A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának kezdeményezésére a gyógynövényekkel foglalkozó szakemberek minden évben titkos szavazás útján megválasztják az év gyógynövényét. Ennek célja egyrészt a lakosság gyógynövények iránti érdeklődésének felkeltése, másrészt a gyógynövények szakszerű alkalmazásával kapcsolatos hiteles információk széles körű terjesztése. Idén számos jelölt közül a fekete nadálytő nyerte el az év gyógynövénye címet.
A fekete nadálytő, latin nevén Symphytum officinale nedves területeket kedvelő, bíbor, rózsaszín vagy fehér virágú, évelő növény. A gyógyászatban elsősorban a gyökerét hasznosítják. Korábban a levelét is fogyasztották teaként, sőt étkezési céllal is, azonban a teljes növénnyel kapcsolatban érvényes, hogy szájon át történő alkalmazása veszélyes. A fekete nadálytőhöz hasonló célokra és hasonló módon alkalmazzák egy kerti hibridjének) kivonatait is.
A nadálytövet a gyógyászatban zúzódások, csonttörések kezelésére használták, erre utal a növény egyik népies neve is (forrasztófű). Már az ókorban is alkalmazták hasonló céllal: a csatákban szerzett sérüléseket, töréseket a nadálytő gyökeréből készült masszával kenték be a seb védelme és a gyógyulás gyorsítása céljából. Napjainkban hátfájás, ízületi fájdalom, húzódások és zúzódások kezelésre alkalmazzák.
A fekete nadálytőnek állatkísérletekben fájdalomcsillapító, valamint gyulladás- és ödémacsökkentő hatását dokumentálták. Bár klinikai hatásosságát kísérletesen alátámasztották, hatóanyagai és hatásának pontos módja nem ismertek. Rozmaringsav- és allantointartalmának feltehetően szerepe lehet a gyulladáscsökkentő hatás létrejöttében, azonban az ízületi fájdalmak mérséklésében feltehetőleg más, még nem azonosított anyagok is szerepet játszanak.
A növény májkárosító alkaloidokat tartalmaz, amelyek májvéna-elzáródást okozhatnak, hosszú távon pedig rákkeltő hatásúak. Ezek a vegyületek ép bőrön át rosszul szívódnak fel, de biztonságossági okokból a gyógyszerekben és a gyógytermékekben az alkaloidok mennyiségét az Európai Gyógyszerügynökség maximálja. Kozmetikumok esetén jelenleg ugyanakkor nincsenek ilyen határértékek. Bár a növény mérgező alkaloidjai ép bőrön kevéssé szívódnak fel, sérült bőrön a növény kivonatának használat kockázatos. Különösen kerülendő a nadálytőkivonatok pakolás, borogatás formájában történő alkalmazása, mivel ilyen esetben a veszélyes anyagok túlzott mértékben felszívódnak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a nadálytő hatásaiért nem ezek a vegyületek felelősek, ezért a jó minőségű, hatásos termékekben az alkaloidok mennyiségét a gyártás során csökkentik.
A fekete nadálytő hatásosságát klinikai vizsgálatokban tanulmányozták. Több klinikai tanulmány szerint a nadálytőkrém a hatóanyagot nem tartalmazó krémnél hatásosabban enyhítette a hátfájást, valamint az ízületi és izomfájdalmat ízületi gyulladás és rándulások esetén. Több vizsgálatban a húzódásokkal kapcsolatos panaszok mérséklésében hatékonysága megegyezett a szintetikus gyulladáscsökkentő hatóanyagokat tartalmazó krémével. Zúzódások, véraláfutások gyógyulásának elősegítésére, valamint teniszkönyök és ínhüvelygyulladás esetén a fájdalom enyhítésére is sikeresen alkalmazták.
A fekete nadálytő nagy múltú, hazánkban is honos gyógynövény, amelynek kivonata gyógyszerkészítmények hatóanyagaként is forgalomban van. Gyökerének hatásossága jól alátámasztott, és elsősorban ízületi fájdalmak enyhítésében és tompa sérülések kezelésében rendelkezik nagy terápiás jelentőséggel. A fekete nadálytő méltán az év gyógynövénye 2021-ben.
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
