[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Az antibiotikumok felfedezése és gyógyászati alkalmazása kétségtelenül megváltoztatta a modern ember életét, megnövelte a várható élettartamát, és jelentősen javította az életminőségét. A penicillint a 20. század első felében még az emberiség megmentőjének tartották. Az antibiotikumok alkalmazásával párhuzamosan azonban megjelentek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek.
Egy kis változás a baktérium működésében, és máris hatástalan a fáradtságos munkával kifejlesztett gyógyszer. Régóta ismert, hogy a baktériumellenes szerek fejlesztése és gyógyászati alkalmazásuk bevezetése nem tud lépést tartani a kórokozók folyamatos változásával. Az antibiotikumrezisztencia világszerte komoly kihívást jelent. A rezisztens baktériumok okozta fertőzések kezelése egyrészt óriási terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, másrészt folyamatos nyomás alatt tartja a gyógyszerfejlesztésben részt vevőket, hogy új, hatásos szereket találjanak. A gyógyszerkutatók minden erőfeszítése ellenére azonban úgy tűnik, hogy a baktériumok állnak nyerésre. A többszörösen ellenálló baktériumok terjedése megállíthatatlannak látszik, és aggasztó, hogy egyre rövidebb idő kell ahhoz, hogy az újonnan kifejlesztett szereknek ellenálló baktériumok jelenjenek meg. Egy-egy ígéretes szer egyre rövidebb ideig jelent így megoldást. A leghosszabb ideig a vankomicin volt hatásos: 16 év telt el, míg a vankomicin-rezisztens törzsek elterjedése csökkentette a szer jelentőségét. Az újabb szerek esetén az ellenálló baktériumok alig egy éven belül megjelennek.
Az antibiotikumrezisztencia terjedése nemcsak a baktériumok leleményességének köszönhető, a felelőtlen antibiotikumhasználattal az emberek is gerjesztik a folyamatot. Minél többször nyúlunk az antibiotikumok után, annál inkább „eddzük” a kórokozókat. Azokban az esetekben, amikor
- indokolatlanul, vagy
- nem az előírt módon (pl. jóval rövidebb ideig), vagy
- nem a megfelelő dózisban használjuk ezeket a szereket,
mi magunk is aktívan részt veszünk az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok kitenyésztésében.
A rezisztens törzsek okozta fertőzések bármely korosztály számára veszélyesek, de az újszülöttek, csecsemők és kisgyermek ezekkel a kórokozókkal szemben is védtelenebbek, mint a felnőttek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése alapján évente 200 000 újszülött halála köthető a rezisztens törzsekhez. Európában a rezisztens baktériumok okozta fertőzések 30%-a kisgyermekeket érint. Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok legyőzése nehezebb feladat: a fertőzöttek hosszabb kórházi kezelést igényelnek, felgyógyulás is hosszadalmasabb, és gyakrabban fordulnak elő szövődmények is. A rezisztens baktériumok okozta fertőzések kimenetele is rosszabb, mint azokban az esetekben, amikor a fertőzést antibiotikumokra érzékeny törzsek okozzák.
Az antibiotikumrezisztenciára a penicillint felfedező Alexander Fleming már 1945-ben figyelmeztetett, mégis világszerte elképesztő (és sokszor indokolatlan) méreteket öltött az antibiotikumhasználat a II. világháború után. Az antibiotikumok túlhasználata miatt fenyegetően közelítünk a poszt-antibiotikum korszak felé, amikor korábban már legyőzhetőnek hitt betegségek válnak újra halálossá. A kisgyermekek pedig a gyakori megbetegedések miatt különösen veszélyeztetettek. A WHO becslése szerint, ha nem sikerül megállítani a folyamatot, 2050-re évente akár 10 millió halálesetet is okozhatnak közvetlenül a rezisztens baktériumok.
Az antibiotikumok használata tehát kellő körültekintést igényel. A túlzott használatnak nemcsak hosszú távon vannak káros hatásai, hanem rövid távon is. Egy újabb kutatás rámutatott arra, hogy már egy antibiotikumkúra is hosszú hetekre változtatja meg a bélflóra egyensúlyát. Az antibiotikummal kezelt gyermekek bélrendszerében a szer hatására elpusztult baktériumok helyét a gombák vehetik át. A változás, a gombák elszaporodása jelentősen hozzájárul az antibiotikum okozta hasmenés kialakulásához, és fokozza a gyulladásos bélbetegségek kialakulásának a kockázatát.
Számos ajánlás született a helyes antibiotikumhasználat ösztönzésére, ezek egy része közvetlenül az orvosok, szakorvosok, klinikai gyógyszerészek számára nyújt iránymutatást. A beteg, illetve a beteg gyermek gondviselője az orvos és gyógyszerész utasításainak betartásával teheti a legtöbbet azért, hogy a rezisztens törzsek kifejlődése lassuljon, és minél tovább hatásos maradjon egy-egy gyógyszer. Fontos, hogy saját felelősségre nem szabad módosítani, csökkenteni vagy növelni az előírt dózist, továbbá semmiképp sem szabad az előírt idő előtt, a tünetek enyhülését követően abbahagyni az antibiotikumkúrát. És ami talán a legfontosabb: csak akkor használjunk antibiotikumot, ha indokolt. A legtöbb felső légúti fertőzés vírusos eredetű, és ezek kezelése nem igényel azonnali antibiotikumkúrát – egy megfázást ne kezdjünk el kezelni saját döntés alapján a házipatikában megmaradt antibiotikummal.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
