[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Az autizmus spektrumzavar az idegrendszeri fejlődészavarok széles csoportját magába foglaló állapot, melyet főként a kommunikációs-szociális interakcióval járó helyzetek kezelésének nehézségei, valamint rugalmatlan és ismétlődő viselkedési mintázatok jellemeznek. Az autizmus spektrumzavar előfordulása világszinten folyamatos ütemben nő, 2016-ban megközelítette a 62 millió diagnosztizált esetet.

Az elmúlt évtizedekben a tudományos kutatás főként az autizmus genetikai hátterének feltérképezését helyezte előtérbe. Számos gént és génmutációt fedeztek fel, ami hozzájárulhat az autizmus spektrumzavar kialakulásához. Ám a klinikai tünetek változatossága arra a következtetésre juttatta a szakembereket, hogy egyéb, például környezeti tényezők jelenléte is szerepet játszhat, és másodlagos tényezőként elősegítheti az autizmus kialakulását az arra fogékony egyének esetében. Az utóbbi időben egyre több olyan bizonyíték lát napvilágot, ami az anyai immunrendszer várandósság alatti nem megfelelő működését hozza összefüggésbe az autizmus kialakulásával. Az összefüggés lehetősége először az 1960-as évekbeli kanyarójárvány kitörése után merült fel, amikor megfigyelték, hogy azoknak az édesanyáknak, akik megfertőződtek, sokkal gyakrabban született autista gyermekei, mint azoknak, akik nem estek át a kanyarófertőzésen a terhesség alatt. Azóta állatkísérletes és epidemiológiai vizsgálatok sora erősítette meg a feltételezést, de annak feltárása, hogy miként növeli az anyai immunaktiváció a születendő gyermek esélyét az autizmusra, még várat magára. Intenzív vizsgálatok folynak azzal kapcsolatban, hogy a magzati agyi fehérjékre specializálódott anyai autoantitestek, anyai gyulladásos citokinek megemelkedett mennyisége és az anyai bélflóra megváltozása hogyan függhet össze a gyermekeknél kialakuló autizmussal.

Az anyai autoantitestek szerepe

Az anya és a gyermek immunrendszere a várandósság alatt szoros kapcsolatban áll egymással. Ismert, hogy számos anyai antitest képes átjutni a magzati keringésbe, elősegítve ezzel a passzív immunitás kialakulását a születendő gyermekben. Ennek kapcsán már az 1970-es években felmerült a kérdés, hogy vajon az autoimmun betegségben szenvedő édesanyák vérében jelenlevő fehérjék, az ún. autoantitestek károsíthatják-e a fejlődő magzatot is? Ennek a kérdésnek a boncolgatását egy akkoriban publikált esettanulmány váltotta ki, ahol az orvos összefüggést vélt felfedezni a családban halmozódó autoimmun betegségek és a családban születő autista gyermekek állapota között. A kérdés azóta több epidemiológiai vizsgálat tárgyát képezte. Ezek a kutatások megerősítették, hogy autoimmun betegségek jelenléte a várandós anyában jelentősen növeli a születendő gyermek esélyét arra, hogy nála autisztikus elváltozások alakuljanak ki. A legszorosabb összefüggést a pikkelysömör esetén találták.

Arra is fény derült, hogy azoknak az anyáknak a vérében, akik gyermekénél később autizmust diagnosztizáltak, nagy mennyiségben vannak jelen olyan antitestek, amelyek képesek bizonyos agyi fehérjékhez kötődve azok immunrendszer általi károsítását előidézni. Ezek a fehérjék főleg a magzati agy fejlődésének specifikus folyamataiban (pl. idegsejtek képződésében, mozgásában, vagy az idegsejtek egymáshoz kapcsolódásában) játszanak szerepet; eltéréseik az idegrendszer kóros fejlődéshez vezethetnek. Később ezeket az antitesteket megtalálták olyan (autista gyermeket szülő) anyák vérében is, akiknél nem diagnosztizáltak autoimmun alapbetegséget.

