[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A növényi kivonatok és természetes eredetű vegyületek régóta fontos szerepet játszanak a bőrgyógyászati kórképek és sebek kezelésében. Számos növényi eredetű anyag bőrgyógyászati alkalmazhatóságát tanulmányozták már laboratóriumi tesztekben, állatkísérletek során és egyre több klinikai vizsgálat jelenik meg a témában. Klinikai vizsgálatokban értéketek már több növényt, amelyek a pikkelysömör, az atópiás dermatitisz, az aktinikus keratózis, a herpesz fertőzés, a rozácea és az akné kezelésében lehetnek hatásosak. Emellett több növénynek igazolták már fényvédő és sebgyógyító hatását is.
A bőrgyógyászatban napjainkban is alkalmazott számos vegyület természetes eredetű, így például a szalicilsav (fűzfakéreg), a 8-metoxipszoralén (fogpiszkálófű) és a tanninok (pl. tölgyfakéreg, tea) is növényi eredetű anyagok. Az utóbbi évek kutatásainak köszönhetően egyre több növény hagyományos alkalmazását támasztják alá humán vizsgálatok is, ezért nemcsak tiszta anyagokkal, hanem növényi kivonatokkal is találkozhatunk a bőrgyógyászati készítmények – akár gyógyszerek – között is.
Az atópiás dermatitisz kezelésére gyakran írnak fel szteroidokat, amelyek azonban súlyos mellékhatásaik miatt elrettentik a betegeket. Napjainkra több növény alkalmazhatóságát is igazolták ezen krónikus bőrbetegség esetén. Klinikai vizsgálatokban megerősítést nyert az orbáncfű (Hypericum perforatum) föld feletti részéből készült olajos kivonatnak, az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) gyökerének kivonatát tartalmazó hidrofil krémnek és a vérontó pimpó (Potentilla erecta) tanninjainak külsőleges felhasználása. A parlagi ligetszépe (Oenothera biennis) magolaját különleges zsírsavösszetétele miatt külsőleg és belsőleg is lehet alkalmazni az atópiás dermatitisz és az ekcéma kezelésére.
A pikkelysömör, más néven pszoriázis kezelésében használható anyagok közé tartozó ditranolt az ararobafa krizarobin nevű vegyületének mintájára állították elő. A fogpiszkálófű (Ammi visnaga) 5-metoxipszoralén és 8-metoxipszoralén vegyületeit az úgynevezett PUVA terápiában használják, amely során pszoraléneket és UV-A sugárzást alkalmaznak, hogy a pikkelysömör tüneteit enyhítsék. Az észak-amerikai közönséges mahóniát (Mahonia aquifolium) régóta használták az indiánok bőrgyógyászati indikációkkal, a kéreg kivonatának pszoriázisellenes hatását mára klinikai vizsgálatban is igazolták. Klinikai vizsgálatokban igazolták továbbá az indigó (Baphicacanthus cusi) hatásait. Az indigót tartalmazó krémek a placebóhoz képest jelentősen mérsékelték a pikkelysömörös betegek tüneteit. Mivel az indigó tartósan használva kékre színezheti a bőrt, tajvani kutatók színtelen készítményeket fejlesztettek, amelyek a betegek számára jobban elfogadhatók voltak, mint a kék krémek. Ígéretes pikkelysömörellenes hatásokkal rendelkezik még az orbáncfű hiperforin nevű és a kurkuma kurkumin elnevezésű hatóanyaga.
A vírusos eredetű ajakherpesz kezelésében a nyugtató hatásáról is ismert citromfű (Melissa officinalis) alkalmazható. Egy klinikai vizsgálat során a citromfű napi 4-szer külsőleg alkalmazva 5 nap alatt gyógyulást hozott a herpeszes betegek számára. Egy másik klinikai vizsgálat során a zsálya (Salvia officinalis) és a rebarbara (Rheum palmatum) kombinációja is hatásosnak bizonyult az ajakherpesz kezelésére. A citromfű hazánkban ajakbalzsamként is elérhető.
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Gyógynövénykutató gyógyszerész, egészségügyi szakfordító-tolmács. Főbb kutatási területe a gyógynövények hatásosságának, biztonságosságának és tartalomanyagainak vizsgálata. Évek óta részt vesz gyógyszerész- és orvostanhallgatók egyetemi oktatásában és egészségügyi szakemberek továbbképzésében. Több fórumon és módon is közreműködik a nagyközönség hiteles és szakszerű tájékoztatásában, az érdeklődők számára elérhetővé és megérthetővé téve a legfrissebb tudományos eredményeket.
