A gyógyulni vágyó emberek megtévesztése, a semmire nem jó „csodaszerek” forgalmazása nem újkeletű dolog. Száz évvel, sőt, sok száz évvel ezelőtt is voltak olyanok, akik mások nyomorúságából, reményéből gazdagodtak. Mai szemmel ártatlannak, bájosnak tűnhetnek a boldog békeidők csodaszereket reklámozó hirdetései, pedig valójában ugyanúgy megkárosították a beteg embert, mint a mai, jellemzően az interneten zajló átverések.

A különbség mindössze annyi, hogy ma sokkal gyorsabban, hatékonyabban, több emberhez lehet eljuttatni a (tév)információkat. S az sem elhanyagolható, hogy míg a középkor csodagyógyászainak jó része hitte azt, amit  mondott (mert sokkal kevesebbet tudtak a gyógyításról, az emberi testről, mint ma), addig a mai kuruzslók, sárkányfűárusok úgy csapják be áldozataikat, hogy a tettesek és az áldozatok is hozzáférhetnének azokhoz az ismeretekhez, amelyek birtokában a néha gyermeteg átverések könnyedén megelőzhetőek lennének. Az interneten gyakorlatilag minden szükséges tudás elérhető – csak tudni kell válogatni… Sajnos, a gyógyászati témákkal kapcsolatos keresési találatok jelentős része félrevezetőtévinformációkat tartalmaz. Az ilyen oldalak célja valójában nem a tájékoztatás, hanem bizonyos termékek reklámozása. Nagyon fontos, hogy az internetező képes legyen különbséget tenni a hiteles információk és a manipulatív reklámok között.

Ma feltehetően kevesebb csodagyógyász, csodaszerárus hisz őszintén abban, amivel az áldozatait becsapja, mint régebben; s talán több köztük az olyan, aki bár tudja, hogy amit árul, mit sem ér, a haszon reményében szándékosan csapja be áldozatait. Aki pedig erre szánja magát, annak a megtévesztés módszereinek egyre bővülő tárháza áll rendelkezésre.

Nem kell olyan messze visszaugrani az időben, amikor az átverés fő terepei a nyomtatott sajtó és a gyártók által terjesztett prospektusok, „szakkönyvek” voltak. Ezt követte (kiegészítette ki) a teleshopok időszaka, majd jött az internet korszaka, ami a korábbi módszereknél jóval hatékonyabb volt. Az információátadás sebessége rendkívüli módon felgyorsult: egy hirdetéssel ma emberek százezreit, millióit egyetlen nap alatt el lehet érni. A reklámok elől ráadásul nehéz kitérni, mivel minden olyan felületen (facebooktól a levelezőrendszerünkig) megjelennek, amit naponta több alkalommal használunk. A hab a tortán pedig az, hogy a hirdetések célzottak. Ha valakinek tyúkszeme van, és erről vált levelet a cimborájával (vagy ebben a témában keresgél a neten), garantált, hogy még aznap elárasztják a tyúkszemirtós hirdetések.

A lakosság nagy része minderre nincs felkészülve. Arra pedig egyáltalán nem, hogy a „hirdetések” egyre rafináltabbak, s nagyon sokszor a cél egyértelmű: a fogyasztót bármi áron rá kell venni a vásárlásra. A következőkben arra adunk rövid útmutatót, hogyan kell kiszűrni azokat a reklámokat, amelyek jó eséllyel a megtévesztés szándékával születtek. Kezdjünk gyanakodni, ha

– a termék olyan betegség gyógyítását ígéri, amelyre az orvostudomány jelenlegi állására nincs gyógymód

