[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Egyre sürgetőbb szüksége lenne a világnak hatékony, új antibiotikumokra, amelyek képesek felvenni a versenyt a biofilmképző, antibiotikum-rezisztens baktériumfajokkal szemben is. A biofilm egy olyan mikróbaközösség, ami egy adott felülethez kitapadt baktériumokból, az általuk termelt nyálkaszerű polimerekből, fehérjékből és poliszacharidokból áll. A biofilmek előfordulhatnak élő (például az érfal, sebfelszín), vagy élettelen (sebészeti, sterilezett (!) eszközök, WC-csésze) felületeken is. A biofilmben élő mikróbák különböznek ugyanazon faj nem kitapadt sejtjeitől. Terápiás szempontból a biofilmképző baktériumtörzsek hatalmas kihívást jelentenek, mert az így beágyazott baktériumok nagyon nehezen pusztíthatók el; a fertőtlenítő szerek, esetleg a sterilező gőzök gyakran nem hatolnak át a film rétegein.
Megoldás után kutatva, egy, a londoni British Library könyvtárában őrzött, közel ezeréves kéziratban brit kutatók egy nagyon ígéretes, természetes alapú készítményre receptjére leltek. A „Bald-féle szembalzsam” néven megőrzött orvosságot szemfertőzések kezelésére használták egykor.
Többféle vizsgálatban tesztelték a balzsam antibakteriális hatását és azt találták, hogy számos multirezisztens, biofilmképző baktérium ellen is kiváló hatékonysággal rendelkezik mind a normális, mind pedig a biofilmbe ágyazott sejtek esetében, laboratóriumi körülmények között. A készítmény kifejezetten hatékonynak bizonyult a sebfertőződéseket okozó multirezisztens mikróbák ellen, beleértve Acinetobecter, Staphylococcus, vagy Streptococcus törzseket.
Receptje szerint a készítmény a következő összetevőket tartalmazza: fokhagyma, póréhagyma, száraz fehérbor, epesók. Ez utóbbi összetevő marhaepeként szerepelt az eredeti receptben, de a modern változatban kereskedelmi forgalomban kapható tisztított epesókkal helyettesítették. Az elkészítéséhez a kétféle hagymát finomra aprítják és egyenlő térfogatnyi mennyiségben együtt törik össze egy mozsárban 2 percen keresztül. Ezután mindezt felöntik azonos térfogatnyi borral, majd hozzáadják a megfelelő mennyiségű epesókat és UV-besugárzással sterilezik a keveréket. Az elkészült terméket hűtőben tárolják 9 napon keresztül, majd több lépcsős szűrés után kerülhet felhasználásra.
A kutatók próbálták azonosítani a „Bald-féle szembalzsam” hatáshordozó összetevőjét, mégpedig úgy, hogy a balzsamot egy-egy komponens kihagyásával készítették el. Kiderült, hogy míg a nem kitapadt baktériumsejtek elpusztításáért főként a fokhagyma tehető felelőssé, a biofilmbe ágyazott sejtek ellen ugyanez hatástalan. Arra a következtetésre jutottak, hogy a széles spektrumú baktériumölő hatás nem tulajdonítható önmagában a balzsam egyik összetevőjének sem, a legjobb hatás csak a teljes, minden összetevőt tartalmazó készítmény esetén érhető el.
A kutatók a „Bald-féle szembalzsam” biztonságossát tanulmányozva úgy találták, hogy nem fejt ki irritáló hatást és nem hátráltatja a sebgyógyulási folyamatot laboratóriumi sejtes és állatkísérletes körülmények között sem.
A felfedezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a természetes eredetű készítmények esetén a hatásmechanizmus tanulmányozása nem merülhet ki az egymástól izolált összetevők vizsgálatában, hiszen a termékek hatását a különféle komponensek együttes jelenléte, azok kölcsönhatásai is kialakíthatják. A gyógynövényalapú készítmények körében nem példa nélküli, hogy a kémiai összetétel alapos feltérképezése ellenére sem ismertek a hatáshordozó vegyületek. Felderítetlen például, hogy az orvosi citromfű klinikailag igazolt nyugtató-szorongásoldó hatása milyen komponensek közvetítéséval alakul ki, holott a növény tartalomanyagai jól ismertek; egyelőre csak az valószínűsíthető, hogy nem az illóolajának köszönhető az idegrendszeri aktivitás.
A természetesanyag-kutatások jellemzően egyes vegyületek hatásfelderítéséért folynak, de ezt a gyakorlatot követve sokkal nagyobb hatásossággal rendelkező „keverékeket” hagyhat feltáratlanul a tudomány.
Forrás:
Furner-Pardoe és mtsai. Anti-biofilm efficacy of a medieval treatment for bacterial infection requires the combination of multiple ingredients
Anonye és mtsai. The safety profile of Bald’s eyesalve for the treatment of bacterial infections
Fotó: The British Library Board (Royal 12 D xvii)
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
