Napjainkban az adalékanyagok, így az emulgeálószerek is egy intenzíven kutatott témának számítanak. Egy korábbi cikkünkben írtunk is egy olyan kutatásról, amelyben az emulgeálószerek és a daganatok kialakulása közötti kapcsolatot vizsgálták. Az újabb kutatások szerint azonban nem csupán a daganatok, de más betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához is hozzájárulhatnak ezek az anyagok.
Mire jók az emulgeálószerek?
Az emulgeálószerek a feldolgozott élelmiszerek összetevői. Szerkezetükből adódóan képesek elegyíteni két olyan anyagot, amelyek normál körülmények között elválnának egymástól – ilyen például az olaj és a víz. Ezeket az adalékanyagokat azért alkalmazzák különféle élelmiszerekben, – így az édességekben, süteményekben, joghurtokban, jégkrémekben, csokoládéban, kenyérfélékben, péksüteményekben, margarinban, illetve a fogyasztásra kész, vagy mirelit ételekben, – hogy javítsanak ezek megjelenésén, ízén, állagán, valamint megnöveljék az eltarthatósági idejüket.
A különböző élelmiszerbiztonsági hivatalok korábban az emulgeálószerek biztonságosságát az egyéb más adalékanyagokkal azonosnak értékelték.
Mégis mi a baj velük?
Az új tanulmányok szerint az emulgeálószerek károsíthatják a bél mikrobiomját (jótékony baktériumok közössége), így növelhetik a gyulladás, inzulinrezisztencia (cukoranyagcsere-zavar, amelyben a sejtek érzéketlenné válnak az inzulin hatásával szemben) és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Ahhoz, hogy a pontos kockázatot megbecsüljék, a kutatók egy olyan 2009 és 2023 között folyó kutatás (NutriNet Santé) adatait elemezték, amelyben több mint 104 000 ember vett részt. A résztvevők 14 éven keresztül félévente étrend-kérdőíveket töltöttek ki, ezek alapján pedig a kutatók megbecsülték az emulgeálószer-bevitelüket, illetve az egyéb életmódbeli- és sportolási szokásaikat, általános egészségügyi állapotukat. A cukorbetegség jelenlétét egyéni bejelentések, egészségügyi kérdőívek, illetve az állami egészségbiztosító adatai alapján mérték fel.
A vizsgálat során összesen 1056 cukorbetegségben szenvedő résztvevőt diagnosztizáltak. Az átlagos energiabevitel 1846 kcal, az átlagos emulgeálószerbevitel pedig 4191 mg volt naponta. Ez utóbbinak elsődleges forrásai az ultrafeldolgozott zöldségek és gyümölcsök, sütemények, édességek, tejtermékek voltak. Az emulgeálószer-bevitel és a cukorbetegség kialakulása között összefüggést mutattak ki.
„Ki” is a bűnös?
Egy 7 éves utánkövetés során azt állapították meg, hogy az alábbi emulgeálószerek hozhatók kapcsolatba a cukorbetegség megemelkedett kockázatával:
- karragén=E407 (napi 100 mg esetében 3%-kal nőtt a kockázat)
- kálium-foszfát=E340 (napi 500 mg esetében 15%-kal nőtt a kockázat)
- zsírsavak mono- és digliceridjeinek mono- és diacetil-borkősav-észterei=E472e (napi 100 mg esetében 4%-kal nőtt a kockázat)
- nátrium-citrát=E331 (napi 500 mg esetében 4%-kal nőtt a kockázat)
- guargumi=E412 (napi 500 mg esetében 11%-kal nőtt a kockázat)
- gumiarábikum (akáciamézga)=E414 (napi 1000 mg esetében 3%-kal nőtt a kockázat)
- xantángumi=E415 (napi 500 mg esetében 8%-kal nőtt a kockázat)
Mindemellett az emulgeálószerek hozzájárulhatnak egyes szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, amely által pedig közvetetten is szerepük lehet a cukorbetegség kialakulásában.
Mit és mennyit ehetünk?
Ahhoz, hogy az emulgeálószerek és a cukorbetegség kialakulásának megnövekedett kockázata közötti pontos összefüggést megértsék a kutatók, még további vizsgálatokra van szükség. A kutatócsoport szeretné azt is megvizsgálni, pontosan milyen mechanizmussal károsítják ezek az adalékanyagok a bélbaktériumokat, illetve milyen együttes hatásuk van az emulgeálószerek keverékének a betegségek kialakulására.
Habár jelenleg az emulgeálószerek az ajánlott napi bevitelt meg nem haladó mennyiségben biztonságosnak tekinthetők, amennyiben a jövőbeli vizsgálatok is megerősítik a kapott eredményeket, akkor a kutatók szerint az emberek egészségének védelme érdekében ezeknek az ajánlott értékeknek a felülvizsgálata, illetve szigorúbb szabályozások bevezetése válhat szükségessé.
A cikket szakmailag lektorálta Csupor Dezső
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Dr. Kacz Kornélia Réka vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán szereztem diplomát, jelenleg pedig a Közgazdaságtudományi Kar pénzügy mesterszakos hallgatója vagyok. Már általános iskolás korom óta érdekelnek a természettudományok, valamint mindig olyan foglalkozást szerettem volna, amellyel az embereknek tudok segíteni, ezért is döntöttem a gyógyszerész kar mellett.
Kiskorom óta érdekel az újságírás is, szeretem papírra vetni a gondolataimat. Szívesen próbálok ki új dolgokat, és rengeteg hobbim is van, melyeknek köszönhetően igyekszem mindenhol nyitott szemmel járni és széles látókörben szemlélni a világot.
Bízom abban, hogy a hivatásom és az írás iránti szenvedélyem ötvözésével még több embernek tudok segíteni eligazodni az információk tengerében, és tájékoztatni őket a legfrissebb kutatások eredményeiről, ezáltal pedig hozzájárulni a biztonságos gyógyszeralkalmazáshoz és az egészséges életmód hosszú távú fenntartásához.
