[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

A tüdőembólia súlyos, ám időben megkezdett terápia esetén jól kezelhető betegség. Mivel vezető tüneteinek egy része (köhögés, légszomj) a Covid-19 betegségre is jellemző lehet, a Covidban szenvedő vagy azon átesett betegek egy részénél a tüdőembólia lehetőségére nem minden esetben fordítanak megfelelő figyelmet. A tüdőembóliával kapcsolatos alapvető ismeretekre minden betegnek (és nem betegnek) egyaránt szüksége van, mégpedig két okból. Egyrészt azért, mert a járványos időszakban a személyes orvos-beteg konzultációk megvalósítása nehézkes, másrészt pedig azért, mert a tüdőembólia kockázata a Covid-betegség utáni egy hónapban akár harmincszoros lehet (!).

A tüdőembólia a tüdő artériáinak elzáródása. Ez az állapot általában akkor alakul ki, amikor a test egy másik részében (gyakran a lábban vagy a karban) lévő vérrög a véráram útján a tüdő érrendszerébe kerül. Ha a vérrög egy vénában alakul ki, és ott is marad, azt trombusnak nevezzük. Ha a vérrög leválik a véna faláról, és a test egy másik részébe kerül, akkor embolusnak nevezzük.

Az embolus korlátozza a tüdő vérellátását, csökkenti a tüdő oxigénszintjét, és növeli a tüdőartériákban a vérnyomást. Ha az embóliát nem kezelik időben, az szív- vagy tüdőkárosodást, sőt akár halált is okozhat.

Kinél nagy a tüdőembólia kialakulásának kockázata?

Az embólia kialakulásának kockázata azoknál nagy, akik:

• Covid-19 betegségben szenvednek vagy nemrég gyógyultak meg
• műtét vagy egyéb ok (pl. tengerentúli repülőút) miatt hosszú ideig inaktívak vagy immobilisek voltak.
• akinek személyes vagy családi kórtörténetében véralvadási rendellenesség, például mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia szerepel.
• dohányoznak, túlsúlyosak vagy elhízottak.
• rákos megbetegedésben szenvedtek vagy kemoterápiában részesülnek
• kórelőzményében szívelégtelenség vagy stroke szerepel.
• akiknek nemrégiben trauma vagy sérülés érte a vénájukat (műtét, törés vagy visszérbetegség miatt)
• gyermeket várnak vagy az előző 6 hétben szültek
• fogamzásgátló tablettát (orális fogamzásgátlót) szednek vagy hormonpótló terápiában részesülnek.
• akiknek centrális vénás katétert helyeztek be karon vagy a lábon keresztül.

Mennyire súlyos betegség a tüdőembólia?

A tüdőembólia magától is gyógyulhat, azonban feltétlenül orvosi diagnózist és felügyeletet igénylő betegség. Megfelelő diagnózis és kezelés hiányában azonban szívizomkárosodást okozhat és halálos kimenetelű is lehet. A gyors kezelés nagymértékben csökkenti a halálozás esélyét.

Milyen tünetei vannak a tüdőembóliának?

A tüdőembólia tünetei a vérrög által okozott elzáródás súlyosságától függően változnak. Bár a legtöbb tüdőembóliában szenvedő embernél jelentkeznek tünetek, néhányuknál az állapot tünetmentesen alakul ki. Az első jelek általában légszomj és mellkasi fájdalom, amelyek fizikai terhelés esetén rosszabbodnak. Esetenként véres köpet is előfordul köhögésnél. Ha ezeket a tüneteket észleli, azonnal forduljon orvoshoz!

A főbb tünetek a következők:

• hirtelen légszomj, zihálás – fizikai terhelés esetén, de akár nyugalomban is
• megmagyarázhatatlan éles mellkasi, kar-, váll-, nyak- vagy állkapocsfájdalom
• köhögés véres köpettel vagy anélkül
• sápadt, nyirkos színű bőr
• szapora szívverés (pulzus)
• fokozott izzadás
• bizonyos esetekben szorongás, szédülés, ájulás vagy ájulás.

Ha a tüdőembólia bármely tünetét észleli, azonnal forduljon orvoshoz! Bár a tünetek egy része más betegséggel (pl. szívrohammal) kapcsolatos is lehet, azok kivizsgálása is orvosi beavatkozást igényel!

Hogyan mutatják ki a tüdőembóliát?

Gyanú esetén a tüdőembóliát általában a következő vizsgálatokkal mutatják ki:

• Röntgen- és EKG vizsgálattal
• Számítógépes tomográfia (CT) alkalmazásával
• laborvizsgálattal (beleértve a D-dimer-tesztet).

Hogyan kezelik a tüdőembóliát?

A tüdőembólia kezelése kórházban történik, ahol szorosan nyomon követhető a beteg állapota. A kezelés és a kórházi tartózkodás hossza a vérrög súlyosságától függően változik.

A legtöbb esetben a kezelés alapja a véralvadásgátló gyógyszerek alkalmazása. A véralvadásgátlók csökkentik a vér alvadási képességét, és megelőzik a jövőbeli vérrögképződést. Az eset súlyosságától függően alkalmazhatnak trombolízist (a vérrög feloldását célzó kezelést, és akár műtétet is.

Hogyan csökkenthető a tüdőembólia kialakulásának kockázata?

• Tornázzon rendszeresen. Ha ágynyugalom, műtét utáni lábadozás vagy hosszabb utazás miatt nem tud járkálni, óránként néhány percig mozgassa a karját, és lábát. Ha tudja, hogy hosszú ideig kell ülnie vagy állnia, viseljen kompressziós harisnyát a véráramlás elősegítése érdekében.
• Igyon sok folyadékot, például vizet és gyümölcslevet, de kerülje a túlzott alkoholfogyasztást és a koffeint, ne dohányozzon.
• Törekedjen az egészséges testsúly elérésére.

A Covid-19 kapcsán a trombózis (messze eltúlzott) kockázatát egyesek a védőoltásokkal hozták kapcsolatba. Sajnos, a betegség következtében kialakuló trombózis és embólia több egészségkárosodásért és halálesetért felelős, mint ami a védőoltásokkal akár csak elméletileg is kapcsolatba hozható.

Érdemes tehát megelőzni a betegséget, amennyiben lehetséges. És ha átestünk a Covidon, de a köhögés nem múlik, célszerű az embólia lehetőségére is gondolni, és a köhögés okát orvosi vizsgálattal kideríteni. A legtöbb esetben a köhögés a betegség ártalmatlan utótünete, de, mint láthattuk, akár súlyos állapotra is felhívhatja a figyelmet.

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]