fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. június 24., hétfő

Gyógytea helyett medvetalp: a füvesember veszélyes tanácsai

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Ion Bonchiș, a „bihari füvesember” (kép forrása: facebook.com/biharkincse)

Az önjelölt hatóanyagszakértők, gyógynövényszakértők és füvesemberek tábora új szereplővel bővült: színre lépett Ion Bonchiş, a „bihari füvesember”. Bonchiş családja állítólag az 1800-as évek eleje óta foglalkozik gyógynövények gyűjtésével és népi gyógyászati alkalmazásaival, és a tudás, tapasztalat, valamint a titkos receptúrák apáról fiúra szállnak. A folytonosság biztosítottnak tűnik: a bihari füvesember állítása szerint átadta tudását huszonéves fiának. „Románia legelismertebb gyógynövényszakértője” (akinek szakirányú végzettségéről nem találtunk nyilvánosan elérhető információkat) termékeket is forgalmaz, és a teaválasztékot végignézve felmerül a gyanú: a növényekkel kapcsolatos tudása hiányos, és a népi gyógyászatra való hivatkozás is sántít helyenként.

kaukázusi medvetalpA füvesember egyik teája közönséges medvetalpat tartalmaz. Ez a növény (latinul: Heracleum sphondylium) ugyanabba a nemzetségbe tartozik, mint a nálunk is közismert kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum). Utóbbi faj hazánkban veszélyes özönnövény: nemcsak azért, mert gyorsan terjed, hanem azért is, mert olyan anyagokat tartalmaz (gyakorlatilag a teljes föld fölötti része), amelyek erősen fényérzékenyítő hatásúak. És ehhez a növényt nem kell megenni, elegendő, ha a hajtás kontaktusba kerül a bőrrel. Egy ilyen módon másodfokú égési sérüléseket szenvedő beteg karjáról készült a mellékelt fotó. A benne lévő furokumarin típusú vegyületek fokozzák a bőr fényérzékenységét, ezért a napsütés hatására az érintett területek leégnek, akár súlyos, nehezen gyógyuló, hólyagos égési sérülések is keletkezhetnek.

A rokon faj közönséges medvetalp (és a nemzetség többi tagja) is tartalmaz ilyen fényérzékenyítő anyagokat. Nem véletlen, hogy a medvetalp nemzetség összes faja szerepel az étrend-kiegészítőkben felhasználásra nem javasolt gyógynövények listáján, részben fototoxikus, részben pedig mutagén hatásaikra való hivatkozással. És nemcsak Magyarországon óvnak ettől a növénytől: a közönséges medvetalp szerepel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak azon a listáján, amelyen a toxikus, addiktív, pszichotróp vagy egyéb szempontból aggályos növényeket tartják nyilván. A hivatkozás ez esetben is a furokumarintartalom.

K
Közönséges medvetalp

A medvetalp érintése által okozott égési sérülések ijesztőek – de mi történik, ha teaként fogyasztjuk el? Nos, a furokumarinok a bélrendszerből felszívódnak és fokozzák a fényérzékenységet, még ha nem is olyan mértékben, mint érintés esetén. Ami ennél is ijesztőbb lehet: a furokumaroinok egy része (például a közönséges medvetalpban megtalálható bergaptén, xantotoxin, izopimpinellin) mutagén hatásúak. A mutagén hatás az örökítőanyag károsítására utal, és összefügghet a rákkeltő hatással. A furokumarinok mindezen túl potenciálisan májkárosító hatásúak (a vegyületcsoport több képviselőjéről kimutatták ezt állatkísérletekben). Kifejezetten rossz ötlet tehát olyan „gyógyteát” fogyasztani, amelynek ennyi veszélye lehet.

De jó-e valamire? Ennyi veszélyes hatás mellett nem meglepő, hogy erről gyakorlatilag semmit nem lehet tudni. Toxikus hatásuk miatt a medvetalp fajokat – egy kivétellel – nem tanulmányozták klinikai vizsgálatokban. Az egyetlen kivétel a perzsa medvetalp (Heracleum persicum), amelyet Iránban a hagyományos gyógynövények között tartanak számon. Európában azonban, a többi fajhoz hasonlóan, nem javasolják az alkalmazását. Az európai népi gyógyászatban (legalábbis az irányadó szakkönyvek szerint) a medvetalp fajok alkalmazásának nincs jelentősebb hagyománya, így azokat a merész állításokat is érdemes erős fenntartásokkal kezelni, amelyeket a füvesember a medvetalptea csomagolásán feltüntet (frissítően hat a petefészekre, lazítja a hüvely és a méh izmait; férfiaknál: növeli a nemi szervek vérellátását, serkenti az ivarmirigyeket, növeli a spermák mobilitását). Minderre a szakirodalomban az égvilágon semmilyen bizonyíték nincsen.

Eső után köpönyeg az a figyelmeztetés, hogy furokumarinra érzékeny személyek részére a tea fogyasztása nem ajánlott ez a tea ugyanis, legalábbis a modern fitoterápia keretében senkinek nem ajánlható.

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!