Az orvostudomány jelenlegi állásáról az orvostól, gyógyszerésztől tájékozódjunk, nem a szomszédtól vagy az internetről. Ennek megfelelően ne higgyük el, hogy az aktuálisan reklámozott termék meggyógyítja a cukorbetegséget, reumát stb. Nincs olyan betegség, amit csak „csodaszerekkel” lehet meggyógyítani, gyógyszerekkel pedig nem. És nincs olyan „csodaszer”, amely az elérhető legmodernebb gyógyszereknél hatásosabb. Az elmúlt évtizedekben számos csodaszer tűnt fel és bukott alá, anélkül, hogy a korábban gyógyíthatatlannak tartott betegségeket legyőzték volna. Az igazi áttörések nem a „csodaszerekhez”, hanem a gyógyszerekhez köthetőek (lásd az utóbbi évek sikerei a védőoltások, a génterápia és biológiai gyógyszerek területén). De a legnagyobb áttörés az lenne, ha sokkal többen táplálkoznának egészségesebben és folytatnának egészséges életmódot. A krónikus betegségek (pl. rák, cukorbetegség, szív-érrendszeri bajok) zöme ellen így, azaz a betegségek kockázatának csökkentésével lehetne igazán hatásosan fellépni… Mindezt tanúsítja az is, hogy a magyar lakosságot jellemző halálozási és egészségi állapottal kapcsolatos mutatók más, hasonló fejlettségű országokkal összehasonlítva rosszak – jóllehet „csodaszerekből” igazán nincs hiány…

– józan ésszel irreálisnak tűnő gyógyhatást ígérnek

Pl. hogy 2 nap alatt elmúlik a körömgomba, 10 nap alatt a cukorbetegség, 1 hónap alatt 16 kilót fogyunk). Az emberi testnek vannak korlátai, ezt nem szabad elfelejteni.

– a termék „feltalálóját” a gyógyszerlobbi, az állam stb. által elnyomott embernek mutatják be

Pszichológiai szempontból érthető fogás (a fogyasztókban rokonszenvet kelt), azonban a valóság általában az, hogy az „elnyomott”, meg nem értett zseni ahelyett, hogy a terméke fejlesztésén, kutatásán dolgozna, ebbe fektetne időt és pénzt, másokra mutogatva szeretne minél nagyobb haszonhoz jutni, lehetőleg azonnal, lehetőleg kihagyva a gyógyszerré válás hosszú és rögös útját. Ahhoz ugyanis, hogy egy „csodaszer” megbízható, bizonyítot hatású gyógyszerré váljon, nagyon sokat kell dolgozni… Sokak számára egyszerűbbnek tűnik, ha idő- és pénráfordítás helyett a terméket azonnal, mindenféle vizsgálat nélkül elkezdik forgalmazni az interneten. A betegek érdekét az szolgálná a leginkább, ha bevizsgált, bizonyított hatásosságú és biztonságos szereket szednének. Aki a szükséges vizsgálatok és engedélyek beszerzése helyett a termék reklámozását, eladását helyezi előtérbe, az nem meg nem értett zseni, hanem egyszerű szélhámos.

– a hatásosságot nem támasztják alá embereken elvégzett vizsgálatok

Ennek nem könnyű utánanézni, de szakemberek segítségével könnyedén ellenőrizhető. Azok a termékek, amelyeknek hatásosságát bebizonyították és elismerik Magyarországon, megtalálhatóak az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet gyógyszer– vagy gyógytermék-adatbázisaiban. Ha ezekben nem található meg, hasonló ellenőrzés elvégezhető az EU és az USA hasonló adatbázisaiban. Ha ez sem vezet eredményre, érdemes tudományos adatbázisokban ellenőrizni, végeztek-e egyáltalán vizsgálatokat emberek bevonásával. Erre a legcélszerűbb a PubMed adatbázis használata (ebben megtalálható a legtöbb, gyógyszerekkel elvégzett vizsgálat), ahol a keresés lefuttatása után szűrni lehet a klinikai (embereken elvégzett) vizsgálatokra.
Ha kiderül, hogy a termék (valahol) gyógyszer, az jó hír. Az is valamennyire jó hír, ha vannak klinikai vizsgálatok, de az anyag nem gyógyszer. Ez azt is jelentheti, hogy a klinikai vizsgálatok eredményei még nem elégségesek a gyógyszerré váláshoz, de azt is, hogy az eredmények (pl. mellékhatások, mérgező hatás) ennek jövőbeni lehetőségét kizárják. Megfelelő szakértelem birtokában ez eldönthető. De ha egy szer nem is gyógyszer, ráadásul klinikailag sem vizsgálták, akkor feltétlenül fogjunk gyanút. Pusztán laboratóriumi, lombikokban végzett kísérletek alapján egyetlen termék gyógyhatása sem állapítható meg! Nagyon hosszú út vezet a laboratóriumban megfigyelt hatás és gyógyászatban is kiaknázható hatás között. Könnyen érthető példa erre a baktériumellenes anyagok egész sora: sok tízezer vegyületről mutatható ki, hogy lombikban elpusztítják a kórokozókat, ezek közül mégis csa néhányból lehet gyógyszer. A lombikban hatásos szerek zöme vagy nem szívódik fel, vagy túl gyorsan lebomlik a szervezetben, vagy túlságosan mérhező – és még ezernyi oka lehet annak, amiért a laboratóriumban hatásosnak tűnő anyag elbukik a gyógyszerré válás útján.

