A propolisz az egyik szélesebb körben ismert és használt természetes eredetű anyag, amelyet igen változatos, kozmetikai, élelmiszeripari és gyógyászati célokra alkalmaznak. A propolisz az egyik házi méhek (Apis mellifera) által előállított termék, amit más néven méhszuroknak vagy méhragasztónak is hívnak. A propolisz ragadós tapintású, hőre lágyuló, színezett, jellegzetes szagú anyag, amelyet a propoliszgyűjtő méhek gyűjtenek különböző mézelő növények rügyeiről és annak bármely részéről, amihez hozzáférnek. A propolisz színe nagymértékben függ a növényi forrástól és a gyűjtés idejétől, és a sárgától, a zöldtől a vörösön át a sötétbarnáig terjed, a leggyakoribb a sötétbarna.

A méhek által előállított termékeket régóta alkalmazunk a gyógyászatban, és a méhészeti termékek iránti kereslet napjainkban is kiemelkedő. Az SZTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézete a méhészeti termékek alkalmazásával kapcsolatban végez felmérést a felnőtt lakosság körében, melyben az itt elérhető kérdőív kitöltésével most Ön is részt vehet.

A méhészeti termék számos célt szolgálnak a méhek számára. Propolisszal a méhek a kaptár teljes belsejét és a kereteket bevonják, eltömítik vele az 5 mm-nél kisebb hézagokat, szigetelik a kaptárakat, illetve egyfajta védelmi mechanizmusként fertőtlenítik is azt. A propolisz görög eredetű szó (“pro” – védekezés, védelem és “polisz” – “közösség” vagy “város”), amely utal a kaptár védelmében betöltött fő funkciójára. Az ősi méhlakásokban a kaptár védelmi funkciója még fontosabb volt, hiszen a röpnyílásokat szűkítették a természetes ellenségeik (pl. halálfejes lepke, egér, cickány) ellen, ha ezek valamelyike mégis bejut a kaptárba, és a méhek sikeresen elpusztítják, de eltávolítani nem tudják, akkor ezeket propolisszal mumifikálják.

Az utóbbi időben kiterjedt vizsgálatok tárgyát képezte a propolisz, melynek hatásait és biztonságosságát több humán vizsgálat során is értékelték. Az egyik közelmúltban megjelent kutatás célja például az volt, hogy megvizsgálja a propolisz adjuváns hatását a szövődménymentes hólyaghurut kezelésére. Ebben a randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban 120 szövődménymentes hólyaghurutban szenvedő nőt választottak ki, és véletlenszerűen két csoportba osztották őket. Az egyik csoport tagjai 7 napon keresztül naponta kétszer 500 mg propoliszkapszulát kaptak, míg a másik csoport tagjai placebóban részesültek az antibiotikumos kezelés (250 mg ciprofloxacin) mellé. A klinikai tüneteket, beleértve a véres vizeletet, a vizelési gyakoriságot, a fájdalmas vizeletürítése, a szeméremcsontfeletti fájdalmat, a sürgető vizelési ingert, valamint a baktréiumürítést, a beavatkozás előtt és után értékelték. A vizsgálat azt mutatta ki, hogy a propolisz-kiegészítés mérsékeli fájdalmas vizeletürítést, a sürgető vizelési ingert és a vizelési gyakoriságot, valamint csökkentheti a vizelési gyakoriságot a szövődménymentes hólyaghurutban szenvedő nőknél. A pontos dózis és adagolási időtartam meghatározására azonban további klinikai vizsgálatok szükségesek.

A propolisz ígéretes a bőrfekélyek kezelésére szolgáló új terápiás megközelítések kifejlesztésében. Mivel gyulladáscsökkentő és antibiotikus tulajdonságokkal rendelkezik, elősegíti a bőr regenerálódását. A propolisznak a bőrfekélyek kezelésére és regenerálására történő felhasználásával kapcsolatos kutatások száma az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt. Egy, a közelmúltban megjelent metaanalízis eredményei azt mutatták, hogy klinikai vizsgálatok alapján a propolisz hatékony a sebfelület kiterjedésének mérséklésére és jelentősen gyorsítja a regenerációt.

