőrizni, „gyógyítani”? A legújabb kutatások erre a kérdésre igyekeznek választ találni.
A válasz tényleg a kalóriákban keresendő?
Bár a mentális és anyagcserebetegségek kezelésére is léteznek gyógyszeres terápiák, ezek sikerét gyakran az veszélyezteti, hogy a felmerülő mellékhatások (pl. súlygyarapodás) miatt a betegek egy része megszakítja a kezelést. Éppen ezért napjainkban az életmódbeli beavatkozások – beleértve például az étrendet és a stressz csökkentését – egyre népszerűbbé válnak különféle betegségek kezelésében.
A stresszes életmód és a tápanyagszegény, rossz minőségű étrend a mentális és fizikális egészséget egyaránt károsíthatja, ezért a mentális és anyagcsere-betegségek (pl. depresszió és elhízás vagy cukorbetegség) gyakran kéz a kézben járnak. Ugyanakkor csak az utóbbi években terelődött a kutatók figyelme a bélmikrobiom összetételére, mint lehetséges közvetítő rendszerre. Az étrend (például telített zsírsavak aránya, rostok mennyisége) és a stressz által is befolyásolt mikrobiom, illetve az ezt alkotó bélbaktériumok anyagcseretermékei ugyanis szerepet játszhatnak a mentális és fizikai egészségben, így szerepük lehet a társas viselkedésre és akár a szorongás vagy a depresszió kialakulására is. A pontos mechanizmus ugyan még ismeretlen, ám egyes kutatók szerint a mikrobiom befolyással lehet a kortikoszteroidok (mellékvesekéregben termelődő hormonok) szintjére, illetve az agyi jelátvitelre (például az amygdalában, amely agyunk érzelmi központjának tekinthető, vagy a hippocampusban, amely a tanulásért és memóriáért felel) is.
Ha az étrendnek ekkora jelentősége van, akkor elméletileg a kalóriamegvonásnak is hatása lehet nemcsak a mikrobiom összetételére, hanem ezáltal a mentális egészségre is.
Miről is szól a kutatás?
A Nutrients című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a kutatók a kalóriamegvonás (CR, vagyis caloric restriction) és a stresszcsökkentést támogató klinikai pszichológiai terápia (CPI, vagyis clinical psychological intervention) együttes hatását vizsgálták a nők bélmikrobiom-összetételére és a stresszel kapcsolatos mentális egészségi állapotukra.
A vizsgálatban részt vevő nőket két csoportra osztották. Egy részük nagyon alacsony kalóriatartalmú étrendet (napi 630-700 kcal – ez a normál kalóriabevitel kb. egyharmada) kapott három étkezésre elosztva (very-low-calorie diet, vagyis VLCD). A másik csoport tagjai 700-800 kcal/nap tartalmú étrendet fogyasztottak két étkezésre osztva (F.X. Mayr diet, vagyis FXM), olyan kiegészítő gyakorlatokkal fűszerezve, mint a hosszan tartó rágás, a 19 óra utáni étkezés tilalma és a magnéziumpótlás. Megjegyzendő, hogy egyes tanulmányok szerint a magnéziumhiány káros hatással van a bélmikrobiom összetételére, ami szorongáshoz, depresszióhoz vezethet. Ugyanakkor azzal kapcsolatban is vannak feltételezések, hogy a túlzott magnéziumpótlás csökkentheti a bélbaktériumok sokféleségét, amely szintén kedvezőlen következményekkel járhat.
Mi az a Mayr-diéta?
A Mayr-módszert Dr. Franz Xaver Mayr osztrák orvos dolgozta ki az 1920-as években. A módszer azon az elképzelésen alapul, hogy a bélrendszer egészségének javítása kulcsfontosságú a fogyás és az egészség elősegítéséhez. Az emésztőrendszer egészségének javítása érdekében bizonyos élelmiszerek (pl. cukor-, koffein-, glutén- és tejtartalmú ételek) elhagyására, valamint speciális étkezési szokások beépítésére fókuszál, de azt is magában foglalja, hogy étkezés közben minimalizálja a zavaró tényezőket. A Mayr-diéta alapesetben 14 napig tart.
A Mayr-diéta előírása szerint fontos, hogy:
- minden egyes falatot legalább 40-60-szor rágjunk meg,
- a reggeli legyen a legtartalmasabb étkezés,
- hagyjuk abba az evést, amint teltségérzetet érez,
- délután 3 óra után csak főtt ételt fogyasszunk,
- ne igyunk vizet az étkezéshez,
- este 7 óra után hagyjuk abba az evést.