– a terméknek jogosulatlanul tulajdonítanak gyógyhatást

Magyarországon csak olyan szer ajánlható gyógyhatással, amelyről ezt bebizonyították (gyógyszer, gyógytermék). Ha az említett két kategórián kívüli termékeknek tulajdonítanak gyógyhatást, törvénysértő módon járnak el – és nem mellékesen átverhetik a fogyasztót.

– a termék illegálisan van forgalomban

Ha gyógyászati céllal ajánlják, akkor gyógyszer vagy gyógytermék lehet (lsd. fent).

Előfordulhat az is, hogy a készítmény legálisan van forgalomban, csak az ajánlásával túloznak. Ha étrend-kiegészítő, akkor gyógyhatással nem reklámozható, de az, hogy forgalmazását megfelelően bejelentették-e, szintén ellenőrizhető. Az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek nem mindig különböztehetőek meg könnyen, ugyanis megjelenésük, összetételük hasonló lehet. A fő különbség az hogy míg a gyógyszerek esetén a gyógyhatást igazlolni kell, az étrend-kiegészítők esetén nem. Éppen ezért egy étrend-kiegészítő esetén egyáltaán nem lehetünk biztosak abban, hogy tényleg segít betegség esetén – jó eséllyel egyébként nem, bármit is állítsanak a reklámban… Jó lenne, ha az étrend-kiegészítőt arra használnánk, amire való: valamilyen étrendi anyag (pl. vitaminok) pótlására olyan esetekben, amikor ez a téplálkozással nem, vagy csak problémásan oldható meg. Egy másik jó példa az étrend indokolt kiegészítésére a lutein. Ez egy olyan vegyület, amely csökkenti az időskori látásromlás kockázatát, s bár megtalálható az étrendben (pl. a spenótban), az átlagos étrend kevesebbet tartalmaz annál, mint ami a kockázatcsökkentésre szükséges. Ezért észszerű, ha idős emberek a luteint étrend-kiegészítőként alkalmazzák.

Speciális csoportot jelentenek a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek, amelyek nem gyógyszerek, azonban betegek számára kifejlesztett szerek (jellemzően olyanoknak, akiknek betegsége valamilyen anyagok csökkent felstzívódásával jár együtt a bélrendszerből). A legálisan forgalomban lévő termékek listája elérhető itt.

Különleges kategória az orvostechnikai eszközök csoportja. Orvostechnikai eszközök alatt értünk minden olyan műszert, készüléket, berendezést vagy anyagot, amely a betegségek megállapítására és a beteg vagy sérült emberek gyógyítására, vagy betegség megelőzésére szolgál. Az orvostechnikai eszközök kötzé tartozik a mankó, az ágytál, a műszívbillentyű – de meglepő módon vannak olyan orvostechnikai eszközök is, amelyeket szájon át kell bevenni (kapszulák, tabletták). Sajnos, az orvostechnikai eszközökről nem áll rendelkezésre online adatbázis, ha ilyenekkel kapcsolatban éled fel gyanú, az OGYÉI-nél kell érdeklődni. Ha azonban kiderül, hogy a szájon át történő alkalmazásra szánt termék egyik fenti kategóriában sem található meg, jó esély van arra, hogy a készítményt illegálisan forgalmazzák.

– a termék nem kapható kereskedelmi forgalomban, csak interneten rendelhető meg

Különösen gyanús, ha olyan oldalon kapható csak, ahol az eladó személye nem ismerhető meg. Az ilyen termékekkel kapcsolatos problémák esetén nem sok esély van a vásárlói jogok érvényesítésére… Ha nem hatásos a termék, vagy ha melékhatásai vannak, általában kiderül: a forgalmazó elérhetetlen. Különösen óvakodni kell a jelentős árkedvezményt csak rövid ideig ígérő oldalaktól (ha az oldalon visszaszámláló van, az egészen egyértelműen riasztó jel).