Tovább erősítik ezt a megfigyelést azok a laboratóriumi vizsgálatok, ahol autizmussal élő gyermekek édesanyjának vérplazmájával, vagy az abból izolált autoantitestekkel vemhes állatokat (egereket, majmokat) oltottak be a vemhesség szervfejlődési szakaszában, és a később megszületett utódok viselkedését tanulmányozták. Minden esetben találtak idegrendszeri fejlődési eltérést a kontrollcsoport állatainak utódaihoz viszonyítva (ezek nem kaptak ilyen vérplazmát, vagy antitestet). Az eltérések (szorongásra utaló viselkedésformák megjelenése, mérsékelt szociális interakciók, a mozgás és az ingerfeldolgozás fejlődésének zavarai) megfeleltethetők voltak humán autisztikus vonásoknak.

Ezeknek a kutatásoknak az értékelésénél érdemes figyelembe venni, hogy az anyai vérminta csupán egy pillanatnyi állapotról tájékoztat, mivel vagy a terhesség során végzett rutin szűrővizsgálatból, vagy a gyermek autizmusának diagnózisa utáni időszakból származott. Így tehát nem képes hűen tükrözni az egész terhesség alatt fennálló immunológiai környezetet, ebből kifolyólag nehéz pontosan megállapítani, hogy a terhesség melyik szakaszában és milyen antitestek játszhatják a döntő szerepet az idegrendszer eltérő fejlődésében.

Az anyai citokinek szerepe

Az anyai autoantitesteken kívül az anyai immunrendszer gyulladásos folyamatok elindításával és fenntartásával is képes befolyásolni a magzat agyi fejlődését. Az anya vírusos vagy bakteriális fertőzése során olyan, gyulladásos folyamatokban szerepet játszó jelzőmolekulák (gyulladásos markerek; egyik fontos csoportjuk a citokinek) termelődése indulhat be, amelyek a magzat idegrendszerének fejlődését negatívan befolyásolhatják. Az epidemiológiai vizsgálatok során nyert adatok egyelőre eltérő képet festenek arról, hogy egy anyai fertőzés a várandósság során megnövelheti-e a gyermeki autizmus kockázatát, mindenesetre az eredmények inkább arra engednek következtetni, hogy a súlyosabb, akár kórházi ápolást is igénylő anyai fertőzések fontos rizikófaktorok lehetnek. A kutatók egyetértenek abban, hogy a magzati agyi fejlődési rendellenességhez vezető biokémiai változások nem közvetlenül a szervezetbe kerülő kórokozó, hanem az anyai immunrendszer saját aktivációs folyamatai miatt indulhatnak be.

Ezt számos laboratóriumi kísérlettel is alátámasztották: egereket, patkányokat, vagy majmokat a vemhességük szervfejlődés szempontjából kritikus időszakában különféle vírusokkal fertőztek meg, vagy egyéb olyan vegyülettel, amely az immunrendszert hasonlóan aktiválja. Emberi autisztikus vonásokkal hasonlóságot mutató viselkedésbeli eltéréseket mindegyik modell esetén ki tudtak mutatni.

Azt is tanulmányozták, hogy a specifikus gyulladásos markerek át tudnak-e jutni a magzati keringésbe, és több esetben be is bizonyosodott, hogy anyai citokinek mérhető mennyisége kering a fejlődő embriókban. Közülük a legtöbb kísérletes bizonyíték az IL-6, IL-1β és az IL-17 (speciális citokinek, az ún. interleukinok képviselői) kiemelt szerepét mutatja az autisztikus tünetekkel összefüggésbe hozható idegrendszeri elváltozásokban. Emelkedett szintjük különböző jelátviteli utakon keresztül hatással van a magzati agy fejlődésére, akár alapvetően átalakítva azt. A pontos mechanizmus még nem tisztázott ebben az esetben sem.

Az anyai bélflóra szerepe

Az utóbbi időben rengeteg kutatás fókuszál a bélbaktériumok humán (testi és szellemi) egészség megtartásában betöltött, feltehetőleg kiemelkedő szerepére.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

dr. Crul-Tóth Noémi

2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.