A Mayr-diéta pozitívuma, hogy több szempontból összhangban van az egészséges táplálkozás elveivel (pl. a feldolgozott élelmiszerek helyett előnyben részesíti a zöldségeket és gyümölcsöket), viszont megjegyzendő, hogy egyes előírások nem támaszthatóak alá tudományos szempontból és bizonyos étrendi komponensek kizárása nem indokolt.
Hogy változott a mikrobiom?
A két hetes vizsgálat során mindkét csoportban jelentős változásokat figyeltek meg a bélmikrobiom összetételében. Megnövekedett például az Oscillibacterek, Akkermansiakés az Odoribacterek mennyisége, amelyeket a mentális és anyagcsere-egészséggel és a pszichológiai stressz csökkenésével hoztak összefüggésbe. Az Akkermansia nemzetség tagjai segítik a többi jótékony baktérium megtelepedését a bélben, illetve egerekben enyhítik a stressz által kiváltott depressziószerű tüneteket, valószínűleg a bélben és az agy prefrontális kérgében megnövekedett szerotoninszinteken keresztül.
Az Odoribacterek a szukcinát mennyiségét képesek befolyásolni, amely a propionátmetabolizmus egy köztiterméke, és szerepet játszik a reaktív oxigéngyökök termelődésében, a bélben levő egyensúly fenntartásában, az energiaháztartásban és az immunrendszer működésében is. Az Odoribacter alacsony szintje összefüggésben állt a gyulladással, elhízással és a 2-es típusú cukorbetegséggel.
Az Oscillibacterek száma FMX diétában jelentősen növekedett. Érdekesség az, hogy az Oscillibacter anyagcsere-melléktermékként valeriánsavat termel, egy olyan molekulát, amely képes kötődni a GABA-A receptorhoz, amely a központi idegrendszeri jelátvitelért felel, és számos altató, szorongáscsökkentő gyógyszer támadáspontja is. Mivel a legújabb kutatások a GABA jelátvitelre, mint a depressziós zavarok lehetséges célpontjára mutattak rá, a baktérium és a depresszió közötti kapcsolat még további kutatásokat igényel. A pszichológiai terápia mikrobiomra kifejtett hatása nem volt kimutatható.
Miért is fontos mindez?
Összességében megállapítható, hogy a kéthetes kalóriamegvonás megváltoztatta a résztevevők bélmikrobiom-összetételét. Az FXM diéta az egyszerű kalóriamegvonáshoz képest szignifikánsan magasabb Oscillibacter-szintet eredményezett, ami a mentális egészség javulásával és a stressz csökkenésével hozható összefüggésbe. A kalóriamegvonás metabolikus és mentális egészségre gyakorolt előnyei valószínűleg a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely szabályozásán keresztül közvetíthetők.
A pontos ok-okozati összefüggések ugyan egyelőre még nem egyértelműek, jelen tanulmány jó alapot nyújthat a további kutatásokhoz. Felderítésre vár például, hogy milyen mértékű és időtartamú kalóriamegvonás esetén várhatóak kedvező hatások, hiszen a túlságosan hosszú és túlságosan drasztikus kalóriamegvonás veszélyekkel járhat. Ez a vizsgálat is rámutat arra, hogy a kalóriabevitel mérséklésén túl a kiegyensúlyozott, egészséges étrend is lényeges, s ennek bizonyos szempontból a Mayr-diéta is megfelel. Az igazán egészséges étrend azonban nem a divatdiéták alapján, hanem szakemberek segítségével állítható össze.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Dr. Kacz Kornélia Réka vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán szereztem diplomát, jelenleg pedig a Közgazdaságtudományi Kar pénzügy mesterszakos hallgatója vagyok. Már általános iskolás korom óta érdekelnek a természettudományok, valamint mindig olyan foglalkozást szerettem volna, amellyel az embereknek tudok segíteni, ezért is döntöttem a gyógyszerész kar mellett.
Kiskorom óta érdekel az újságírás is, szeretem papírra vetni a gondolataimat. Szívesen próbálok ki új dolgokat, és rengeteg hobbim is van, melyeknek köszönhetően igyekszem mindenhol nyitott szemmel járni és széles látókörben szemlélni a világot.
Bízom abban, hogy a hivatásom és az írás iránti szenvedélyem ötvözésével még több embernek tudok segíteni eligazodni az információk tengerében, és tájékoztatni őket a legfrissebb kutatások eredményeiről, ezáltal pedig hozzájárulni a biztonságos gyógyszeralkalmazáshoz és az egészséges életmód hosszú távú fenntartásához.