– a terméket forgalmazó honlap URL-címe gyanús

Gyanús például, ha a webcímnek semmi köze a termékhez. Ha például egy cukorbetegségellenes csodaszert egy http://building-parkair.space/ kezdetű weboldalon forgalmaznak, vagy ha eszméletlenül hosszú a webcím (pl: http://fence-river-has.xyz/index.php?key=r9w5qy62gwvu17ou861z&utm_medium=1042169746126985&fbclid=IwAR0173-CH3FTs4VUeIwBkG9tAb-bYc16ePbg12KTApP79QHyYnLrgLglxpQ), ugyanakkor az „előtagja” (http://fence-river-has.xyz/) inaktív, nem mutat sehová.. Ugyanígy gyanús például, ha az ATV-re vagy a 24.hu-ra hivatkozó cikkek nem az ATV vagy a 24.hu weboldalán jelennek meg.

– a terméket ismert emberrel vagy intézménnyel reklámozzák

Az sem ritka, hogy egy híresség vállalhatatlan termékhez adja a nevét (van az a pénz, amelyért korpásodik a haj…), de újabban az is gyakori, hogy visszaélnek médiaszereplők (pl. Vujity Tvrtko, Sváby András), szakemberek (Prof. Merkely Béla), médiumok (24.hu, ATV) vagy intézmények (Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Minisztérium) nevével. Ha valamilyen fantasztikus új eredményről hallunk és azt összekötik egy személy vagy intézmény nevével, érdemes utánanézni az illető vagy az intézmény weboldalán, facebook-oldalán, hogy ott is megjelenik-e a hír. Egy megfelelő kereséssel (ismert ember vagy intézmény + termék neve) lehet, hogy ráakadunk a fantasztikus bejelentés cáfolatára… Ugyanígy az is könnyen kideríthető, hogy például a Szegedi Tudományegyetemen dolgozó állítólagos Dr. Kovács György idegsebész csak a fantázia szüleménye. Ha pedig egy nem létező intézményre utalnak (Egészségügyi Minisztérium jó ideje nem létezik), miért higgyük el a többit?

– a reklámban hamis fényképet használnak

Nagyon gyakori, hogy a reklámokban felhasznált fotók lopottak – pontosabban egészen mást ábrázolnak, mint állítják. Így például az állítólagos szegedi dr,. Kovács Györgyről könnyen kideríthető, hogy orosz oldalakon egészen más neveken található meg fotója (dr. Mihail Pavlovich Arkhipov). Nem tudhatjuk, hogy ki ő valójában, de az biztos, hogy nem Kovács György, az pedig csak valószínű, hogy nem is dr. Arkhipov. A csodagyerek Miksai Pálról pedig könnyen kideríthető, hogy ő valójában Alban Hoxha. Az ilyen visszaélések kiderítésére csak menteni kell a gyanús képet, és feltölteni a Google képkeresőjébe (a kamera ikonra kattintva).

– a weboldalakon hamis fogyasztói véleményeket tüntetnek fel

Ha a fogyasztói véleményekhez fotót is csatolnak, akkor a hamisítás könnyen kideríthető (lsd. fent), és könnyen rájöhetünk: aki a reklám szerint Kovácsné Dabasról, az valójában Nagyezsda Szevasztopolból.

Sokszor az oldalak alján facebook-hozzászólásoknak tűnő ömlengéseket olvashatunk a reklámozott termékről, azonban ha megpróbálunk ezekre rákattintani, kiderül, hogy nem valódi posztok, hanem megszerkesztett, hamis, képként beillesztett dokumentumok.

Ha feléled a gyanú egy termékkel kapcsolatban, érdemes rákeresni az interneten, több forrásból tájékozódni. Még jobb, ha az ember egy szakembert is megkérdez, ugyanis ők már birtokában vannak a megtévesztések kiszűréséhez szükséges alap- és háttérismereteknek.

Illusztráció: tengr.ai