[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A curry sokak által kedvelt, minden nagyobb élelmiszerboltban beszerezhető sárgásvörös színű, jellegzetes ízű és illatú fűszerkeverék. Ugyanakkor a curry névvel máshol is találkozhatunk: az utóbbi években kertészetekben és hipermarketek polcain is megtalálható egy kis termetű cserepes zöldfűszer, amelyet szintén currynak hívnak. Vajon van-e kapcsolat a kettő között, és egyáltalán, mi az a curry?
A curry szó és a curry néven ismert élelmiszerek eredettörténete csak részben egyezik. A szó származásáról több elképzelés is létezik. Egyesek szerint a karil tamil szóból ered, amelynek jelentése: szósszal készült egytálétel. Mások úgy vélik, hogy a szó származását Angliában kell keresni, hiszen már egy 14. századi szakácskönyv címében (The Forme of Cury) megtalálható a cury, amely a francia nyelvből került át, és főzést, sütést jelentett. Egy harmadik elképzelés szerint a karai hindi szóból származtatható, amely speciális formájú főzőedényt jelöl.
A curry, a hazánkban honos közhiedelemmel ellentétben nem fűszert, hanem egy ételtípust takar. Hús, különböző növények vagy hal felhasználásával készült, fűszeres, szószos, mártásos egytálételeket jelölnek ezzel a szóval. A curry típusú ételek Ázsiából származnak, és számtalan helyi változatuk létezik. Ennek megfelelően az ezek ízesítésére felhasznált fűszerkeverékek (curryfűszerek) összetétele is rendkívül változékony. Indiában, amelynek legnagyobb hatása van az európai „currykultúrára”, a keverék alapvető komponensei a kurkuma (Curcuma longa) gyöktörzse, a római kömény (Cuminum cyminum) és a koriander (Coriandrum sativum). Bár Európában a curryport sárgásvörös színű keverékként ismerjük, Ázsia több részén a curry ízesítésére nem használják a jellegzetes színt és aromát kölcsönző kurkumát. A currypor összetevői között az Indiától Koreáig terjedő területen megtalálhatjuk a kardamomot, a fahéjat, a feketeborsot, a babérlevelet, a mustármagot, az édesköményt, a gyömbért, a szerecsendiót, a szegfűszeget, az ánizst, a fokhagymát, a lepkeszegmagot és megannyi, Európában teljességgel ismeretlen fűszert is. A sokak által elengedhetetlen összetevőnek tartott csilipaprika használata nem általános, sőt, mivel a növény csak a 16. században terjedt el az Indiai-szubkontinensen, semmiképp nem sorolható a tradicionális összetevők közé. Mindebből látható, hogy nemcsak a curry, hanem az ízesítésére használt fűszerek is eléggé változatosak. Nem csak a jobb szakácsok, hanem egyes családok is rendelkeznek féltve őrzött, szigorúan titkos fűszerreceptekkel. Indiában a keverékek neve masala, Európában is közismert típusai a garam (csípős), a tandoori és a chaat (édes-savanyú) masala.
Érdemes tudni, hogy az ún. curryfűszer újabban felismert és intenzíven kutatott kedvező élettani hatásaiért (gyulladáscsökkentő, antioxidáns, daganat- és Alzheimer-kór ellenes) elsősorban a kurkuma felel, az egyéb komponenseknek általában „csak” emésztésjavító hatása van. A felsorolt hatások módja részben ismert, és ezek a kurkuma színanyagaihoz, a kurkuminoidokhoz köthetők, azonban a növény humán gyógyászati jelentősége, értékei nincsenek feltárva és bizonyítva.
Hogy a curry ma már a brit nemzeti ételek közé tartozik, és az indiai konyha ilyen nagy hatással van az európai konyhaművészetre, a brit történelem egy diadalmas időszakával függ össze. A 16. században a bors kereskedelme (és árának alakítása) holland monopólium volt. Ennek megtörésére alapították az angolok a később British East India Company (Brit Kelez-indiai Társaság) néven híressé vált kereskedelmi társaságot. Bár az eredeti cél az indonéziai kereskedelmi út kiépítése volt, biztonságosabbnak és több haszonnal kecsegtetőnek tűnt az indiai árukkal való kereskedelem. A kereskedelmi szálak közé politikai és birodalmi ambíciók is vegyültek, amelynek eredményeként India több száz évre (1947-ig) brit gyarmattá vált. Ez az időszak mind a brit, mind az indiai kultúrára (ennek részeként a konyhaművészetre is) nagy hatással volt.
Az Indiában szolgáló tisztviselők és katonák szolgálati idejük lejárta után hazatelepültek Angliába, és magukkal vitték a megszeretett étkek receptjeit is. Így került Európába a curry is, amelynek ízvilága és összetétele a brit ízlés és alapanyag-választék szerint átalakult. Hannah Glasse 1747-es szakácskönyvében a „currey” receptje fűszerként koriandert és borsot tartalmazott, csak a könyv negyedik kiadásában találjuk meg az összetevők között a kurkumát. A jelenleg legelterjedtebben használt keverékek fő komponense a kurkuma, emellett kardamomot, lepkeszegmagot, római köményt, koriandert, fahéjat és csilipaprikát tartalmaznak.
Az első indiai étterem a 19. század első éveiben nyílt meg Londonban. A curry a II. világháború után, az Európába irányuló Ázsiai bevándorlás felgyorsulása után vált igazán népszerűvé. A zömében bangladesi bevándorlók által nyitott éttermekben olcsón lehetett beszerezni a brit ízlésnek megfelelő „indiai” ételeket. London olvasztótégelyében alakultak ki azok az Európa-szerte elterjedő indiai fogások, amelyek egy bennszülött indiai számára valószínűleg némileg idegennek tűnnének. A Chicken Tikka Massala, jóllehet sokan indiai éteknek gondolják, indiai gyökerekből (fűszerekből) táplálkozó eredeti brit invenció. Ez a Nagy-Britanniából származó fogás napjainkban egyre népszerűbbé kezd válni az ázsiai szubkontinensen. Ennél lokálisabb étel a Németországban népszerű (már saját múzeummal is büszkélkedő) Currywurst, amely nevét a főtt kolbászt befedő kurkumás szószról kapta.
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
Ez az írás a Száz kémiai mítosz című könyv alapján készült.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
