fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. június 23., vasárnap

Szerves vagy szervetlen? Ez itt a kérdés!

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

Szerves vagy szervetlen étrend-kiegészítők – vajon melyik jobb? Sok fogyasztóban is felmerül ez a kérdés, amelyet a PirulaKalaz Klubban is feltett egy klubtag. A tanácsadó fórumban szakértők gyors és szakszerű választ adnak a kérdésekre.

Tisztelt Pirulakalauz!

Az étrend-kiegészítőknél, vitaminkészítményeknél mit jelent az, hogy szerves vagy szervetlen? A növényekből kivont vitaminok valóban egészségesebbek az egyéb vitaminoknál?

Köszönöm válaszukat!

Hagyományos értelemben azokat a vegyületeket nevezik szervetlennek, amelyek nem biológiai eredetűek, míg a szerves vegyületeket biológiai eredetűnek tekintik. Ez a definíció pontosítható azzal, hogy a szerves vegyületek általában szénatomokat tartalmaznak. A szerves és szervetlen anyagok közötti különbségtétel étrend-kiegészítők esetén nem csak elméleti kérdés: több anyag esetén igazolták, hogy szerves formában jobb a felszívódása.

De hogyan fordulhat elő, hogy egy anyag szerves és szervetlen is lehet? Nos, ez csak bizonyos anyagoknál értelmezhető, mégpedig az ásványi anyagoknál, nyomelemeknél (kalcium, magnézium és társaik). Ezek a termékekben nem elemi állapotban, hanem sóként fordulnak elő. A sók egyik összetevője maga az ásványi anyag (általában annak pozitív töltésű ionja), a másik komponens jellemzően az úgynevezett anion (negatív töltésű ion). Az anion lehet szerves vagy szervetlen is. Szerves ion a citrát, szervetlen anion a klorid.

A szerves-szervetlen szembeállítás az ásványi anyagoknál értelmezhető, vitaminoknál viszont nem. A vitaminok mindegyike szerves anyag, azokból nem hozható létre szervetlen vegyület.

A szerves vegyületek jobb felszívódása mélyen beivódott a köztudatba – ebben nagy szerepe van a reklámoknak. Ha a szakirodalmat nézzük, a kép kevésbé egyértelmű. A vegyületforma felszívódásra kifejtett befolyását legintenzívebben a magnézium esetén vitatják, nem teljesen függetlenül attól, hogy a magnéziumkészítmények hatalmas forgalmat bonyolítanak. A verseny is nagy, és a gyártók törekednek arra, hogy a saját termékeikben található vegyületformákat minél jobb fényben tüntessék fel.

A szerves magnéziumvegyületek jobb felszívódását nem támasztja alá az az állatkísérlet, amelyben 10 szerves és szervetlen magnéziumvegyület esetén két hetes adagolás után nem volt kimutatható különbség a magnézium vérszintjében. Magyarán: mindegy, milyen magnéziumsót adtak a patkányoknak, ugyanannyi szívódott fel. Az igazán jelentősek az emberek részvételével vizsgálatok lennének – ilyenből azonban nagyon kevés van. Olyan pedig egyáltalán nincs, ami az összes fontosabb magnéziumvegyületet összevetné. De ez nem is meglepő, mert a felszívódás, hasznosulás vizsgálata bonyolult feladat: nemcsak azt kellene vizsgálni, hogy mennyivel nő a vér magnéziumtartalma, hanem azt is, hogy hogyan változik a szövetekben raktározott magnézium mennyisége. A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a szerves sók felszívódása valamivel jobb, de koránt sem biztos, hogy ez a különbség olyan jelentős, mint amilyennek a reklámok alapján tűnik. A magnézium esetén vannak adatok arról, hogy bizonyos sók egyes szervekbe, szövetekbe hatékonyabban jutnak el, de ezzel kapcsolatban is sok még a kérdőjel.

A fentiek a magnéziummal kapcsolatosak, de ugyanilyen megfontolások érvényesek egyéb ásványi anyagoknál, nyomelemeknél. A különbség „mindössze” annyi, hogy azoknál még kevesebb mérési adat érhető el azzal kapcsolatban, hogy mekkora a különbség a szerves és szervetlen sók között.

Végül pedig röviden a növényi eredetű vitaminokról. Kémiailag nincs különbség egy vegyi úton előállított és egy növényből kinyert vitamin (pl. C-vitamin) között – de mégsem mindegy, hogy a vitamint egy növényi kivonattal  vagy egy olyan tablettával pótoljuk, amelyben a hatóanyagon (a C-vitaminon) kívül más hasznosítható anyag nincs. A növényi kivonatok ugyanis jótékony hatású vegyületek tucatjait tartalmazhatják a vitaminon kívül, s jelen tudásunk szerint ezek kisebb-nagyobb mértékben szintén hozzájárulnak az extraktum hatásához. Egy C-vitamintartalmú csipkebogyókivonat ezért értékesebb a tiszta C-vitaminnál – a különbség nem a C-vitamin molekulában, hanem a kísérő vegyületekben van.

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!