[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Az Egyesült Államok Kongresszusa megbízásából a Nemzeti Toxikológiai Program (NTP) keretében rendszeresen frissítik a rákkeltő anyagokról szóló jelentést, amelyet 1980-ban adtak ki először. A rákkeltő anyagok listájának 15. kiadása nyolc új anyaggal bővült, így jelenleg 256 olyan környezeti tényezőt/anyagot (beleértve vegyi anyagokat; fertőző ágenseket, például vírusokat; fizikai ágenseket, például a röntgensugarakat és az ultraibolya sugárzást) tartalmaz, amelynek rákkeltő hatása megalapozottan feltételezhető.

Bár a lista folyamatosan bővül (első verziója mindössze 26 anyagot tartalmazott), a bennünket körülvevő, rákkeltő anyagok száma valószínűleg nagyságrendekkel nagyobb, mint amit számon tartanak. Néha az is előfordul, hogy egyes anyagokat törölnek a listáról. Ez történt például a  szacharinnal, amely 1981-ben állatkísérletes eredmények alapján került a rákkeltő anyagok közé, később azonban kiderült, ez a mesterséges édesítőszer ilyen szempontból veszélytelen. A szacharin több évtizedes használatából származó adatok nem erősítették meg a rákkeltő hatást, ráadásul az is kiderült, hogy a patkányoknál megfigyelt hólyagdaganatok olyan mechanizmus révén alakultak ki, amely az emberi szervezet esetén nem mehet végbe.

A listán először szerepel a krónikus Helicobacter pylori-fertőzés, az égésgátló hatású antimon-trioxid és hat haloecetsav-származék.

Krónikus Helicobacter pylori fertőzés

A Helicobacter pylori egy baktérium, amely a gyomorban telepszik meg, és gyomorhurutot és gyomorfekélyt okozhat. A fertőzés nem mindig okoz tüneteket, ám a tartós (krónikus) fertőzés gyomordaganat és limfóma kialakulásához vezethet. A fertőzés elsősorban emberről emberre terjed (különösen zsúfolt életterű lakásokban), de a Helicobacter pylorival szennyezett kútvíz is lehet fertőzés forrása.

A rossz körülmények között élőket aránytalanul nagy mértékben érinti a Helicobacter pylori-fertőzés. A gyomorfekélyre utaló panaszok esetén fontos kideríteni, nem áll-e fenn a fertőzés. A Helicobacter pylori kombinált antibiotikumkezeléssel kiirtható, és a sikeres terápia csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát.

Antimon-trioxid

Az antimon-trioxidot elsősorban műanyagokban, textíliákban alkalmazzák égésgátló adalékként. A legnagyobb expozíció az anyagot előállító vagy felhasználó munkások körében fordul elő.

Kisebb kockázatot jelent az égésgátlóval kezelt fogyasztási cikkek, például szőnyegek és bútorok kopásából származó por belélegzése. A daganatkeltővé minősítés mindenesetre valószínűleg a vegyület alkalamzásának visszaszorulását eredményezheti.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]