A propolisz alkalmas lehet a szájnyálkahártyát érintő sebek kezelésére is olyan betegeknél, akik nagy dózisú kemoterápiában és/vagy vérképző őssejt-transzplantáción estek át. A szájnyálkahártya-gyulladás az egyik leggyakoribb tünet azoknál a hematológiai daganatban szenvedő felnőtteknél, akik nagy dózisú kemoterápiában részesülnek. A propolisz hatásosságát kutató randomizált, kontrollos vizsgálatba összesen 64 beteget vontak be ebbe. Míg a kontrollcsoport a standard szájápolási kezelési protokollt kapta, addig a propolisz intervenciós csoportban a szokásos szájápolási kezelési protokoll mellett vizes propolisz kivonatot alkalmaztak. A propolisz szájvíz a szokásos szájápolási kezeléssel kombinálva késleltette a szájnyálkahártya-gyulladás kialakulását, valamint csökkentette annak előfordulását és a napok számát. A szájnyálkahártya-gyulladás előfordulása és időtartama statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb volt a propolisz intervenciós csoportban, mint a kontrollcsoportban. A propoliszt kapók körében a szájnyálkahártya-gyulladás és a 2-3. fokozatú szájnyálkahártya-gyulladás később jelentkezett. Ahhoz azonban, hogy a propoliszt a terápiában is alkalmazni lehessen további vizsgálatokra van szükség.

A mézet már több ezer éve fogyasztjuk élelmiszerként és betegségek kezelésére. A méz a mézelő méhek által a virágok nektárjából és egyéb növényi váladékokból összegyűjtött, mirigyváladékukkal vegyítve átalakított és lépekbe ömlesztve tárolt, mézzé érlelt termék.

A mézet ősidők óta elismerik számos egészségügyi előnye miatt, emellett édesítőszerként és kozmetikumként is használják. A különböző mézfajták közül a manuka méz jelentős antibakteriális tulajdonságai miatt világszerte nagy népszerűségre tett szert. A manuka méz a Leptospermum scoparium mirtuszvirágú növényfajból származó mézből készül. A manuka méz a közelmúltban számos kutatási projekt középpontjába került egyedülálló tulajdonságainak köszönhetően. Más mézfajtákkal összehasonlítva a manuka méz nagyobb mennyiségben tartalmaz polifenolos vegyületeket, melyek jelentős gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokat kölcsönöznek neki. A manuka mézet szolgáltató Leptospermum scoparium (új-zélandi teafa) a Myrtaceae családba tartozó, Új-Zélandon és Délkelet Ausztráliában őshonos növény. A manuka mézet emiatt kizárólag Új-Zélandon és Ausztrália egyes részein termelik, ahol a Leptospermum scoparium (manukafa) élőhelye található. A manukafa nektárja kivételesen gazdag dihidroakteonban (DHA), a metilglioxál (MGO) előanyagában. Az MGO a manuka méz érése és öregedése során képződik, és elsősorban a méz kifejezett antibakteriális tulajdonságaiért, valamint számos más egészségügyi előnyéért felelős. Leptosperin, ami egy fenolos vegyület, és kizárólag a manuka mézben található, így a méz eredetiségének hitelesítésére használják jelölőanyagként.

A manuka méz jellegzetes, gazdag, földes ízzel és változatos színekkel rendelkezik (a mély krémszínűtől a mély borostyánszínűn át a sötét színűig). A méz színe a kortól, a méztermeléstől, a feldolgozástól technikáktól és a tárolási körülményektől függően is változhat. A színt befolyásoló tényezők a méz összetételére is hatással vannak.

A szemszárazság az egyik legelterjedtebb betegség a szemészetben. A gyulladáscsökkentő és antioxidáns stresszterápia áttörést jelenthet a száraz szem kezelésében. Egy, a közelmúltban megjelent vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a manuka méz ígéretes lehet a száraz szem kezelésében. A manuka mézzel végzett klinikai vizsgálatok során a legtöbb résztvevő jól alkalmazkodott a manuka mézhez, és egyik vizsgálatban sem számoltak be súlyos mellékhatásokról. Jelenleg hazánkban nem áll rendelkezésre manuka mézből készült gyógyszer, de az egyre gyarapodó szakirodalom mellett a közeljövőben ez nem elképzelhetetlen.

A méhészeti termékek egyre tágabb felhasználási lehetőségeket biztosítanak. Legtöbbet már évszázadokkal ezelőtt is alkalmazták különböző problémákra. Ugyanakkor számos kutatásra van szükség hatásosságuk bizonyítása érdekében. Az SZTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézete a méhészeti termékek alkalmazásával kapcsolatban végez felmérést a felnőtt lakosság körében. A méhészeti termékekkel kapcsolatos kutatásunk célja, hogy felmérje ezen termékek gyógyászati célú alkalmazásának hazai tendenciáit.

A kutatásban az itt elérhető kérdőív kitöltésével vehet részt.

Szerző: Bálint Zsófia Éva, gyógyszerészhallgató
Szakmailag lektorálta: Dr. Tóth Barbara
Az illusztrációul használt fotók a szerző munkái

dr. Csupor Dezső

Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.